Sütő András József Attila-estje az RS9-ben
2023 október 10., kedd 13:03.
Sütő András 2023-ban szerzett diplomát az SZFE-n drámainstruktor szakon, most József Attila egyik legmegrázóbb szövegét a Szabad ötletek jegyzékét adja elő az RS9-ben. Rajta kívül Jordán Tamás mondja még ezt a különlegesen nehéz szöveget az országban. Az előadásról Sütő Andrással beszélgettünk.
Nagy fába vágtad a fejszédet, mikor elhatároztad, hogy egyszemélyes színházat szeretnél csinálni. Ez már önmagában is nagy kihívás bármilyen anyaggal is tervezel dolgozni, de te a József Attila Szabad ötletek jegyzékét választottad, ami finoman fogalmazva sem egy könnyű anyag, pláne nem első próbálkozásként a monodráma világában. Miért ebben gondolkodtál?
Az SZFE-s éveim alatt érett meg bennem a gondolat, s maga az előkészítés és a felkészülés is erre az időszakra esett. Mindig is szemeztem a monodráma műfajával, ami véleményem szerint a színházi műfajok közt az egyik legnagyobb kihívás, s mikor megtudtam, hogy a diplomamunkámnak is monodrámának kell lennie, úgy éreztem, hogy a Szabad ötletek jegyzéke erőt, bátorságot és lendületet fog nekem adni a diplomamunkámhoz. Túl a diplomaelőadásomon is úgy gondolom, hogy jó döntés volt, mert erre a műfajra különösen fel kell készülni. Örültem, hogy nem a diplomaelőadásom volt az első próbálkozásom ebben a műfajban.
Mi volt a különbség a két munka közt?
A diplomamunkám ötlete után a szöveg megszületéséről is magamnak kellett gondoskodni. A nullából kellett felépíteni egy szöveget. Egy könyv adaptációjáról volt szó, de aki még nem készített színpadi szöveget könyvből, az nem is sejti, hogy milyen aprólékos folyamat ez, ahol minden mondat sorsáról nekem kellett döntenem. Míg a Szabad ötletek jegyzéke szövege készen volt, hiszen József Attila már megírta.
Mennyiben hasonlít a te előadásod dramaturgiája a Jordán Tamás-féle híres előadáshoz?
Olyannyira, hogy meg sem fordult a fejemben, hogy más dramaturgiát használjak. Engedélyt kértem tőle, hogy az ő előadásának szerkezetét használjam. Jordán Tamás koncepciója az elődhatóság és az eladhatóság szempontjából az volt, hogy a szöveg legmegrázóbb részeinél beemelt a szövegbe közismert József Attila verseket. Ez azért rendkívül fontos a színházi forma szempontjából, mert így párhuzamosan fut a befogadható „lírai én” és a „tudat alatt” futó nehezebben befogadható szöveg. Ugyan én nem teljesen ugyanazokat a verseket mondom el az estben, mint Tamás, de ettől maga az est dramaturgiája nem sérül.
Ehhez képest miben volt más a diplomamunkád alkotói folyamata?
Mivel könyv-adaptációt választottam, talán picit könnyebb volt a dolgom azokénál, akik tényleg a nulláról kezdtek el megírni egy szöveget. Ugyanakkor én is legalább fél évet elbíbelődtem, mire megszületett a végleges formája. Sok szempontból kellett átrágni magam rajta, dramaturgiailag és előadhatóság szempontjából főleg. De ebben nagy segítségemre volt az SZFE drámainstruktor képzése és a remek tanáraim. Mindenképpen olyan előadást szerettem volna létrehozni, amiben kamatoztathatom a tudásomat drámapedagógiai szempontból. Mivel ebből végül egy tantermi előadás született, azért úgy döntöttem, hogy nem választok magam mellé drámapedagógust, aki az előadás fel és levezetését megcsinálja, hanem magam vállaltam ezt a feladatot is. Méghozzá úgy, hogy ezek a részek nem válnak le az előadásról, hanem az előadás már eleve olyan, hogy magában foglalja ezeket a foglalkozásokat is, de úgy, hogy a színész közben nem lép ki a szerepéből.
Mit szólt Jordán Tamás, mikor megkerested az ötlettel, hogy mellette te is mondanád ezt a szöveget?
