Nagy sikerrel zárult az SZFE történetének eddigi legnagyobb kulturális projektje

B. Török Fruzsina
2023 június 26., hétfő 15:04.
Share

A kétszáz éve született Madách Imre előtt tiszteleg a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia, mely keretében páratlan nemzetközi összefogással valósult meg Az ember tragédiája az SZFE szervezésében, Vidnyánszky Attila rendezésében a Hajógyári-szigeten.

?Porból lettél s porrá leszel??

E bibliai mondatra erősen reflektál a Madách Projekt díszlete, mely teljes egészében egy homokdombra lett megálmodva. Homogén közegből született meg az ember, mégis az egyediség és sokszínűség jellemzi személyiségünket és tapasztalatainkat. Ebben rejlik az élet egyik legszebb dolga. Az ember tragédiája nem pusztán egy irodalmi mű, hanem filozófiai kihívás is. Megfogalmazza az élet legmélyebb, legzavarbaejtőbb kérdéseit és dilemmáit. A mű logikája ellentétes válaszok kölcsönhatásán alapul, ami folyamatos gondolati feszültséget eredményez, a néző vagy olvasó aktív résztvevővé válik, folyamatosan kérdéseket tesz fel, és a válaszok között elszántan keresi a számára elfogadhatóakat, ne adj’ isten: az igazságot. Az ember tragédiája arra készteti a befogadót, hogy szembesüljön a döntések és az eldöntetlenség feszültségével. Nem ad egyértelmű választ, inkább a gondolkodás folyamatát követeli: az elbizonytalanodást és a vitát ösztönzi. Ahogy Madách Imre is felismerte: az emberi életben az eszmék, a kétségek, a remények és a hitetlenségek kritikusan szembesülnek egymással. Ez a dialógus és a kritikai szemlélet lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben megértsük az emberi létezés és az élet értelmének kérdéseit.

S pont emiatt volt jó döntés odaadni a művet ezeknek a fiataloknak, ugyanis a mindenkori fiatalságnak van egyedül esélye arra, hogy új, friss és korszakalkotó gondolattal keressék az örökérvényű kérdésekre a választ, vagy tegyék fel maguk új kérdéseit. Nekik van erre esélyük úgy, hogy idejük is legyen változásokat elérni. Idealista volnék? Lehet? Nem állnak könnyű feladat előtt, hiszen sokszor szegezik saját küzdelmeik előtt a kérdést felmenőiknek: Hogy kell élni? Miben higgyek? Hogy csináljam, hogy jó legyen? Míg a felmenők széttárják a kezüket és azt mondják: Nem tudom? de kérlek, találd meg a válaszokat, és változtass, mert nekem, nekünk nem sikerült?

Az emberi élet felbecsülhetetlen értéket képvisel. Nincs semmi fontosabb az életnél, az összes drámájával és tragédiájával együtt sem, s nagyon úgy tűnik, ezek a fiatalok ezt már érteni vélik. Madách minden sora aktuális, nem is tudom, a mai kornál lehetett-e valaha aktuálisabb, amikor egyre könnyebb csalódni az eszmékben (amennyiben vannak még egyáltalán), választani a jó és a rossz között, mert korunk prioritása nem az eszme, hanem a túlélés. Volt-e kor, amikor az ember nem így érezte?? Mi történik az emberrel, ha feladja az eszméket? És ha feladja őket, vajon az élet továbbra is a legfontosabb marad-e számára?

Az értelem és az önmegvalósítás lehetővé teszik számunkra a szabad akaratot. Az ember folyton felteszi a kérdést: mi tesz minket nemes lényekké? Ádám tragikussága abban van, hogy az értelmes életre való törekvése végül hiábavalónak tűnik, ugyanakkor maga a küzdelem ad értelmet az emberi létezésnek és az emberi életnek. De mihez kezdjünk, mi ad reményt, ha csak a küzdelem marad, s minden, amit ettől remélünk, köddé válik? A nagyszerű eszmékért való küzdelem morális küldetés: a szabadságért, az egyenlőségért, a testvériségért, a hazáért, a közjóért, a szerelemért. Csak a transzcendencia, a hit és a remény adhatja vissza az értelmét a küzdelemnek.

Feltehetőleg ezekben a hónapokban, amikor intenzíven dolgoztak a hallgatók Madách szövegével, sok új kérdést sikerült megfogalmazniuk, s számos megnyugtató momentum azt feltételezi, hogy a fiatalok alkalmasak arra, hogy mindezekkel a kihívásokkal megbirkózzanak. A görögök kiemelkedtek a ?mezőnyből?, mert képesek voltak egyszerre szöveghűen dolgozni, miközben hatásos vendégszöveggel is színesítették az athéni színt, erősen, gyomorszorítóan reagálva a világ aktuális eseményére: a görög partoknál, ötszáz menekülttel a fedélzetén elsüllyedt hajóra. Az athéni szín utolsó 2 perce katartikusra sikerült, megállt a levegő, s mind az ötszáz néző egyként gondolt ugyanarra. Az egyiptomiak szinte musicallé varázsolták az egyiptomi színt, a törökök rapbetétekkel fogalmazták meg mondanivalójukat. Négy szín előadása jutott a magyar hallgatóknak, s bár minden színben kiemelkedően helyt álltak, talán a Falanszter szín a mű egyik legletaglózóbb jelenete, ugyanis nem lehet elmenni amellett, hogy Madách hogyan látta ennyire pontosan a jövőt? A román hallgatók által előadott színek (Prága I-II.) voltak talán a legbátrabb megfogalmazások. Abból a szempontból mindenképpen, hogy a meztelenséget, mint eszközt sokáig egyáltalán nem használta a színház, s a 21. század színháza is igen meggondoltan nyúl hozzá magyarázatra nem szoruló okokból kifolyólag. Roppant érzékeny téma, nem könnyű eltalálni, hogy mikor van helye és helyiértéke a meztelenségnek a színpadon úgy, hogy azt a színész és a közönség is elfogadja, befogadja. A románok és az olaszok bevállalták ezt, kísérleteztek, s minden bizonnyal hasznos tapasztalatokkal tértek haza.

