Befejeződött a Reménytelenül című magyar film forgatása, amely József Attila pszichoanalízisének folyamatát dolgozza fel. A költő szerepében Sütő Andrást láthatjuk majd, aki 2023-ban szerzett drámainstruktor-diplomát az SZFE-n. József Attiláról és a forgatás élményeiről beszélgettünk vele.

Pár éve játszod már a Szabad ötletek jegyzékét szerte az országban. Nagy kutatómunka előzte meg ezt az önálló estedet, és most újra József Attila bőrébe kellett bújnod – igaz, kicsit másképp. Hogy talált meg újra a szerep?

Abban a szerencsés helyzetben voltam a film ötleténél, hogy jelentős kutatási munkával a hátam mögött már másfél éve játszottam a Szabad ötletek jegyzéke című önálló estemet. Épp egy másik filmet forgattunk Rózsa Gáborral, és amikor annak a munkának vége lett, félve megkérdeztem, nem lenne-e kedve megnézni ezt az estet – ő lett a Reménytelenül rendezője is. Szerencsére úgy hatott rá az előadás, hogy nem volt számára kérdés, ki játssza majd József Attilát. Ráadásul pont egy olyan időszakban történt mindez, amikor Gábor épp filmtémát keresett. Mindenképpen kis költségvetésből megoldható, egy helyszínen játszható, kamarajellegű témát szeretett volna, hiszen a film független produkció, tehát minden eddig felsorolt szempont abban az értelmében volt tehát nagyon fontos, hogy egyáltalán megvalósulhasson a forgatás. Ebbe a gondolkodásba, keresésbe érkeztem én jó időben, és szeretett bele Gábor a témába.

Ki írta a forgatókönyvet?

Maga a forgatókönyv Gábor munkája, bár konzulensként többször közreműködtem benne én is együtt gondolkodás szintjén, hisz’ a már említett előzetes ismereteimet nagyszerűen lehetett kamatoztatni ezen a téren is. Ebben az eszmecserében viszont nemcsak mi ketten vettünk részt, hanem a csodálatos partnerem, Michl Juli is, aki nemcsak Gyömrői Edit szerepét formálta meg, hanem a film vágója is lesz egyben. Rajtunk kívül végül sok külső konzulensünk lett, mert a téma mások érdeklődését is felkeltette. Ezúton is szeretnénk megköszönni a meglátásaikat! Összegezve: besegítettünk tehát, de a munka oroszlánrésze természetesen Gáboré volt. Itt persze azért azt is fontos hozzátenni, hogy a film nem a Szabad ötletek jegyzékéből készült, hanem József Attila utolsó két évét öleli fel, és azon belül is a Gyömrői Edittel folytatott pszichoanalízist. Juli alakítására tehát nagyon nagy hangsúly került.

Ha jól értem, tulajdonképpen rád lett írva a szerep.

Igen, így is fogalmazhatunk; míg Gábor első filmjébe casting útján kerültem be, most az a megtiszteltetés ért, hogy – ahogyan te fogalmaztál – „rám írta a szerepet”.

Ilyen ritkán fordul elő egy színművész életében. Mennyire hat ez nyomasztóan rád?

Nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy ez nem hat rám nyomasztóan. Igaz, inkább inspirál szerencsére, de azért remeg a lábam. (nevet) Az mindenképpen nagy segítségemre volt a szerep megformálásában, hogy ezúttal nem nulláról kellett egy karaktert felépíteni.

Említetted, hogy József Attila életének utolsó két évét meséli majd el a film. Kinek a szemszögéből látjuk majd a történéseket?

Gyömrői Edit szemszögéből, ezért is ennyire érdekes ez az anyag. Azt várnánk, hogy József Attila szemével látjuk majd, de nem. A film azzal a pszichoanalitikussal indítja az első jelenetet, akihez Gyömrői Edit előtt járt a költő.

Miért váltott mégis szakembert a költő?

Mert Rapaport Samuval nem volt eredményes a munka.

Vajon miért nem?

Ezt pontosan tudjuk már ennyi idő elteltével és a pszichológia robbanásszerű fejlődése által, ami akkor – 1935-ben – még gyerekcipőben járt. Az ok az volt, hogy József Attila és Rapaport Samu barátok voltak, és ezek az ülések – ahogy ma mondjuk – nem tudtak csak szakmai találkozók lenni; inkább baráti beszélgetésekké váltak. József Attila stilizálta Rapaport könyvét, cserébe pedig azt kérte, hogy foglalkozzon vele az analízisek alkalmával. A könyvért 250 pengőt kapott volna, ezt azonban végül „leanalyzálták”. József Attila aztán nemcsak páciens és munkatárs volt, hanem pár évig szinte családtag is. Azóta már mindenki tudja, hogy egy ilyenfajta munkához egy baráti kapcsolat semmi esetben sem lehet kielégítő, hiszen az alanynak olyan szakmai segítségre van szüksége, aki érzelmileg független tőle, valamint a problémáitól. Rapaport Samu egyértelműen nem a megfelelő személy volt ahhoz, hogy ilyen jellegű segítséget tudjon nyújtani a költőnek.

