Sütő András József Attila-estje az RS9-ben
2023 október 10., kedd 13:03.
Sütő András 2023-ban szerzett diplomát az SZFE-n drámainstruktor szakon, most József Attila egyik legmegrázóbb szövegét a Szabad ötletek jegyzékét adja elő az RS9-ben. Rajta kívül Jordán Tamás mondja még ezt a különlegesen nehéz szöveget az országban. Az előadásról Sütő Andrással beszélgettünk.
Nagy fába vágtad a fejszédet, mikor elhatároztad, hogy egyszemélyes színházat szeretnél csinálni. Ez már önmagában is nagy kihívás bármilyen anyaggal is tervezel dolgozni, de te a József Attila Szabad ötletek jegyzékét választottad, ami finoman fogalmazva sem egy könnyű anyag, pláne nem első próbálkozásként a monodráma világában. Miért ebben gondolkodtál?
Az SZFE-s éveim alatt érett meg bennem a gondolat, s maga az előkészítés és a felkészülés is erre az időszakra esett. Mindig is szemeztem a monodráma műfajával, ami véleményem szerint a színházi műfajok közt az egyik legnagyobb kihívás, s mikor megtudtam, hogy a diplomamunkámnak is monodrámának kell lennie, úgy éreztem, hogy a Szabad ötletek jegyzéke erőt, bátorságot és lendületet fog nekem adni a diplomamunkámhoz. Túl a diplomaelőadásomon is úgy gondolom, hogy jó döntés volt, mert erre a műfajra különösen fel kell készülni. Örültem, hogy nem a diplomaelőadásom volt az első próbálkozásom ebben a műfajban.
Mi volt a különbség a két munka közt?
A diplomamunkám ötlete után a szöveg megszületéséről is magamnak kellett gondoskodni. A nullából kellett felépíteni egy szöveget. Egy könyv adaptációjáról volt szó, de aki még nem készített színpadi szöveget könyvből, az nem is sejti, hogy milyen aprólékos folyamat ez, ahol minden mondat sorsáról nekem kellett döntenem. Míg a Szabad ötletek jegyzéke szövege készen volt, hiszen József Attila már megírta.
Mennyiben hasonlít a te előadásod dramaturgiája a Jordán Tamás-féle híres előadáshoz?
Olyannyira, hogy meg sem fordult a fejemben, hogy más dramaturgiát használjak. Engedélyt kértem tőle, hogy az ő előadásának szerkezetét használjam. Jordán Tamás koncepciója az elődhatóság és az eladhatóság szempontjából az volt, hogy a szöveg legmegrázóbb részeinél beemelt a szövegbe közismert József Attila verseket. Ez azért rendkívül fontos a színházi forma szempontjából, mert így párhuzamosan fut a befogadható „lírai én” és a „tudat alatt” futó nehezebben befogadható szöveg. Ugyan én nem teljesen ugyanazokat a verseket mondom el az estben, mint Tamás, de ettől maga az est dramaturgiája nem sérül.
Ehhez képest miben volt más a diplomamunkád alkotói folyamata?
Mivel könyv-adaptációt választottam, talán picit könnyebb volt a dolgom azokénál, akik tényleg a nulláról kezdtek el megírni egy szöveget. Ugyanakkor én is legalább fél évet elbíbelődtem, mire megszületett a végleges formája. Sok szempontból kellett átrágni magam rajta, dramaturgiailag és előadhatóság szempontjából főleg. De ebben nagy segítségemre volt az SZFE drámainstruktor képzése és a remek tanáraim. Mindenképpen olyan előadást szerettem volna létrehozni, amiben kamatoztathatom a tudásomat drámapedagógiai szempontból. Mivel ebből végül egy tantermi előadás született, azért úgy döntöttem, hogy nem választok magam mellé drámapedagógust, aki az előadás fel és levezetését megcsinálja, hanem magam vállaltam ezt a feladatot is. Méghozzá úgy, hogy ezek a részek nem válnak le az előadásról, hanem az előadás már eleve olyan, hogy magában foglalja ezeket a foglalkozásokat is, de úgy, hogy a színész közben nem lép ki a szerepéből.
Mit szólt Jordán Tamás, mikor megkerested az ötlettel, hogy mellette te is mondanád ezt a szöveget?