Az bizonyosan kiderült, hogy minden nemzet hallgatója igen tehetséges, nagy ívben gondolkodik, és bennük van a fiatalság tettvágya. Az idegennyelv sem akadály, ugyanis az érzelmi töltés átjutott a nyelvi korlátokon, s kifejezetten üdítő volt különböző nyelveken hallgatni Madách szövegeit. Amíg megőrzik ezt a lendületet és munkamorált, míg nem kopik a tehetségük és hitük, amíg képesek lesznek továbbra is releváns kérdéseket megfogalmazni, addig képesek lesznek meghatározó szerepet játszani a világ színpadán.

Ha százhatvan éve Madách ilyen pontosan látta az ember tragédiáját, milyen kapaszkodó marad nekünk? Mi változott? Találtunk bármire is megnyugtató megoldást?? Amíg nem lépünk egyről a kettőre, Madách szövege minden kornak igazodási pontja marad. Annyi bizonyos, hogy a Madách Projekt egy korszakalkotó kezdeményezés, ahol közel 200 színművész hallgató a világ 11 országából együtt mozdult meg egy ÜGYÉRT. Akkor járunk jól, ha ebből a nem mindennapi kezdeményezésből hagyomány lesz.

B. Török Fruzsina

 

Egyéb hírek

Az SZFE-n tart mesterkurzust Antal Nimród filmrendező

A Színház- és Filmművészeti Egyetem szervezésében Antal Nimród, magyar származású amerikai filmrendező tart exkluzív mesterkurzust 2025. október 10-én pénteken a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben.

TDK 2025/2027

Idén ismét lehet jelentkezni Egyetemünk Tudományos Diákkörének munkájába, ahová minden osztatlan és osztott BA, illetve MA képzésben tanuló, beiratkozott hallgatónk csatlakozhat. A diákköri munka lehetőséget kínál mindazoknak az egyénileg vagy csoportban dolgozó diákunknak, akik a következő két tanévben „nem tantervi feladat, nem vizsgafeladat” keretei között szeretnének egyetemi, intézeti és témavezetői támogatással művészeti és/vagy tudományos projekteket létrehozni – a számukra legizgalmasabb témában és formában. A TDK részletes felhívása az alábbiakban olvasható.

SZFE szakmai gyakorlatok – Minden infó egy helyen!

A szakmai gyakorlat az egyik legizgalmasabb része a képzésnek! Ilyenkor próbálhatod ki magad először élesben a választott szakmádban, építhetsz értékes szakmai kapcsolatokat, és sokan már ekkor megtalálják későbbi munkahelyüket. Nézzük meg szakonként, milyen lehetőségek várnak rád!

SZFE-s rendező nyert a világ legrangosabb autós filmfesztiválján

Varga Sébastien, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) nemrég végzett second unit rendező szakos hallgatója elnyerte a Nemzetközi Motor Filmdíj – Legjobb Diákfilm elismerését.

Lediplomázott az első second unit rendező évfolyam az SZFE-n

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetem: október 1-én, kedden bemutatkoztak diplomafilmjeikkel az Urániában a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben végzett első second unit rendező évfolyam hallgatói. A Magyarországon, sőt a régióban is egyedülálló képzést Gulyás Buda Balázs Béla-díjas operatőr, a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjas alkotója vezette, mellette Pirock Gábor, a hazai és nemzetközi kaszkadőr- és akciófilm-szakma kiemelkedő alakja is osztályvezetőként tevékenykedett.

„A mesterek előtt meg kell hajolni” – Ariane Mnouchkine Napszínháza az SZFE Könyvek sorozatban

Újabb jelentős kötettel bővült az SZFE Könyvek sorozat: magyarul is megjelent Béatrice Picon-Vallin francia színháztörténész Théâtre du Soleil – Ariane Mnouchkine Napszínházának első fél évszázada című munkája, amely a legendás társulat első 50 évét mutatja be. Az SZFE Doktori Iskolája által szervezett szeptemberi tankönyvbemutatón a szerző mellett részt vett a társulat két színésze, Duccio Bellugi-Vannuccini és Jancsó Judit is.

Bemutatták filmjeiket az SZFE első second unit akciórendezői

Október 1-jén, nagy szakmai érdeklődés mellett került sor a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első second unit rendező szakos hallgatóinak diplomafilm-vetítésére az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A végzősök változatos műfajokban, látványos filmtechnikai megoldásokkal és akciódús rövidfilmekkel mutatták be frissen megszerzett tudásukat.

„Nagyon inspiráló mesterszakosokat tanítani” – bemutatkozik Esztergályos Krisztina, az elsőéves forgatókönyvírók osztályvezetője

Szülei neki mutatták meg először aktuális filmjük forgatókönyvét. Ahogy egy barátnője viccelődött vele, náluk a család nem ebédet csinál együtt, hanem filmet. Esztergályos Krisztina mégis inkább angol szakra ment, majd végül őt is utolérte a családi karma: rendező lett, majd forgatókönyvíró. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal vele beszélgettünk.

Több betöltése Több betöltése
Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi 2020