Sütő András új filmszerepben
március 21., csütörtök 16:13
Befejeződött a Reménytelenül című magyar film forgatása, amely József Attila pszichoanalízisének folyamatát dolgozza fel. A költő szerepében Sütő Andrást láthatjuk majd, aki 2023-ban szerzett drámainstruktor diplomát az SZFE-n. József Attiláról és a forgatás élményeiről beszélgettünk vele.
Pár éve játszod már a Szabad ötletek jegyzékét szerte az országban. Nagy kutatómunka előzte meg ezt az önálló estedet, és most újra József Attila bőrébe kellett bújnod, igaz, kicsit másképp. Hogy talált meg újra a szerep?
Abban a szerencsés helyzetben voltam a film ötleténél, hogy jelentős kutatási munkával a hátam mögött már másfél éve játszottam a Szabad ötletek jegyzéke c. önálló estemet. Épp egy másik filmet forgattunk Rózsa Gáborral, és amikor annak a munkának vége lett, félve megkérdeztem, nem lenne-e kedve megnézni ezt az estet – ő lett a Reménytelenül rendezője is. Szerencsére úgy hatott rá az előadás, hogy nem volt számára kérdés, ki játssza majd József Attilát. Ráadásul pont egy olyan időszakban történt mindez, amikor Gábor épp filmtémát keresett. Mindenképpen kis költségvetésből megoldható, egy helyszínen játszható kamarajellegű témát szeretett volna, hiszen a film független produkció, tehát minden eddig felsorolt szempont abban az értelmében volt nagyon fontos, hogy egyáltalán megvalósulhasson a forgatás. Ebbe a gondolkodásba, keresésbe érkeztem én jó időben és szeretett bele Gábor a témába.
Ki írta a forgatókönyvet?
Gábor munkája a forgatókönyv, bár konzulensként többször gondolkodtunk együtt, hisz’ a már említett előzetes ismereteimet nagyszerűen lehetett kamatoztatni ezen a téren is. Ebbe az együtt gondolkodásba nem csak ketten vettünk részt, hanem a csodálatos partnerem, Michl Juli is, aki nemcsak Gyömrői Edit szerepét formálta meg, hanem a film vágója is lesz egyben. Rajtunk kívül is sok külső konzulensünk lett, mert a téma felkeltette az érdeklődést. Innen is köszönjük szépen a meglátásaikat! Besegítettünk tehát, de a munka oroszlánrésze természetesen Gáboré volt. Itt persze azért azt is fontos hozzátenni, hogy a film nem a Szabad ötletek jegyzékéből készült, hanem József Attila utolsó két évét öleli fel, és azon belül is a Gyömrői Edittel folytatott pszichoanalízist. Juli alakítására tehát nagyon nagy hangsúly került.
Ha jól értem, tulajdonképpen rád lett írva a szerep.
Igen, így is fogalmazhatunk; míg Gábor első filmjébe casting útján kerültem be, most az a megtiszteltetés ért, hogy –ahogyan te fogalmaztál – rám írta a szerepet.
Ilyen ritkán fordul elő egy színművész életében. Mennyire hat ez nyomasztóan rád?
Nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy ez nem hat rám nyomasztóan. Igaz, inkább inspirál szerencsére, de azért remeg a lábam. (nevet) Az mindenképpen nagy segítségemre volt a szerep megformálásában, hogy ezúttal nem nulláról kellett egy karaktert felépíteni.
Említetted, hogy József Attila életének utolsó két évét meséli majd el a film. Kinek a szemszögéből látjuk majd a történéseket?
Gyömrői Edit szemszögéből, ezért is ennyire érdekes ez az anyag. Azt várnánk, hogy a költő szemével látjuk majd, de nem. A film azzal a pszichoanalitikussal indítja az első jelenetet, akihez Gyömrői Edit előtt járt József Attila.
Miért került sor a váltásra?
Mert Rapaport Samuval nem volt eredményes a munka.
Vajon miért nem?
