Öt produkcióval zárult az SZFE Nyári Akadémia Nemzetközi Színházi Műhely Sopronban
A Soproni Egyetem adott otthont az SZFE Nyári Akadémiájának. Szombat este a Campus öt helyszínén mutathatták be ott készült produkcióikat a résztvevő nemzetközi diákokból álló csoportok.
A záró nap előadásait megnézte Prof. Dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora is.
Ez egy egyhetes nemzetközi színházi műhely volt külföldi és magyar hallgatókkal. A délelőtti tréningeket Vidnyánszky Attila, Horváth Csaba, Ilja Bocsarnikovsz, Berettyán Nándor, továbbá a grúz és török oktatók tartották, délután pedig a rendezőszakos hallgatók foglalkoztak a nyelvileg vegyes színészhallgató csoportokkal. A színházi világunk a ritkán beszélt anyanyelvünk miatt zártabb közeget hoz létre. Minden olyan megmozdulás, ami lehet fesztivál, Színházi Olimpia, vagy ez a soproni tábor, kinyitja ezt a közeget, megismerteti a társegyetemekkel azt, ami az SZFE-n a hétköznapokban történik és mi is megismerjük az ő munkamódszereiket. Külföldi előadókat hívtunk szép számmal az elmúlt tanévben a nemzetközi műhelyen kívül is, nemcsak gyakorlati, hanem elméleti területről, graduális és posztgraduális képzési szintről egyaránt. Voltak, akik egy-egy hétre érkeztek, mások osztályt is visznek. Nagyon fontosnak tartjuk a nemzetközi eszmecserét, és ennek a tábornak is lesz folytatása – mondta Sepsi Enikő.
Az SZFE részéről a Nemzeti Színház dramaturgja, Kozma András kapta a felkérést a tábor szakmai vezetésére, a tábor munkájának irányítására, megszervezésére, aki egyúttal a fesztivál szervezője és oktatási referense is.
Az SZFE és a Soproni Egyetem között született egy megállapodás művészeti projektek közös létrehozására. Ennek első komoly megvalósulása az SZFE Nyári Akadémia Nemzetközi Színházi Műhely Sopron 2024 volt. Az egyetem természeti környezete alkalmas volt egy ehhez hasonló rendezvény számára. A mostani esemény kapcsán azt mondhatom, hogy ez akár hagyománnyá is válhat. Ennek a lényege az, hogy több országból hívunk színművész- és fiatal rendező hallgatókat, hozzájuk pedig tanárokat, színházi pedagógusokat. Az utóbbiak megosztják a tréningmódszereiket és a színházról való gondolkodásmódjukat. A délutáni időszakban a különböző nemzetiségi csoportokat összekevertük és egy megadott témára dolgoztak. Mivel fontos, hogy a különböző országokból érkező diákok ismerjék a feldolgozandó anyagot, így esett a választás Shakespeare-től a Szentivánéji álomra. A magyarok mellett érkeztek hallgatók Isztambulból, Tbilisziből, Franciaországból – nagyjából mindegyik első-másodéves hallgató volt. A csoportokat a rendezőszakosok vezették, közülük hárman voltak magyarok, kettő pedig moszkvai. Az alkotóműhely-tréningben összesen 75 diák is 11 tanár dolgozott együtt.
Az előadás egyik szereplőjeként Sipos Balázs Gyula első évét befejező zenész színművész szakos hallgató lépett fel Mátyássy Szabolcs és Méhes László osztályából. Mi lett a szereped Sopronban, ebben a nemzetközi workshopban?
Különböző csoportokra osztottak minket. Grúzokkal, franciákkal, törökökkel és magyarokkal voltunk együtt. Egy Szentivánéji álom-feldolgozáson dolgoztunk, én pedig Demetrius szerepét játszottam. A rendezőm Fejes Szabolcs volt, aki erőteljesen épített a saját ötleteinkre is, de a döntést természetesen ő hozta meg a végleges formáról, ezért az eredeti mellett saját szöveget is használtunk. A mi változatunk alapja a harmadik felvonásból indult, amikor is mindenféle bonyodalom alakul ki az erdőben. Ezeket a helyzeteket dolgoztuk fel, viszont közben sok szabadságot is kaptunk, hogy a saját képünkre formálhassuk a karakterünket.
