A doktori hallgatók időről időre műhelykonferencián mutatják be tudományos és művészeti munkájukat. A doktori hallgatói önkormányzat (DÖK) javaslatára 2024. május 22-én Reflektor néven és szélesebb tematikával újult meg a rendezvény.
Bevezetésként Feljönni a víz alól címmel Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező mesélt életéről: a véletlenről, hogy 3 éves korában életben maradt, és örökre belé vésődött egy tiszai kép; a meghatározó találkozásokról és filmekről, valamint arról, ha egy filmből legalább egy kép mélyen belénk ég, akkor jó a film.
Az I—IV. éves doktoranduszok részben saját doktori témájukból, részben a kutatásukhoz kapcsolódó egyéb témából tartottak előadást. Kocsányi András a mozgóképes szatírákban vizsgálta a bahtyini karneválelméletet, de a humor előjött Csoma Sándor előadásában is: az interkulturális kommunikáció segítségével arra keresett választ, hogy az egyik filmjében kimondottan humorosnak szánt, és nálunk humorosnak is fogadott jelenetet külföldi nézők miért nem értették. Filmes témában volt még filmelemzés (Táborosi András a Salome című kisjátékfilmről, Török Katalin a Swarovski-márka reklámfilmjéről tartott előadást). Mózes Gergely az archív anyagoknak a dokumentumfilmekben való felhasználásáról beszélt (szimpla átvétel, restaurált-digitalizált, remediatizált átvétel, performatív átvétel). Molvay Norbert a filmdialógusok szerkezetéről, Paréjné Czoborzy Tamara a filmipari vállalatok marketingjéről adott elő.
Cserhalmi Sára az 1920-as évek női szereplehetőségeit, Táborosi Margaréta a Kárpát-medencei színészképző egyetemek működését mutatta be.
A művészetelméleti és színháztudományi előadások között szó esett az alkalmazott színházi gyakorlat és a gyógyítás kapcsolatáról (Szántó Száva bemutatója Jodorowsky módszere kapcsán), Viripajev magyar színházi adaptációinak szemiotikájáról (Tölli Szofia), valamint helyi színházi kezdeményezésekről. Emellett olyan törekvésekről is, mint Pintér-Németh Géza közösségi művészeti programja Szalatnakon, az esztergomi Babits-színház turizmusélénkítő művészeti rendezvényei (Kaj Ádám János), valamint Drahos Evelin társadalmi jelenségekre reflektáló kortárs magyar zenei missziója.
A szekcióvezetők, Káel Csaba, Kékesi Attila, Sepsi Enikő, Kiss B. Attila és Hegedűs D. Géza értékelték az előadásokat és további gondolatokkal látták el az előadókat.
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
Hét határon túli helyszínen mutatják be a közeljövőben a Békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amelyet Zalán Tibor írt Munkácsy Mihály és Jókai Mór fiktív találkozásáról. A darabnak a rendező és egyben az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás személyén túl is számos közös vonatkozása van az egyetemmel.
Április 4. és 5. között beszélgetések és lemezvásár kísérik a film és zene kapcsolatát megjelenítő Budapest Ritmo Filmnapokat a Toldi moziban. A szombati nap programjának részeként bemutatkozik majd tavaly végzett hallgatónk, Derzsi Mátyás Csókot kaptam az ördögtől című filmje is, a vetítést pedig szakmai kerekasztal-beszélgetés követi majd.
Március 15-e alkalmából átadták a legmagasabb állami kitüntetéseket a Vigadóban. Egyetemünk mesteroktatója, Berzsenyi Krisztina és filmoperatőr-művész MA szakon nemrég végzett hallgatónk, Krulik Marcell is elismerésben részesült.
Március 15-e alkalmából átadták a Vigadóban a legmagasabb állami kitüntetéseket, a Kossuth-díjakat. A nagydíjat idén a 86 éves Koncz Gábor színművésznek ítélték oda, Lajos Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja pedig Kossuth-díjban részesült.