Nagy sikerrel zárult az SZFE történetének eddigi legnagyobb kulturális projektje
2023 június 26., hétfő 15:04.
A kétszáz éve született Madách Imre előtt tiszteleg a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia, mely keretében páratlan nemzetközi összefogással valósult meg Az ember tragédiája az SZFE szervezésében, Vidnyánszky Attila rendezésében a Hajógyári-szigeten.
?Porból lettél s porrá leszel??
E bibliai mondatra erősen reflektál a Madách Projekt díszlete, mely teljes egészében egy homokdombra lett megálmodva. Homogén közegből született meg az ember, mégis az egyediség és sokszínűség jellemzi személyiségünket és tapasztalatainkat. Ebben rejlik az élet egyik legszebb dolga. Az ember tragédiája nem pusztán egy irodalmi mű, hanem filozófiai kihívás is. Megfogalmazza az élet legmélyebb, legzavarbaejtőbb kérdéseit és dilemmáit. A mű logikája ellentétes válaszok kölcsönhatásán alapul, ami folyamatos gondolati feszültséget eredményez, a néző vagy olvasó aktív résztvevővé válik, folyamatosan kérdéseket tesz fel, és a válaszok között elszántan keresi a számára elfogadhatóakat, ne adj’ isten: az igazságot. Az ember tragédiája arra készteti a befogadót, hogy szembesüljön a döntések és az eldöntetlenség feszültségével. Nem ad egyértelmű választ, inkább a gondolkodás folyamatát követeli: az elbizonytalanodást és a vitát ösztönzi. Ahogy Madách Imre is felismerte: az emberi életben az eszmék, a kétségek, a remények és a hitetlenségek kritikusan szembesülnek egymással. Ez a dialógus és a kritikai szemlélet lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben megértsük az emberi létezés és az élet értelmének kérdéseit.
S pont emiatt volt jó döntés odaadni a művet ezeknek a fiataloknak, ugyanis a mindenkori fiatalságnak van egyedül esélye arra, hogy új, friss és korszakalkotó gondolattal keressék az örökérvényű kérdésekre a választ, vagy tegyék fel maguk új kérdéseit. Nekik van erre esélyük úgy, hogy idejük is legyen változásokat elérni. Idealista volnék? Lehet? Nem állnak könnyű feladat előtt, hiszen sokszor szegezik saját küzdelmeik előtt a kérdést felmenőiknek: Hogy kell élni? Miben higgyek? Hogy csináljam, hogy jó legyen? Míg a felmenők széttárják a kezüket és azt mondják: Nem tudom? de kérlek, találd meg a válaszokat, és változtass, mert nekem, nekünk nem sikerült?
Az emberi élet felbecsülhetetlen értéket képvisel. Nincs semmi fontosabb az életnél, az összes drámájával és tragédiájával együtt sem, s nagyon úgy tűnik, ezek a fiatalok ezt már érteni vélik. Madách minden sora aktuális, nem is tudom, a mai kornál lehetett-e valaha aktuálisabb, amikor egyre könnyebb csalódni az eszmékben (amennyiben vannak még egyáltalán), választani a jó és a rossz között, mert korunk prioritása nem az eszme, hanem a túlélés. Volt-e kor, amikor az ember nem így érezte?? Mi történik az emberrel, ha feladja az eszméket? És ha feladja őket, vajon az élet továbbra is a legfontosabb marad-e számára?
Az értelem és az önmegvalósítás lehetővé teszik számunkra a szabad akaratot. Az ember folyton felteszi a kérdést: mi tesz minket nemes lényekké? Ádám tragikussága abban van, hogy az értelmes életre való törekvése végül hiábavalónak tűnik, ugyanakkor maga a küzdelem ad értelmet az emberi létezésnek és az emberi életnek. De mihez kezdjünk, mi ad reményt, ha csak a küzdelem marad, s minden, amit ettől remélünk, köddé válik? A nagyszerű eszmékért való küzdelem morális küldetés: a szabadságért, az egyenlőségért, a testvériségért, a hazáért, a közjóért, a szerelemért. Csak a transzcendencia, a hit és a remény adhatja vissza az értelmét a küzdelemnek.