Tamással szerepeltünk korábban egy filmben, ismertük egymást, így nem nagyon kellett szoronganom. Kedves volt, mint mindig s szerencsére nem volt kifogása azellen, hogy én is megküzdjek ezzel a feladattal. Első kérdése az volt, hogy tudok-e már a szövegből valamit. Mondtam, hogy még csak a Foglalatot. Tamás azonnal úgy reagált, hogy mondjuk el együtt a szöveget. Belenéztünk egymás szemébe, s így szólalhatott meg a Foglalat:
„Az a szerencsétlen, aki ezeket irta, mérhetetlenül áhitozik szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni. Őt olyasmiért verték, amit soha nem tett volna. Ő az a gyermek, akit nem szerettek s akit ezen kívűl azért vertek, mert nem tudták elviselni azt, hogy nem szeretik. Igy kivánja ő a szeretetet azért, hogy ne bántsák. Most ez a szerencsétlen bolond, nagy szerelmet táplál az analitikusával szemben pusztán azért, mert azt hiszi érzelmeiben, hogy az nem bántja. Nem veszi észre az analitikus gonoszságát, azt, hogy az csak heti 3 óra erejéig veszi őt emberszámba s azt is csak azért, mert kénytelen ennyire emberszámba venni a 40 pengőért, amelyre szüksége van s hogy még a havi 40 pengőért is csak azért foglalkozik vele, mikor foglalkozhatna mással is, mert ő egy mással is helyettesithető, tehát mindegy, hogy kivel foglalkozik s ezért foglalkozik vele. Viszont, ha az ő analitikusa nem is vesztene semmit, ha másik pácienssel cserélné föl őt, ő vesztene, ha analitikusát mással cserélné föl, mert elölről kellene kezdenie mindent – 2 évet vesztene.”
Elképesztő élmény volt vele együtt mondani a szöveget. Valamiféle stafétaátadást éreztem, de lehet, hogy csak a felfokozott érzelmi állapotom éreztette ezt velem.
Jordán előadása sok éve fut, s nagyon híres, többek között formabontó ötletéből adódóan, ugyanis ő annyira személyes hangvételre veszi sokszor a szöveg akusztikai megszólaltatását, hogy a közönség fülhallgatóban hallgatja végig az estet. Másképp nem is lehetne a sokszor suttogó művészt hallani. Így meg lehetett tartani az anyag rendkívül érzékeny és intim légkörét. Ezt a megvalósítást is átvetted Jordántól?
Nem, ezt nem. Ez annyira egyedi megoldás, hogy azt éreztem, nem szabad „leutánoznom”.
Jordán Tamás elment megnézni az előadásodat?
Nem, azt mondta, hogy ameddig ő is mondja színpadon, addig nem szeretné megnézni, amit tökéletesen meg is értek, ez egy roppant érzékeny ügy.
Ha valaki igazán meg akarja érteni a Szabad ötletek jegyzékét nézőként is, nem árt, ha tisztában van József Attila életének történéseivel és személyeivel. Neked alkotó-előadóként pedig egyenesen kötelező. Milyen kutatások állnak mögötted, hogy a szöveg homályos utalásait megértsd?
Bizony, mikor először találkoztam a szöveggel, csak kapkodtam a fejem, hogy a szöveg utalásai kire és mire vonatkoznak. Ezeknek a homályos foltoknak utána kellett járnom, ez alapvető feladatom volt. Sokat tudtam eddig is József Attiláról, de az elmélyült kutatás még több részletre engedett rávilágítani.
Hogyan birkóztál meg ennek a szövegnek az előadásával?
Nem könnyen. Már az is nagy küzdelem volt, hogy egyedül a négy fal közt el tudjam egybe mondani. Ez a szöveg különösen felkavaró, s minden alkalommal úgy érint meg, ahogyan még szöveg nemigen. Ennek az anyagnak az igazi ereje abban rejlik, hogy nem tud úgy ember beülni az előadásra, aki ne lenne érintve valamely szövegrészben. Sokszor sötét, magányos és kétségbeesett, szeretetéhes ez az anyag, de paradox módon mégis kézen fog, s azt mondja: nem vagy egyedül.
Egyéb hírek
Kihirdették az SZFE 43. dalversenyének győzteseit
Bagó Gizella professor emerita, az SZFE művésztanára szervezésének köszönhetően immáron 43. alkalommal vehettek részt hallgatóink az egyetem dalversenyén, melyet Neményi Lili (1902–1988) operaénekesnő alapított.
Guiness rekord született dr. Lázár Balázs, egyetemünk adjunktusának közreműködésével
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella Istvàn-dìjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
„A verkli bennem szól” – Fejes Szabolcs Liliom-rendezéséről az alkotóval beszélgettünk
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Készség, interakció, virtuozitás – Adam J. Ledger az SZFE Doktori Iskolájában
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
Az SZFE adott otthont az I. DOSZ Arts konferenciának
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Castinglehetőség színművészhallgatóknak
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Új fotólaborban sajátítják el az analóg filmkészítés alapjait az SZFE operatőr hallgatói
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Herskó Jánosra emlékeztek a Collegium Hungaricum Berlinben
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
