Sütő András új filmszerepben

B. Török Fruzsina
2024 március 21., csütörtök 16:13.
Share

Befejeződött a Reménytelenül című magyar film forgatása, amely József Attila pszichoanalízisének folyamatát dolgozza fel. A költő szerepében Sütő Andrást láthatjuk majd, aki 2023-ban szerzett drámainstruktor-diplomát az SZFE-n. József Attiláról és a forgatás élményeiről beszélgettünk vele.

Pár éve játszod már a Szabad ötletek jegyzékét szerte az országban. Nagy kutatómunka előzte meg ezt az önálló estedet, és most újra József Attila bőrébe kellett bújnod – igaz, kicsit másképp. Hogy talált meg újra a szerep?

Abban a szerencsés helyzetben voltam a film ötleténél, hogy jelentős kutatási munkával a hátam mögött már másfél éve játszottam a Szabad ötletek jegyzéke című önálló estemet. Épp egy másik filmet forgattunk Rózsa Gáborral, és amikor annak a munkának vége lett, félve megkérdeztem, nem lenne-e kedve megnézni ezt az estet – ő lett a Reménytelenül rendezője is. Szerencsére úgy hatott rá az előadás, hogy nem volt számára kérdés, ki játssza majd József Attilát. Ráadásul pont egy olyan időszakban történt mindez, amikor Gábor épp filmtémát keresett. Mindenképpen kis költségvetésből megoldható, egy helyszínen játszható, kamarajellegű témát szeretett volna, hiszen a film független produkció, tehát minden eddig felsorolt szempont abban az értelmében volt tehát nagyon fontos, hogy egyáltalán megvalósulhasson a forgatás. Ebbe a gondolkodásba, keresésbe érkeztem én jó időben, és szeretett bele Gábor a témába.

Ki írta a forgatókönyvet?

Maga a forgatókönyv Gábor munkája, bár konzulensként többször közreműködtem benne én is együtt gondolkodás szintjén, hisz’ a már említett előzetes ismereteimet nagyszerűen lehetett kamatoztatni ezen a téren is. Ebben az eszmecserében viszont nemcsak mi ketten vettünk részt, hanem a csodálatos partnerem, Michl Juli is, aki nemcsak Gyömrői Edit szerepét formálta meg, hanem a film vágója is lesz egyben. Rajtunk kívül végül sok külső konzulensünk lett, mert a téma mások érdeklődését is felkeltette. Ezúton is szeretnénk megköszönni a meglátásaikat! Összegezve: besegítettünk tehát, de a munka oroszlánrésze természetesen Gáboré volt. Itt persze azért azt is fontos hozzátenni, hogy a film nem a Szabad ötletek jegyzékéből készült, hanem József Attila utolsó két évét öleli fel, és azon belül is a Gyömrői Edittel folytatott pszichoanalízist. Juli alakítására tehát nagyon nagy hangsúly került.

Ha jól értem, tulajdonképpen rád lett írva a szerep.

Igen, így is fogalmazhatunk; míg Gábor első filmjébe casting útján kerültem be, most az a megtiszteltetés ért, hogy – ahogyan te fogalmaztál – „rám írta a szerepet”.

Ilyen ritkán fordul elő egy színművész életében. Mennyire hat ez nyomasztóan rád?

Nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy ez nem hat rám nyomasztóan. Igaz, inkább inspirál szerencsére, de azért remeg a lábam. (nevet) Az mindenképpen nagy segítségemre volt a szerep megformálásában, hogy ezúttal nem nulláról kellett egy karaktert felépíteni.

Említetted, hogy József Attila életének utolsó két évét meséli majd el a film. Kinek a szemszögéből látjuk majd a történéseket?

Gyömrői Edit szemszögéből, ezért is ennyire érdekes ez az anyag. Azt várnánk, hogy József Attila szemével látjuk majd, de nem. A film azzal a pszichoanalitikussal indítja az első jelenetet, akihez Gyömrői Edit előtt járt a költő.

Miért váltott mégis szakembert a költő?

Mert Rapaport Samuval nem volt eredményes a munka.

Vajon miért nem?