Feltehetőleg ezekben a hónapokban, amikor intenzíven dolgoztak a hallgatók Madách szövegével, sok új kérdést sikerült megfogalmazniuk, s számos megnyugtató momentum azt feltételezi, hogy a fiatalok alkalmasak arra, hogy mindezekkel a kihívásokkal megbirkózzanak. A görögök kiemelkedtek a ?mezőnyből?, mert képesek voltak egyszerre szöveghűen dolgozni, miközben hatásos vendégszöveggel is színesítették az athéni színt, erősen, gyomorszorítóan reagálva a világ aktuális eseményére: a görög partoknál, ötszáz menekülttel a fedélzetén elsüllyedt hajóra. Az athéni szín utolsó 2 perce katartikusra sikerült, megállt a levegő, s mind az ötszáz néző egyként gondolt ugyanarra. Az egyiptomiak szinte musicallé varázsolták az egyiptomi színt, a törökök rapbetétekkel fogalmazták meg mondanivalójukat. Négy szín előadása jutott a magyar hallgatóknak, s bár minden színben kiemelkedően helyt álltak, talán a Falanszter szín a mű egyik legletaglózóbb jelenete, ugyanis nem lehet elmenni amellett, hogy Madách hogyan látta ennyire pontosan a jövőt? A román hallgatók által előadott színek (Prága I-II.) voltak talán a legbátrabb megfogalmazások. Abból a szempontból mindenképpen, hogy a meztelenséget, mint eszközt sokáig egyáltalán nem használta a színház, s a 21. század színháza is igen meggondoltan nyúl hozzá magyarázatra nem szoruló okokból kifolyólag. Roppant érzékeny téma, nem könnyű eltalálni, hogy mikor van helye és helyiértéke a meztelenségnek a színpadon úgy, hogy azt a színész és a közönség is elfogadja, befogadja. A románok és az olaszok bevállalták ezt, kísérleteztek, s minden bizonnyal hasznos tapasztalatokkal tértek haza.
Az bizonyosan kiderült, hogy minden nemzet hallgatója igen tehetséges, nagy ívben gondolkodik, és bennük van a fiatalság tettvágya. Az idegennyelv sem akadály, ugyanis az érzelmi töltés átjutott a nyelvi korlátokon, s kifejezetten üdítő volt különböző nyelveken hallgatni Madách szövegeit. Amíg megőrzik ezt a lendületet és munkamorált, míg nem kopik a tehetségük és hitük, amíg képesek lesznek továbbra is releváns kérdéseket megfogalmazni, addig képesek lesznek meghatározó szerepet játszani a világ színpadán.
Ha százhatvan éve Madách ilyen pontosan látta az ember tragédiáját, milyen kapaszkodó marad nekünk? Mi változott? Találtunk bármire is megnyugtató megoldást?? Amíg nem lépünk egyről a kettőre, Madách szövege minden kornak igazodási pontja marad. Annyi bizonyos, hogy a Madách Projekt egy korszakalkotó kezdeményezés, ahol közel 200 színművész hallgató a világ 11 országából együtt mozdult meg egy ÜGYÉRT. Akkor járunk jól, ha ebből a nem mindennapi kezdeményezésből hagyomány lesz.
B. Török Fruzsina
Egyéb hírek
Újra vár az Alkotóműhelyek Hete!
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
Rockosított Hamlet tavaly végzett hallgatónkkal a főszerepben
A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 1-jén Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Célegyenesben A cirkuszhercegnő az Operettszínházban
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
Vár a színpad! – új mesterkurzusok az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
Oscar-díjra jelölték Jancsó Dávidot, A brutalista magyar vágóját
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.
Elhunyt Mádi Szabó Katalin
Fájdalommal értesültünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori oktatója, Mádi Szabó Katalin haláláról, aki 95 éves korában hunyt el. Mádi Szabó Katalin húsz évig dolgozott énektanárként az akkor még főiskolán, mely tevékenységet egészen nyolcvan éves koráig folytatta, csupán a 2010-es évek elején vonult vissza.
„Színházba járni nem hasznos, hanem elengedhetetlen” – interjú Győrei Zsolttal a magyar kultúra napján
Mi a kultúra haszna, és hogyan lehet az irodalmi műveltség értékeit átadni a mai hallgatóknak? Mi jelenti korunkban a nagyobb kihívást: az eredetiség vagy az arra való igény eltűnése? – többek között erről is beszélgettünk Győrei Zsolt drámaíró, műfordító és dramaturg oktatónkkal a magyar kultúra napja alkalmából.
Mindenki vétkezik – Karamazov bemutató
„Nem rendezni akartam, hanem egy közös történetet megalkotni, amire mindig emlékezni fogunk” – mondja Szarvas József, a negyedéves prózai színészosztály vezetője, aki Dosztojevszkij egyik örök érvényű darabját, a Karamazov testvéreket vitte színpadra az osztállyal. Az egyik összpróbán mi is ott voltunk.