Ezt pontosan tudjuk már ennyi idő elteltével és a pszichológia robbanásszerű fejlődésével, ami akkor még 1935-ben gyerekcipőben járt. Az ok az volt, hogy Rapaport Samu és József Attila barátok voltak, és ezek az ülések – ahogy ma hívjuk – nem tudtak csak szakmai találkozók lenni, inkább baráti beszélgetések váltak. József Attila stilizálta Rapaport könyvét, cserébe azt kérte, hogy vegye őt analízisbe. A könyvért 250 pengőt kapott volna, végül ezt „leanalyzálták”. József Attila aztán nemcsak páciens és munkatárs volt, hanem pár évig szinte családtag is. Azóta már mindenki tudja, hogy egy ilyenfajta munkához egy baráti kapcsolat semmi esetben sem lehet kielégítő, hiszen az alanynak olyan szakmai segítségre van szüksége, aki érzelmileg független tőle és a problémáitól. Rapaport Samu egyértelműen nem a megfelelő személy volt ahhoz, hogy ilyen segítséget tudjon nyújtani a költőnek.
Ha nem is azonnal, de Gyömrői Edit is ilyen emberré vált, nem?
Idővel igen, és ez volt Attila tragédiája. Nem volt képes elválasztani az érdeklődő, segítő szakmai felé fordulást a magánjellegű közeledéstől. Félreértette Gyömrői Edit szakmai figyelmét, és beleszeretett. Sajnos annak ellenére belecsúsztak ebbe a félreértésbe, hogy Gyömrői Edit az elejétől kezdve nagyon igyekezett világosan kommunikálni a kétféle viszonyulás közti különbséget: megpróbálta kettejük együttműködését feketén-fehéren a szakmai kapcsolat medrében tartani, mivel azonban ő maga is kezdő volt a szakmájában, ez nemigen sikerült. A költő szenvedélyesen beleszeretett, miközben egy háztartásban élt Szántó Judittal. Kettőjük munkájával és kapcsolatuknak alakulásával foglalkozik a film.
Pár éve nagy siker volt itthon is a Terápia c. sorozat. Sok ember ekkor tapasztalta meg először, ahogy én is, hogy két, egymással orvos-páciens kapcsolatban lévő ember dialógja is tud eszeveszett érdekes és izgalmas lenni, holott csak egymással szemben ülnek és beszélgetnek. Reményeink szerint ez a film is ilyen lett.
Ha kis költségvetésű, független filmről beszélünk, feltételezem, hogy a forgatási idő sem állt rendelkezésetekre korlátlanul. Hogy készültetek erre az intenzív időszakra?
Jogos a kérdés, összesen 10 nap állt a rendelkezésünkre, ami egy másfél órás filmnél nem sok, még akkor sem, ha nincsenek benne nagy helyszínváltozások. Erre a helyzetre egyetlen módon tudtunk felkészülni: ősszel tartottunk egy többhetes próbafolyamatot, ugyanúgy készültünk fel a forgatásra, mint egy színházi bemutatóra. Minden jelenetet minden szemszögből végigelemeztünk és elpróbáltunk. Csak ilyen felkészültséggel lehetett beleférni ebbe a szűkös forgatási időbe.
Nagyjából mindenki ismeri József Attila nehéz és tragikus életét. Mit adhat a film mindezeken túl a néző számára?
Azt hiszem erre a kérdésre többféle válasz is van, majd kérdezd meg erről Gábort is (nevet). Az én vágyam az, hogy olyan alakítást tudjak nyújtani a nézőknek, hogy el tudják felejteni, hogy Sütő Andrást nézik éppen József Attila szerepében. Azt az illúziót szeretném nekik adni, hogy személyesen József Attilával találkoznak. Mindezeken túl egy olyan történetet szeretnénk elmesélni, ami piroslámpa a zebrán. Ha valaki a nézők közül hasonló élethelyzetbe kerülne, mint Attila. Legyen előtte egy út, hogyan nem szabad csinálni. Bár nem tudom mi a megoldás, de ha együtt tudunk gondolkodni, akkor már megérte. A sebeket be kell tudnunk gyógyítani, ahelyett, hogy újra és újra elvakarnánk.