Tamással szerepeltünk korábban egy filmben, ismertük egymást, így nem nagyon kellett szoronganom. Kedves volt, mint mindig s szerencsére nem volt kifogása azellen, hogy én is megküzdjek ezzel a feladattal. Első kérdése az volt, hogy tudok-e már a szövegből valamit. Mondtam, hogy még csak a Foglalatot. Tamás azonnal úgy reagált, hogy mondjuk el együtt a szöveget. Belenéztünk egymás szemébe, s így szólalhatott meg a Foglalat:
„Az a szerencsétlen, aki ezeket irta, mérhetetlenül áhitozik szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni. Őt olyasmiért verték, amit soha nem tett volna. Ő az a gyermek, akit nem szerettek s akit ezen kívűl azért vertek, mert nem tudták elviselni azt, hogy nem szeretik. Igy kivánja ő a szeretetet azért, hogy ne bántsák. Most ez a szerencsétlen bolond, nagy szerelmet táplál az analitikusával szemben pusztán azért, mert azt hiszi érzelmeiben, hogy az nem bántja. Nem veszi észre az analitikus gonoszságát, azt, hogy az csak heti 3 óra erejéig veszi őt emberszámba s azt is csak azért, mert kénytelen ennyire emberszámba venni a 40 pengőért, amelyre szüksége van s hogy még a havi 40 pengőért is csak azért foglalkozik vele, mikor foglalkozhatna mással is, mert ő egy mással is helyettesithető, tehát mindegy, hogy kivel foglalkozik s ezért foglalkozik vele. Viszont, ha az ő analitikusa nem is vesztene semmit, ha másik pácienssel cserélné föl őt, ő vesztene, ha analitikusát mással cserélné föl, mert elölről kellene kezdenie mindent – 2 évet vesztene.”
Elképesztő élmény volt vele együtt mondani a szöveget. Valamiféle stafétaátadást éreztem, de lehet, hogy csak a felfokozott érzelmi állapotom éreztette ezt velem.
Jordán előadása sok éve fut, s nagyon híres, többek között formabontó ötletéből adódóan, ugyanis ő annyira személyes hangvételre veszi sokszor a szöveg akusztikai megszólaltatását, hogy a közönség fülhallgatóban hallgatja végig az estet. Másképp nem is lehetne a sokszor suttogó művészt hallani. Így meg lehetett tartani az anyag rendkívül érzékeny és intim légkörét. Ezt a megvalósítást is átvetted Jordántól?
Nem, ezt nem. Ez annyira egyedi megoldás, hogy azt éreztem, nem szabad „leutánoznom”.
Jordán Tamás elment megnézni az előadásodat?
Nem, azt mondta, hogy ameddig ő is mondja színpadon, addig nem szeretné megnézni, amit tökéletesen meg is értek, ez egy roppant érzékeny ügy.
Ha valaki igazán meg akarja érteni a Szabad ötletek jegyzékét nézőként is, nem árt, ha tisztában van József Attila életének történéseivel és személyeivel. Neked alkotó-előadóként pedig egyenesen kötelező. Milyen kutatások állnak mögötted, hogy a szöveg homályos utalásait megértsd?
Bizony, mikor először találkoztam a szöveggel, csak kapkodtam a fejem, hogy a szöveg utalásai kire és mire vonatkoznak. Ezeknek a homályos foltoknak utána kellett járnom, ez alapvető feladatom volt. Sokat tudtam eddig is József Attiláról, de az elmélyült kutatás még több részletre engedett rávilágítani.
Hogyan birkóztál meg ennek a szövegnek az előadásával?
Nem könnyen. Már az is nagy küzdelem volt, hogy egyedül a négy fal közt el tudjam egybe mondani. Ez a szöveg különösen felkavaró, s minden alkalommal úgy érint meg, ahogyan még szöveg nemigen. Ennek az anyagnak az igazi ereje abban rejlik, hogy nem tud úgy ember beülni az előadásra, aki ne lenne érintve valamely szövegrészben. Sokszor sötét, magányos és kétségbeesett, szeretetéhes ez az anyag, de paradox módon mégis kézen fog, s azt mondja: nem vagy egyedül.
Egyéb hírek
Kulisszatitkok a kaszkadőr szakmából – Lezsák Levente az Alkotóműhelyek Hetén
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a „natural horsemanship” módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Alkotásból érték, ötletből jövő
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Útkeresés és lehetőségek a művészeti pályán – karriertanácsadás az Alkotóműhelyek Hetén
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
„Országomat egy lóért” – interjú a III. Richárd SZFE-s alkotóival, Horváth Mózessel és Varga Szabolccsal
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n - fókuszban a film, a televízió és az irodalom
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