Ezt pontosan tudjuk már ennyi idő elteltével és a pszichológia robbanásszerű fejlődése által, ami akkor – 1935-ben – még gyerekcipőben járt. Az ok az volt, hogy József Attila és Rapaport Samu barátok voltak, és ezek az ülések – ahogy ma mondjuk – nem tudtak csak szakmai találkozók lenni; inkább baráti beszélgetésekké váltak. József Attila stilizálta Rapaport könyvét, cserébe pedig azt kérte, hogy foglalkozzon vele az analízisek alkalmával. A könyvért 250 pengőt kapott volna, ezt azonban végül „leanalyzálták”. József Attila aztán nemcsak páciens és munkatárs volt, hanem pár évig szinte családtag is. Azóta már mindenki tudja, hogy egy ilyenfajta munkához egy baráti kapcsolat semmi esetben sem lehet kielégítő, hiszen az alanynak olyan szakmai segítségre van szüksége, aki érzelmileg független tőle, valamint a problémáitól. Rapaport Samu egyértelműen nem a megfelelő személy volt ahhoz, hogy ilyen jellegű segítséget tudjon nyújtani a költőnek.

Ha nem is azonnal, de Gyömrői Edit is ilyen személlyé vált, nem?

Idővel igen, és ez volt József Attila tragédiája. Nem volt képes elválasztani az érdeklődő szakmai segítségnyújtást a magánjellegű közeledéstől. Félreértette Gyömrői Edit figyelmét, és beleszeretett. Sajnos annak ellenére belecsúsztak ebbe a félreértésbe, hogy Gyömrői Edit az elejétől kezdve nagyon igyekezett világosan kommunikálni a kétféle viszonyulás közti különbséget: megpróbálta kettejük együttműködését feketén-fehéren a szakmai kapcsolat medrében tartani. Mivel azonban ő maga is kezdő volt a szakmájában, ez nemigen sikerült. A költő szenvedélyesen beleszeretett, miközben egy háztartásban élt Szántó Judittal. Kettőjük munkájával és kapcsolatuknak alakulásával foglalkozik a film.

Pár éve nagy siker volt itthon a Terápia című sorozat. Sok ember ekkor tapasztalta meg először, ahogy én is, hogy két, egymással orvos–páciens-kapcsolatban lévő ember dialógusai is tudnak eszeveszett érdekesek és izgalmasak lenni, holott csak egymással szemben ülnek és beszélgetnek. Reményeink szerint ez a film is ilyen lett.

Ha kis költségvetésű, független filmről beszélünk, feltételezem, hogy a forgatási idő sem állt rendelkezésetekre korlátlanul. Hogy készültetek erre az intenzív időszakra?

Jogos a kérdés, összesen 10 nap állt a rendelkezésünkre, ami egy másfél órás film esetében nem sok, még akkor sem, ha nincsenek benne nagy helyszínváltások. Erre a helyzetre egyetlen módon tudtunk felkészülni: ősszel tartottunk egy többhetes próbafolyamatot, melynek során ugyanúgy készültünk fel a forgatásra, mint egy színházi bemutatóra. Minden jelenetet minden szemszögből végigelemeztünk és elpróbáltunk. Csak ilyen felkészültséggel férhettünk ebbe a szűkös forgatási időbe.

Nagyjából mindenki ismeri József Attila nehéz és tragikus életét. Mit adhat a film mindezeken túl a néző számára? 

Azt hiszem erre a kérdésre többféle válasz is van – majd kérdezd meg erről Gábort is (nevet). Az én vágyam az, hogy olyan alakítást tudjak nyújtani a nézőknek, hogy el tudják felejteni, amint éppen Sütő Andrást nézik József Attila szerepében. Azt az illúziót szeretném adni nekik, hogy magával a költővel találkoznak. Mindezeken túl olyan történetet szeretnénk elmesélni, ami egyfajta „piros lámpa a zebrán” arra az esetre, ha valaki a nézők közül hasonló élethelyzetbe kerülne, mint a költő. Mégpedig azért, hogy kirajzolódjon előttük egy olyan út, ahogyan biztos, hogy nem szabad csinálni. Bár magam sem tudom, mi a megoldás, de ha együtt tudunk gondolkodni, már akkor megérte. A sebeket be kell tudnunk gyógyítani ahelyett, hogy újra és újra kivakarnánk.