József Attila : Sütő András
Gyömrői Edit: Michl Juli
További szerepekben feltűnik Márkus Luca, Adányi Alex, Mult István, Kocsis Gergely, Mikola Gergő.
Forgatókönyvíró és rendező: Rózsa Gábor
Operatőr: Garai Gábor
Látványtervezés: Gergely Andrea és Gergely Barbara
Werkfotók: Porcsin Ákos
Stábfotó: Komondi Botond
Egyéb hírek
Dokumentumfilm kategóriában is SZFE-s hallgató filmjét díjazták Varsóban
Az A-kategóriás Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon tartották a Mélypont érzés című új magyar dokumentumfilm világpremierjét. A rangos szemlén elsős (DLA) doktorandusz hallgatónk, Miklós Ádám rendező alkotása a 15 új dokumentumfilmet bemutató versenyprogramban indult. A zsűri nagyra értékelte a film emberi megközelítését és mély empátiáját, ezért külön elismeréssel jutalmazta az alkotást. A Filmintézet Inkubátor Programjában készült elsőfilm két szerfüggő felépülését mutatja, és december 5-én érkezik a hazai mozikba a Vertigo Média forgalmazásában.
Különdíjat nyert a Holnap meghalok Varsóban!
Egyetemünk elsős (DLA) doktorandusz hallgatója, Cibulya Nikol független magyar horrorfilmje különdíjat kapott a 40. Varsói Nemzetközi Filmfesztivál első és második játékfilm-kategóriájában. A világ egyik legrangosabb A-kategóriás filmfesztiváljának versenyprogramjában hallgatónké volt az egyetlen magyar játékfilm.
SZFE-s filmek versenyeznek három rangos fesztiválon
A napokban több SZFE-s film is képviseli egyetemünket három különböző filmfesztiválon: az Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon Szolnokon, a Malter filmfesztiválon Debrecenben és a Nordisk Ungdom Film Festival-on Norvégiában.
Hallgatónk szövegeivel kel új életre Mikszáth klasszikusa
A Békéscsabai Jókai Színházban megkezdődtek a Mikszáth klasszikusa, a Noszty fiú esete Tóth Marival című regény alapján készülő előadás próbái. A darab dramaturgja Czene-Polgár Donát, egyetemünk harmadéves hallgatója.
Újabb filmes stúdióval bővült az SZFE: átadtuk a Kovács László Műtermet
Egyetemünk a mai napon ünnepélyes keretek között adta át legújabb filmes stúdióját. Az operatőr- és rendezőképzést szolgáló műtermet egykori hallgatónkról, a világhírű Kovács László operatőrről neveztük el. A beruházás újabb bizonyítéka egyetemünk elkötelezettségének az oktatás színvonalának folyamatos emelése és az intézményfejlesztés mellett.
Magyar és török novellákat állítanak színpadra az SZFE hallgatói
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be hétfőn a Műcsarnokban. Az eseményen prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora ismertette, hogy a kötet válogatott novelláiból az egyetem két rendező hallgatója készít színpadi adaptációt, amelynek premierjét november közepére tervezik.
Esthajnal - A szabadság és szerelem drámai találkozása a Nemzeti Színházban
„Szerintem Magyarország egyik legnagyobb színházi mozdulata volt a mai este” – fogalmazott Szarka Tamás, az Esthajnal című ősbemutató zeneszerzője a premier után. „Talán ez a darab egy újjászületés számunkra, egy új indulás kezdete” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.
Üzbég kulturális delegáció látogatott az SZFE-re
Egyetemünk október 14-én magas rangú üzbég vendégeket fogadott. Avazkhan Tadjikhanov üzbég kulturális miniszterhelyettes és Aybek Shakhavdinov üzbég nagykövet érkezett hozzánk, hogy első kézből ismerkedhessenek meg intézményünk sokszínű világával.
