Sütő András József Attila-estje az RS9-ben
2023 október 10., kedd 13:03.
Sütő András 2023-ban szerzett diplomát az SZFE-n drámainstruktor szakon, most József Attila egyik legmegrázóbb szövegét a Szabad ötletek jegyzékét adja elő az RS9-ben. Rajta kívül Jordán Tamás mondja még ezt a különlegesen nehéz szöveget az országban. Az előadásról Sütő Andrással beszélgettünk.
Nagy fába vágtad a fejszédet, mikor elhatároztad, hogy egyszemélyes színházat szeretnél csinálni. Ez már önmagában is nagy kihívás bármilyen anyaggal is tervezel dolgozni, de te a József Attila Szabad ötletek jegyzékét választottad, ami finoman fogalmazva sem egy könnyű anyag, pláne nem első próbálkozásként a monodráma világában. Miért ebben gondolkodtál?
Az SZFE-s éveim alatt érett meg bennem a gondolat, s maga az előkészítés és a felkészülés is erre az időszakra esett. Mindig is szemeztem a monodráma műfajával, ami véleményem szerint a színházi műfajok közt az egyik legnagyobb kihívás, s mikor megtudtam, hogy a diplomamunkámnak is monodrámának kell lennie, úgy éreztem, hogy a Szabad ötletek jegyzéke erőt, bátorságot és lendületet fog nekem adni a diplomamunkámhoz. Túl a diplomaelőadásomon is úgy gondolom, hogy jó döntés volt, mert erre a műfajra különösen fel kell készülni. Örültem, hogy nem a diplomaelőadásom volt az első próbálkozásom ebben a műfajban.
Mi volt a különbség a két munka közt?
A diplomamunkám ötlete után a szöveg megszületéséről is magamnak kellett gondoskodni. A nullából kellett felépíteni egy szöveget. Egy könyv adaptációjáról volt szó, de aki még nem készített színpadi szöveget könyvből, az nem is sejti, hogy milyen aprólékos folyamat ez, ahol minden mondat sorsáról nekem kellett döntenem. Míg a Szabad ötletek jegyzéke szövege készen volt, hiszen József Attila már megírta.
Mennyiben hasonlít a te előadásod dramaturgiája a Jordán Tamás-féle híres előadáshoz?
Olyannyira, hogy meg sem fordult a fejemben, hogy más dramaturgiát használjak. Engedélyt kértem tőle, hogy az ő előadásának szerkezetét használjam. Jordán Tamás koncepciója az elődhatóság és az eladhatóság szempontjából az volt, hogy a szöveg legmegrázóbb részeinél beemelt a szövegbe közismert József Attila verseket. Ez azért rendkívül fontos a színházi forma szempontjából, mert így párhuzamosan fut a befogadható „lírai én” és a „tudat alatt” futó nehezebben befogadható szöveg. Ugyan én nem teljesen ugyanazokat a verseket mondom el az estben, mint Tamás, de ettől maga az est dramaturgiája nem sérül.
Ehhez képest miben volt más a diplomamunkád alkotói folyamata?
Mivel könyv-adaptációt választottam, talán picit könnyebb volt a dolgom azokénál, akik tényleg a nulláról kezdtek el megírni egy szöveget. Ugyanakkor én is legalább fél évet elbíbelődtem, mire megszületett a végleges formája. Sok szempontból kellett átrágni magam rajta, dramaturgiailag és előadhatóság szempontjából főleg. De ebben nagy segítségemre volt az SZFE drámainstruktor képzése és a remek tanáraim. Mindenképpen olyan előadást szerettem volna létrehozni, amiben kamatoztathatom a tudásomat drámapedagógiai szempontból. Mivel ebből végül egy tantermi előadás született, azért úgy döntöttem, hogy nem választok magam mellé drámapedagógust, aki az előadás fel és levezetését megcsinálja, hanem magam vállaltam ezt a feladatot is. Méghozzá úgy, hogy ezek a részek nem válnak le az előadásról, hanem az előadás már eleve olyan, hogy magában foglalja ezeket a foglalkozásokat is, de úgy, hogy a színész közben nem lép ki a szerepéből.
Mit szólt Jordán Tamás, mikor megkerested az ötlettel, hogy mellette te is mondanád ezt a szöveget?
Tamással szerepeltünk korábban egy filmben, ismertük egymást, így nem nagyon kellett szoronganom. Kedves volt, mint mindig s szerencsére nem volt kifogása azellen, hogy én is megküzdjek ezzel a feladattal. Első kérdése az volt, hogy tudok-e már a szövegből valamit. Mondtam, hogy még csak a Foglalatot. Tamás azonnal úgy reagált, hogy mondjuk el együtt a szöveget. Belenéztünk egymás szemébe, s így szólalhatott meg a Foglalat:
„Az a szerencsétlen, aki ezeket irta, mérhetetlenül áhitozik szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni. Őt olyasmiért verték, amit soha nem tett volna. Ő az a gyermek, akit nem szerettek s akit ezen kívűl azért vertek, mert nem tudták elviselni azt, hogy nem szeretik. Igy kivánja ő a szeretetet azért, hogy ne bántsák. Most ez a szerencsétlen bolond, nagy szerelmet táplál az analitikusával szemben pusztán azért, mert azt hiszi érzelmeiben, hogy az nem bántja. Nem veszi észre az analitikus gonoszságát, azt, hogy az csak heti 3 óra erejéig veszi őt emberszámba s azt is csak azért, mert kénytelen ennyire emberszámba venni a 40 pengőért, amelyre szüksége van s hogy még a havi 40 pengőért is csak azért foglalkozik vele, mikor foglalkozhatna mással is, mert ő egy mással is helyettesithető, tehát mindegy, hogy kivel foglalkozik s ezért foglalkozik vele. Viszont, ha az ő analitikusa nem is vesztene semmit, ha másik pácienssel cserélné föl őt, ő vesztene, ha analitikusát mással cserélné föl, mert elölről kellene kezdenie mindent – 2 évet vesztene.”