József Attila: Sütő András

Gyömrői Edit: Michl Juli

További szerepekben feltűnik Márkus Luca, Adányi Alex, Mult István, Kocsis Gergely, Mikola Gergő.

Forgatókönyvíró és rendező: Rózsa Gábor

Operatőr: Garai Gábor

Látványtervező:  Gergely Andrea és Gergely Barbara

Werkfotók: Porcsin Ákos

Stábfotó: Komondi Botond

Egyéb hírek

SZFE-s hallgatók a Cannes-i Filmfesztiválon

A Cannes-i Filmfesztivál a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró fesztiválja, melyet minden év májusának második felében tartanak Cannes-ban. A fődíjért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota. Idén az SZFE 25 diákja utazott ki a programra; közülük két televíziós műsorkészítő szakos hallgatónkkal, az elsőéves Hegedüs Katával és a másodéves Simon Eszterrel beszélgettünk az élményeikről.

„A színész mint vehiculum” – az SZFE-n tartott előadást Valère Novarina

A francia színházi rendező, költő, festő és drámaíró, Valère Novarina látogatott el május 5-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába az intézmény felkérésére. A neves kortárs képzőművész ezúttal a színház és festészet viszonyáról tartott előadást a jelenlévő érdeklődőknek.

Meghívó Liszka Tamás DLA disszertációjának nyilvános védésére

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Liszka Tamás DLA disszertációjának nyilvános védésére.

Franco Nero Veszprémbe látogatott

Franco Nero érkezett Magyarországra az SZFE osztályvezető oktatója, Oberfrank Pál által vezetett Veszprémi Petőfi Színház meghívására. Az olasz világsztár élete során eddig 250 filmben vállalt szerepet, melyeknek műfaji sokszínűsége elképesztő: az alkotások között ugyanúgy vannak művészfilmek, mint politikai krimik, spagetti-westernek és történelmi tablók. Az életmű ez utóbbi kategóriába sorolható darabjai közül ráadásul a legjelentősebbek közé tartozik a magyar Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona is. Franco Nero volt már magyar, lengyel és orosz; több mint harminc eltérő nemzet hőseit keltette életre a filmvásznon.

Két hónap egy különleges szigeten a Pannónia Ösztöndíjprogram jóvoltából

Ács Vanessza, az SZFE harmadéves televíziós műsorszerkesztő hallgatója a Pannónia Ösztöndíjprogram keretén belül két hónapot töltött egy különleges szigeten, ahol mind szakmailag, mind emberileg sokat fejlődött.

SZFE-s előadások az OSZT programjában

Az Országos Színházi Találkozó, amely a magyar színházi élet egyik legfontosabb ünnepe, idén is sokszínű és izgalmas előadásokkal várja a közönséget. A találkozón a Színház- és Filmművészeti Egyetem is képviselteti magát. Június 12-én a Spoon River-i holtak, június 16-án pedig a Parasztopera látható majd az OSZT Off programjában.

Besúgók, hisztérikák és jazz - interjú Regős Simon végzős rendező hallgatónkkal

„Egyszerűen nem vesszük észre, hogy a múlt mennyire körbelengi ezt az országot és nem tudjuk elengedni, nem tudunk továbblépni. Fel kell ismernünk, hogy vannak olyan dolgok, amikről beszélnünk kell” – ötödéves fizikai színházrendező hallgatónk, Regős Simon nem félt családja legintimebb történeteit színre vinni, egyfajta korlenyomatot is adva a második világháború utáni évtizedekről. A Hisztéria üzenőfüzete-t még júniusban is elcsíphetjük a Bethlen Téri Színházban.

„A siker ne sodorjon el, hanem irányt mutasson” – Domokos Éva Lili útja a Pokoli rokonokig

Domokos Éva Lili, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművészhallgatója egy különleges lehetőséggel indította pályáját: szerepet kapott a nagy sikerű Pokoli rokonok című sorozatban. Az egyetemi kurzustól a castingon át a forgatás élményeiig, majd a színházi és filmes felkérésekig tartó út nemcsak szakmai áttörést hozott számára, hanem önismereti fordulóponttá is vált.

Több betöltése Több betöltése
Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi 2020