A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorával, Prof. Dr. Sepsi Enikővel beszélgettünk a hivatalban eltöltött első 100 napjáról és a 2024-es év terveiről.
Az első 100 napja a hivatalban már a háta mögött van. Hogyan értékelné az eddigi tapasztalatait és mi a véleménye az elmúlt időszak eredményeiről?
Sok területen indult egyszerre a változás, de munkatársaimmal sikerült jelentős fejlődést elérnünk az akadémiai és a támogatói területeken egyaránt. Bár számos változtatásra volt szükség, a célunk az, hogy ezen keresztül új munkakultúrát teremtsünk és a képzési infrastruktúrát is fejlesszük. A munkatársaink körében bért is tudtunk emelni, valamint most először a teljesítményértékelés rendszeréhez igazított jutalom kifizetésére is lehetőségünk volt. Az egyetem nemrég bemutathatta a legújabb fejlesztését, egy olyan ledfalat (a hozzá kapcsolódó technikai vezérléssel, valamint kamerával), amelyet pályázati úton nyertünk el és ami a legkorszerűbb technológiát hozza be a mozgóképes oktatásba. Európában a felsőoktatásban mi használunk ilyet először. Kezdeményezésemre a HÖK szervezésében hallgatói fórumot is tartottunk, melynek tapasztalatait és tanulságait együtt értékeltük ki, a felvetett problémákra pedig megoldást kínáltunk. A hallgatói közösségi élet támogatására új szakmai és kiválósági ösztöndíjat alapítottunk, ezzel a hallgatók összesen tíz különféle támogatásra is pályázhatnak.
Hogyan értékeli a hallgatói fórumot?
A hallgatói fórum eredményes és örömteli volt, mivel a jelenlévők nyitottak voltak erre a kommunikációs formára és a HÖK előzetes munkájának köszönhetően érdemben tudtuk tárgyalni a felmerült kérdéseket. Ugyanakkor a szoros képzési rend miatt sajnos nem minden hallgató tudott ott lenni, aki szeretett volna. Ez rögtön rávilágított a túlterheltség problémájára, amelyre a megoldás valószínűleg egy olyan összehangolt folyamat lehet, amelyben a rektor, az intézetvezetők, az osztályvezetők, és a hallgatók együttesen kérdezhetnek rá saját hiedelemvilágukra. Ez a szervezeti kultúrában köztudottan a legrejtettebb, bár arányaiban a legnagyobb szegmens, a látható, manifesztálódó szint alatt. Mint minden munka, ez is okozhat függőséget, ha a színpadon töltött élet jobb és élvezetesebb, mint a színpadon kívüli élet. (Itt a színpad egy lehetséges példa a sok közül.)
Nem titok, hogy az Ódry Színpad csak június végéig áll az egyetem rendelkezésére…
Bár köztudott, hogy tavaly az egyetem eladta a Vas utca 2/c ingatlant, mégis 2024. június 30-ig szívességi használat keretében maradhatunk a játszóhelyen. Az új tulajdonos nyáron tervezi elkezdeni a felújítási munkálatokat, így értelemszerűen ekkortól határozatlan ideig semmilyen oktatási tevékenységet nem lehet folytatni az épületben. Jelenleg külső játszóhelyet keresünk, több irányba is folytatunk tárgyalásokat. Emellett kiemelten fontos számunkra egy olyan közösségi tér kialakítása, amelyet a hallgatók sajátjuknak tekinthetnek és amelyet a szakkollégium és az 5mű is használhat. Ehhez az egykori Bányász Mozi helyisége a nagykörúton ideális alapnak tűnik. Erről is beszéltem a hallgatói fórumon.
Mi volt a legnagyobb visszhangot kiváltó téma a hallgatói fórumon?
Többeket érintett a filmesek diplomaszerzésének kérdése. A vizsgafilmek elkészítéséhez az eddigi legtöbb anyagi támogatást tudjuk nyújtani az NFI pályázatán keresztül. Fontos kiemelni, hogy a vizsgafilmek minősége a tehetségen túl attól is függ, hogy mennyi pénzből tudnak az alkotók gazdálkodni. Tehát nem érdemes a pályázati támogatásról lemondani, bár az egyetemi keretet is igénybe lehet venni. Jóllehet a pályáztatás eljárásrendje egy hivatalos, életszerű protokollt követ, ezzel fog mindenki találkozni, miután kikerül az egyetemről és részt vesz majd a nemzeti filmipart és a magyarországi filmgyártást támogató, a Nemzeti Filmintézet által támogatott folyamatokban, mégis sikerült elérnünk az elmúlt héten, hogy a pályázati kiírás a jövőben az egyetemi tanulmányi rendhez is igazodjon.
Visszatérő téma az intézetek egymás közötti földrajzi távolsága. Korábban felmerült, hogy a Mészáros utcai épület az egyik fő kampusz lehet a jövőben. Ez a kérdés hogyan áll?
Való igaz, hogy az egyetem intézetei távol helyezkednek el egymástól, de a probléma nem csupán ebben rejlik. Foglalkoznunk kell és foglalkozunk is az integrált kampusz lehetőségével, de a Mészáros utcai épület felújításához és bővítéséhez komolyabb forrásokra van szükségünk. Az elmúlt hetekben ezen a téren folytattunk tárgyalásokat. Amit ma megtehetünk az az, hogy a szakok közötti mintatantervi átjárhatóságot figyelembe vevő integráltabb képzések felé haladunk. Abszurd, hogy a filmes hallgatók előbb találnak vizsgafilmjeikhez színművészeket a piacról, mint az egyetemi hallgatótársaik közül.
Melyik előadást látta utoljára a hallgatóktól?
Vizsgaelőadásokat nézek jelenleg, az osztályvezetők kedves invitálásának köszönhetően.
Mit javasol a hallgatóknak az ünnepekre?
Ápoljuk a szeretetkapcsolatainkat családon belül és kívül, töltekezzünk, pihenjünk. A siker fontos része a pihenés is, gondoljunk csak az élsportolókra. Muszáj regenerálódni, lélekben és testben feltöltődni a művészek számára is, ezért kezdeményeztem, hogy a január 2-3-a legyen még rektori szünet. Az intézetvezetők összegyűjtötték a rendkívüli hallgatói kéréseket; azoknak is eleget teszünk a szünet alatt is, a pihenés után pedig kezdődhet az új év, új kihívásokkal. Aktív egyetemet szeretnék vezetni, ezért a következő évre készülünk közösségépítő eseményekkel, workshopokkal is. Addig is mindenkinek áldott, békés ünnepeket, boldog új esztendőt kívánok!
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.