Elképesztő élmény volt vele együtt mondani a szöveget. Valamiféle stafétaátadást éreztem, de lehet, hogy csak a felfokozott érzelmi állapotom éreztette ezt velem.
Jordán előadása sok éve fut, s nagyon híres, többek között formabontó ötletéből adódóan, ugyanis ő annyira személyes hangvételre veszi sokszor a szöveg akusztikai megszólaltatását, hogy a közönség fülhallgatóban hallgatja végig az estet. Másképp nem is lehetne a sokszor suttogó művészt hallani. Így meg lehetett tartani az anyag rendkívül érzékeny és intim légkörét. Ezt a megvalósítást is átvetted Jordántól?
Nem, ezt nem. Ez annyira egyedi megoldás, hogy azt éreztem, nem szabad „leutánoznom”.
Jordán Tamás elment megnézni az előadásodat?
Nem, azt mondta, hogy ameddig ő is mondja színpadon, addig nem szeretné megnézni, amit tökéletesen meg is értek, ez egy roppant érzékeny ügy.
Ha valaki igazán meg akarja érteni a Szabad ötletek jegyzékét nézőként is, nem árt, ha tisztában van József Attila életének történéseivel és személyeivel. Neked alkotó-előadóként pedig egyenesen kötelező. Milyen kutatások állnak mögötted, hogy a szöveg homályos utalásait megértsd?
Bizony, mikor először találkoztam a szöveggel, csak kapkodtam a fejem, hogy a szöveg utalásai kire és mire vonatkoznak. Ezeknek a homályos foltoknak utána kellett járnom, ez alapvető feladatom volt. Sokat tudtam eddig is József Attiláról, de az elmélyült kutatás még több részletre engedett rávilágítani.
Hogyan birkóztál meg ennek a szövegnek az előadásával?
Nem könnyen. Már az is nagy küzdelem volt, hogy egyedül a négy fal közt el tudjam egybe mondani. Ez a szöveg különösen felkavaró, s minden alkalommal úgy érint meg, ahogyan még szöveg nemigen. Ennek az anyagnak az igazi ereje abban rejlik, hogy nem tud úgy ember beülni az előadásra, aki ne lenne érintve valamely szövegrészben. Sokszor sötét, magányos és kétségbeesett, szeretetéhes ez az anyag, de paradox módon mégis kézen fog, s azt mondja: nem vagy egyedül.
Egyéb hírek
David Cronenberg tart mesterkurzust az SZFE-n
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Erasmus-hallgatók érkeztek az SZFE-re
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.
A filmklasszikusok fővárosa lesz Budapest – világsztárokkal érkezik a 8. Budapesti Klasszikus Film Maraton
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, amely az elmúlt években Európa egyik legfontosabb, restaurált filmklasszikusokat bemutató fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvény mára nemcsak a magyar és külföldi filmrajongók, hanem a nemzetközi szakma számára is kiemelt eseménnyé vált: a világ számos Oscar-díjas és világhírű alkotója fordult már meg vendégként Budapesten.
Minden eddiginél több művész vette át az Arany-, gyémánt- és vasdíszoklevelét az SZFE-n
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
Megnyitotta 160. tanévét a Színház- és Filmművészeti Egyetem
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Magyarországi ősbemutató az SZFE színpadán – Beszélgetés Adam Ledger rendezővel
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.
Mit lát a néző? – új módszertani kötet jelent meg a színházi befogadás kutatásáról
Szeptember 3-án, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyhetes kulturális programsorozata, az Alkotóműhelyek Hete keretében mutatták be a Mit lát a néző? című hiánypótló színházszociológiai tankönyvet. A kötet 2025 áprilisában jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában, a Károli Könyvek sorozatban, szerkesztői Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szabó Attila, az egyetem oktatója. A kiadvány elméleti hátteret, gyakorlati módszereket és konkrét kérdőíveket kínál mindazoknak, akik színházi nézőkutatások megszervezésével kívánnak foglalkozni.
„Egy szavam se lehet” – beszélgetés Udvarias Katalin, színművésszel
Udvarias Katalin 1974-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és tavaly vette át az arany díszoklevelét. Több mint fél évszázados pályafutása során számtalan főszerepet alakított, emellett 16 évig tanított, könyvet ír, és ma is aktívan dolgozik. Beszélgetésünkben a hivatás szeretetéről, a színészi lét kihívásairól, valamint a boldogság titkáról mesélt.