Kepics Mihály most fejezte be rendező szakon a második évet Szabó K. István és Tompa Gábor osztályában.
Az én feladatom az volt, hogy összeállítsak egy koncepciót, egy koreográfiát, egy próbafolyamattervet, amelyet közérthetően át tudok adni minden részvevőnek, függetlenül attól, hogy melyik országból származtak. A kiindulópont az volt, hogy a Szentivánéji álomban mindennek a kiváltó oka egy esküvő. Ha melyebbre megyünk a szövegben, akkor kiderül, hogy Hippolyta egy rab feleség, egy háború trófeája. Azt vettük alapul, hogy ez egy kényszerházasság. Ennek fényében alakul át az álom is: elsőre minden egy tündérvilágnak tűnik, de ahogy meghalljuk a szamarak álmát, úgy változik át minden.
Az előadás rendezője, Fejes Szabolcs most fejezte be a harmadik évét színházrendező szakon. Hogy látod, hogy köszön vissza ez az időszak a mostani munkádban?
Mindig fontos, hogy az ember felkészülve érkezzen. Itt az volt az érdekes, hogy nem lehetett előre tudni a helyszínt és azt sem, hogy kivel fogok dolgozni; hangsúlyossá vált az improvizációs készség kérdése is. A küldetésem többek között az volt, hogy az itt jelenlévők kapjanak valamennyit a kultúránkból, lássanak a mi munkamorálunkból, rendezőként pedig természetesen az is célom volt, hogy én is tanulhassak az ő színházi nyelvükről – és persze az is, hogy végeredményképpen egy nézhető produkció készüljön. Külföldi és magyar diákok vegyesen voltak a színészeim között, és bár Shakespeare alapján dolgoztunk, a nyelvi különbségek miatt mégsem lett volna ésszerű teljes mértékben az eredeti szöveget használni. Az én csoportomban voltak magyarok, grúzok, franciák, törökök, viszont nem mindenkinek volt magabiztos angoltudása. Ezért nem a szövegre fókuszáltunk, inkább a hangra, zenére, képekre, atmoszférára, impulzusokra támaszkodtunk. A visszajelzések alapján mindenkinek jó élmény volt a közös munka. Számomra különösen nehéz volt a próba, mert július 9-én Londonban lesz egy Bánk bán előadásom a Liszt Intézetben, amelyet itt Sopronban mutattunk be először, és a két próbafolyamatot össze kellett hangolnom. A Szentivánéji álom témáján keresztül azt próbáltam megérteni, hogy milyen a különböző hátterű színészhallgatók zenéje, színházi kultúrája, mi a viszonyuk a szerelemhez, mit értenek meg a Szentivánéji erdőből. Ezt a sokszínűséget hangsúlyozva van az előadás végén egy zenei keresztmetszet a különböző országok népdalaiból.
Harmadév után mennyire érzed készen magadat arra, hogy „igazi” színházi rendező legyél?
Amikor felvettek, elmondták, hogy van a színházcsinálásnak egy tanulható része. Ezt a tudást az egyetem első három évében megkaptam. Azt hiszem, szerénytelen lenne állítani, hogy teljesen készen állok, de igyekszem alázatosan és a legjobb képességeim szerint dolgozni valamennyi munkámban.