Ha nem is azonnal, de Gyömrői Edit is ilyen személlyé vált, nem?

Idővel igen, és ez volt József Attila tragédiája. Nem volt képes elválasztani az érdeklődő szakmai segítségnyújtást a magánjellegű közeledéstől. Félreértette Gyömrői Edit figyelmét, és beleszeretett. Sajnos annak ellenére belecsúsztak ebbe a félreértésbe, hogy Gyömrői Edit az elejétől kezdve nagyon igyekezett világosan kommunikálni a kétféle viszonyulás közti különbséget: megpróbálta kettejük együttműködését feketén-fehéren a szakmai kapcsolat medrében tartani. Mivel azonban ő maga is kezdő volt a szakmájában, ez nemigen sikerült. A költő szenvedélyesen beleszeretett, miközben egy háztartásban élt Szántó Judittal. Kettőjük munkájával és kapcsolatuknak alakulásával foglalkozik a film.

Pár éve nagy siker volt itthon a Terápia című sorozat. Sok ember ekkor tapasztalta meg először, ahogy én is, hogy két, egymással orvos–páciens-kapcsolatban lévő ember dialógusai is tudnak eszeveszett érdekesek és izgalmasak lenni, holott csak egymással szemben ülnek és beszélgetnek. Reményeink szerint ez a film is ilyen lett.

Ha kis költségvetésű, független filmről beszélünk, feltételezem, hogy a forgatási idő sem állt rendelkezésetekre korlátlanul. Hogy készültetek erre az intenzív időszakra?

Jogos a kérdés, összesen 10 nap állt a rendelkezésünkre, ami egy másfél órás film esetében nem sok, még akkor sem, ha nincsenek benne nagy helyszínváltások. Erre a helyzetre egyetlen módon tudtunk felkészülni: ősszel tartottunk egy többhetes próbafolyamatot, melynek során ugyanúgy készültünk fel a forgatásra, mint egy színházi bemutatóra. Minden jelenetet minden szemszögből végigelemeztünk és elpróbáltunk. Csak ilyen felkészültséggel férhettünk ebbe a szűkös forgatási időbe.

Nagyjából mindenki ismeri József Attila nehéz és tragikus életét. Mit adhat a film mindezeken túl a néző számára?

Azt hiszem erre a kérdésre többféle válasz is van – majd kérdezd meg erről Gábort is (nevet). Az én vágyam az, hogy olyan alakítást tudjak nyújtani a nézőknek, hogy el tudják felejteni, amint éppen Sütő Andrást nézik József Attila szerepében. Azt az illúziót szeretném adni nekik, hogy magával a költővel találkoznak. Mindezeken túl olyan történetet szeretnénk elmesélni, ami egyfajta „piros lámpa a zebrán” arra az esetre, ha valaki a nézők közül hasonló élethelyzetbe kerülne, mint a költő. Mégpedig azért, hogy kirajzolódjon előttük egy olyan út, ahogyan biztos, hogy nem szabad csinálni. Bár magam sem tudom, mi a megoldás, de ha együtt tudunk gondolkodni, már akkor megérte. A sebeket be kell tudnunk gyógyítani ahelyett, hogy újra és újra kivakarnánk.

József Attila: Sütő András

Gyömrői Edit: Michl Juli

További szerepekben feltűnik Márkus Luca, Adányi Alex, Mult István, Kocsis Gergely, Mikola Gergő.

Forgatókönyvíró és rendező: Rózsa Gábor

Operatőr: Garai Gábor

Látványtervező: Gergely Andrea és Gergely Barbara

Werkfotók: Porcsin Ákos

Stábfotó: Komondi Botond

Egyéb hírek

Meghívó Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.

A kortárs média és a forgatókönyvírás új kézikönyvei - páros könyvbemutató az SZFE-n

Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.

Öt művészeti egyetem ünnepelt közös gálán a Müpában

Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.

Diplomafilm-bemutató az SZFE-n: nyolc diák filmje a vásznon

Október 20-án, hétfőn 17 órakor mutatják be az SZFE Vilmos Zsigmond Intézet Filmrendező és Filmoperatőr művész MA (2021-2023) szakos hallgatói diplomafilmjeiket az Urániában.

Páros könyvbemutató az Urániában – Az SZFE Könyvek sorozat új kötetei

Október 15-én szerdán 13 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont az SZFE Könyvek sorozat legújabb köteteit bemutató eseménynek. Két, a hazai médiatudományi és filmes oktatás számára egyaránt fontos, hiánypótló kiadvány kerül a közönség elé: egy webbook a média fogalmi és elméleti alapjairól, valamint egy tankönyv a forgatókönyvírás művészetéről, illetve módszertanáról.