A doktori hallgatók időről időre műhelykonferencián mutatják be tudományos és művészeti munkájukat. A doktori hallgatói önkormányzat (DÖK) javaslatára 2024. május 22-én Reflektor néven és szélesebb tematikával újult meg a rendezvény.
Bevezetésként Feljönni a víz alól címmel Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező mesélt életéről: a véletlenről, hogy 3 éves korában életben maradt, és örökre belé vésődött egy tiszai kép; a meghatározó találkozásokról és filmekről, valamint arról, ha egy filmből legalább egy kép mélyen belénk ég, akkor jó a film.
Az I—IV. éves doktoranduszok részben saját doktori témájukból, részben a kutatásukhoz kapcsolódó egyéb témából tartottak előadást. Kocsányi András a mozgóképes szatírákban vizsgálta a bahtyini karneválelméletet, de a humor előjött Csoma Sándor előadásában is: az interkulturális kommunikáció segítségével arra keresett választ, hogy az egyik filmjében kimondottan humorosnak szánt, és nálunk humorosnak is fogadott jelenetet külföldi nézők miért nem értették. Filmes témában volt még filmelemzés (Táborosi András a Salome című kisjátékfilmről, Török Katalin a Swarovski-márka reklámfilmjéről tartott előadást). Mózes Gergely az archív anyagoknak a dokumentumfilmekben való felhasználásáról beszélt (szimpla átvétel, restaurált-digitalizált, remediatizált átvétel, performatív átvétel). Molvay Norbert a filmdialógusok szerkezetéről, Paréjné Czoborzy Tamara a filmipari vállalatok marketingjéről adott elő.
Cserhalmi Sára az 1920-as évek női szereplehetőségeit, Táborosi Margaréta a Kárpát-medencei színészképző egyetemek működését mutatta be.
A művészetelméleti és színháztudományi előadások között szó esett az alkalmazott színházi gyakorlat és a gyógyítás kapcsolatáról (Szántó Száva bemutatója Jodorowsky módszere kapcsán), Viripajev magyar színházi adaptációinak szemiotikájáról (Tölli Szofia), valamint helyi színházi kezdeményezésekről. Emellett olyan törekvésekről is, mint Pintér-Németh Géza közösségi művészeti programja Szalatnakon, az esztergomi Babits-színház turizmusélénkítő művészeti rendezvényei (Kaj Ádám János), valamint Drahos Evelin társadalmi jelenségekre reflektáló kortárs magyar zenei missziója.
A szekcióvezetők, Káel Csaba, Kékesi Attila, Sepsi Enikő, Kiss B. Attila és Hegedűs D. Géza értékelték az előadásokat és további gondolatokkal látták el az előadókat.
Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
Az SZFE ismét megrendezte az Alkotóműhelyek Hetét a tavaszi félév első hetében, ami a közös élmények mellett számos lehetőséget kínált hallgatóinknak arra, hogy bepillantást nyerhessenek más intézetek és szakok képzéseibe is. Szakmai előadások, gyakorlati foglalkozások, mesterkurzusok és egy könyvbemutató is gazdagították az ötnapos programot.
Az SZFE negyedéves zenésszínművész-hallgatójával készített exkluzív interjút a Metropol a Budapesti Operettszínház Hamupipőke című előadása kapcsán. A darabban Nagy Alma Virág alakítja váltott szereposztásban a címszereplőt.
Az SZFE Dokumentumfilm-rendező MA hallgatói bemutatják vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja február 26-a, 17:30.
Teltházas érdeklődés mellett zajlott le az SZFE Könyvek első két kötetének felolvasószínházzal egybekötött bemutatója február 12-én az Alkotóműhelyek Hetének keretében. A rendezvényen prof. dr. Kocziszky Éva legújabb művét, az Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötetet, valamint az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyertes pályamunkáiból összeállított antológiát ismerhették meg a részvevők a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.