A témához kapcsolódó tartalom:
Vidnyánszky Attila: Szót értünk egymással, kíváncsiak vagyunk a másikra és megértjük a másik igazságát. https://www.origo.hu/kultura/2024/06/vidnyanszky-attila-szfe-nyari-akademia-sopron-nemzetkozi-szinhazi-muhely
Egyéb hírek
Mit lát a néző? – új módszertani kötet jelent meg a színházi befogadás kutatásáról
Szeptember 3-án, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyhetes kulturális programsorozata, az Alkotóműhelyek Hete keretében mutatták be a Mit lát a néző? című hiánypótló színházszociológiai tankönyvet. A kötet 2025 áprilisában jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában, a Károli Könyvek sorozatban, szerkesztői Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szabó Attila, az egyetem oktatója. A kiadvány elméleti hátteret, gyakorlati módszereket és konkrét kérdőíveket kínál mindazoknak, akik színházi nézőkutatások megszervezésével kívánnak foglalkozni.
„Egy szavam se lehet” – beszélgetés Udvarias Katalin, színművésszel
Udvarias Katalin 1974-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és tavaly vette át az arany díszoklevelét. Több mint fél évszázados pályafutása során számtalan főszerepet alakított, emellett 16 évig tanított, könyvet ír, és ma is aktívan dolgozik. Beszélgetésünkben a hivatás szeretetéről, a színészi lét kihívásairól, valamint a boldogság titkáról mesélt.
Mit lát a néző? És mi az a puskamikrofon? – Programajánló az Alkotóműhelyek Hetéről
Mindig is kíváncsi voltál, mit tanulnak a többiek? Televíziós szakra jársz, de érdekel a színpad világa? Esetleg rendezőként eljátszottál a gondolattal, milyen lehet bábszínészként életet lehelni a tárgyakba, vagy talán már profin vágod a filmet, de szívesen kipróbálnád magad egyszer a kamera mögött? Az Alkotóműhelyek Hete során pont erre lesz lehetőséged. Kezdjük együtt kreatívan az új tanévet!
„Nagyon vágytunk már egy ilyen osztályra” – bemutatkoznak az elsős bábszínészek osztályvezetői
Ellinger Edina és Ács Norbert ugyanolyan fanatikusai a bábművészetnek, annak szerepéről és oktatásáról is egyet gondolnak. Így nem meglepő, hogy huszonegy éve egymás szakmai támaszai, és hogy idén együtt indítanak osztályt az SZFE-n. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal velük beszélgettünk.
Ismét az Alkotóműhelyek Hete nyitja a tanévet
Pilátus alakja a színpadon, a homokból hogyan válik emlékezet és mit rejtenek az őserdő által benőtt maja városok. A korábbi évekhez hasonlóan számos érdekes előadással, programmal várjuk hallgatóinkat már szeptember első hetében, hogy kreatívan induljunk neki a közös munkának.
„Újra szívünkbe zártunk, Debrecen!” – Beszámoló a 2025-ös Nyári Akadémiáról
Az idei Nyári Akadémián 81 leendő elsőéves hallgató vett részt a cívis városban, hogy megismerkedjen jövendőbeli évfolyamtársaival, oktatóival, és nem utolsósorban azzal az egyedi „eszefés” életérzéssel, amely hamarosan mindennapjaik részévé válik. A HÖK és az egyetem vezetésének közös szervezésében megvalósuló egyhetes tábor gazdag kulturális, szakmai és közösségi programkínálattal várta a résztvevőket, így az oktatók és a hallgatók szeptember 5-én, a tanévnyitón már ismerősként üdvözölhetik egymást.
„Célunk, hogy minél több jó film szülessen” – bemutatkozik az SZFE dokumentumfilmes osztályvezető párosa
A 2025 szeptemberében induló osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal a dokumentumfilm-rendező művész MA osztályának vezetőivel, Barlay Tamással és Moys Zoltánnal beszélgettünk. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatóival arra is kitértünk a felvételi eljárás menetének ismertetése mellett, hogyan találja meg egy dokumentumfilmes készülő alkotásának témáját.
Milyen egy casting a tévében? – elkísértünk három SZFE-s hallgatót
Különleges lehetőségben részesült egyetemünk három zenésszínművész-hallgatója, amikor részt vett az MTVA szereplőválogatásán. A Karrieriroda által szervezett castingon a hallgatók a színházi előadói készségeik kiegészítéseként betekintést nyerhettek a televíziós műsorvezetés világába is.
