Sütő András új filmszerepben
2024 március 21., csütörtök 16:13.
Befejeződött a Reménytelenül című magyar film forgatása, amely József Attila pszichoanalízisének folyamatát dolgozza fel. A költő szerepében Sütő Andrást láthatjuk majd, aki 2023-ban szerzett drámainstruktor-diplomát az SZFE-n. József Attiláról és a forgatás élményeiről beszélgettünk vele.
Pár éve játszod már a Szabad ötletek jegyzékét szerte az országban. Nagy kutatómunka előzte meg ezt az önálló estedet, és most újra József Attila bőrébe kellett bújnod – igaz, kicsit másképp. Hogy talált meg újra a szerep?
Abban a szerencsés helyzetben voltam a film ötleténél, hogy jelentős kutatási munkával a hátam mögött már másfél éve játszottam a Szabad ötletek jegyzéke című önálló estemet. Épp egy másik filmet forgattunk Rózsa Gáborral, és amikor annak a munkának vége lett, félve megkérdeztem, nem lenne-e kedve megnézni ezt az estet – ő lett a Reménytelenül rendezője is. Szerencsére úgy hatott rá az előadás, hogy nem volt számára kérdés, ki játssza majd József Attilát. Ráadásul pont egy olyan időszakban történt mindez, amikor Gábor épp filmtémát keresett. Mindenképpen kis költségvetésből megoldható, egy helyszínen játszható, kamarajellegű témát szeretett volna, hiszen a film független produkció, tehát minden eddig felsorolt szempont abban az értelmében volt tehát nagyon fontos, hogy egyáltalán megvalósulhasson a forgatás. Ebbe a gondolkodásba, keresésbe érkeztem én jó időben, és szeretett bele Gábor a témába.
Ki írta a forgatókönyvet?
Maga a forgatókönyv Gábor munkája, bár konzulensként többször közreműködtem benne én is együtt gondolkodás szintjén, hisz’ a már említett előzetes ismereteimet nagyszerűen lehetett kamatoztatni ezen a téren is. Ebben az eszmecserében viszont nemcsak mi ketten vettünk részt, hanem a csodálatos partnerem, Michl Juli is, aki nemcsak Gyömrői Edit szerepét formálta meg, hanem a film vágója is lesz egyben. Rajtunk kívül végül sok külső konzulensünk lett, mert a téma mások érdeklődését is felkeltette. Ezúton is szeretnénk megköszönni a meglátásaikat! Összegezve: besegítettünk tehát, de a munka oroszlánrésze természetesen Gáboré volt. Itt persze azért azt is fontos hozzátenni, hogy a film nem a Szabad ötletek jegyzékéből készült, hanem József Attila utolsó két évét öleli fel, és azon belül is a Gyömrői Edittel folytatott pszichoanalízist. Juli alakítására tehát nagyon nagy hangsúly került.
Ha jól értem, tulajdonképpen rád lett írva a szerep.
Igen, így is fogalmazhatunk; míg Gábor első filmjébe casting útján kerültem be, most az a megtiszteltetés ért, hogy – ahogyan te fogalmaztál – „rám írta a szerepet”.
Ilyen ritkán fordul elő egy színművész életében. Mennyire hat ez nyomasztóan rád?
Nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy ez nem hat rám nyomasztóan. Igaz, inkább inspirál szerencsére, de azért remeg a lábam. (nevet) Az mindenképpen nagy segítségemre volt a szerep megformálásában, hogy ezúttal nem nulláról kellett egy karaktert felépíteni.
Említetted, hogy József Attila életének utolsó két évét meséli majd el a film. Kinek a szemszögéből látjuk majd a történéseket?
Gyömrői Edit szemszögéből, ezért is ennyire érdekes ez az anyag. Azt várnánk, hogy József Attila szemével látjuk majd, de nem. A film azzal a pszichoanalitikussal indítja az első jelenetet, akihez Gyömrői Edit előtt járt a költő.
Miért váltott mégis szakembert a költő?
Mert Rapaport Samuval nem volt eredményes a munka.
Vajon miért nem?
Ezt pontosan tudjuk már ennyi idő elteltével és a pszichológia robbanásszerű fejlődése által, ami akkor – 1935-ben – még gyerekcipőben járt. Az ok az volt, hogy József Attila és Rapaport Samu barátok voltak, és ezek az ülések – ahogy ma mondjuk – nem tudtak csak szakmai találkozók lenni; inkább baráti beszélgetésekké váltak. József Attila stilizálta Rapaport könyvét, cserébe pedig azt kérte, hogy foglalkozzon vele az analízisek alkalmával. A könyvért 250 pengőt kapott volna, ezt azonban végül „leanalyzálták”. József Attila aztán nemcsak páciens és munkatárs volt, hanem pár évig szinte családtag is. Azóta már mindenki tudja, hogy egy ilyenfajta munkához egy baráti kapcsolat semmi esetben sem lehet kielégítő, hiszen az alanynak olyan szakmai segítségre van szüksége, aki érzelmileg független tőle, valamint a problémáitól. Rapaport Samu egyértelműen nem a megfelelő személy volt ahhoz, hogy ilyen jellegű segítséget tudjon nyújtani a költőnek.
Ha nem is azonnal, de Gyömrői Edit is ilyen személlyé vált, nem?
Idővel igen, és ez volt József Attila tragédiája. Nem volt képes elválasztani az érdeklődő szakmai segítségnyújtást a magánjellegű közeledéstől. Félreértette Gyömrői Edit figyelmét, és beleszeretett. Sajnos annak ellenére belecsúsztak ebbe a félreértésbe, hogy Gyömrői Edit az elejétől kezdve nagyon igyekezett világosan kommunikálni a kétféle viszonyulás közti különbséget: megpróbálta kettejük együttműködését feketén-fehéren a szakmai kapcsolat medrében tartani. Mivel azonban ő maga is kezdő volt a szakmájában, ez nemigen sikerült. A költő szenvedélyesen beleszeretett, miközben egy háztartásban élt Szántó Judittal. Kettőjük munkájával és kapcsolatuknak alakulásával foglalkozik a film.
Pár éve nagy siker volt itthon a Terápia című sorozat. Sok ember ekkor tapasztalta meg először, ahogy én is, hogy két, egymással orvos–páciens-kapcsolatban lévő ember dialógusai is tudnak eszeveszett érdekesek és izgalmasak lenni, holott csak egymással szemben ülnek és beszélgetnek. Reményeink szerint ez a film is ilyen lett.
Ha kis költségvetésű, független filmről beszélünk, feltételezem, hogy a forgatási idő sem állt rendelkezésetekre korlátlanul. Hogy készültetek erre az intenzív időszakra?
Jogos a kérdés, összesen 10 nap állt a rendelkezésünkre, ami egy másfél órás film esetében nem sok, még akkor sem, ha nincsenek benne nagy helyszínváltások. Erre a helyzetre egyetlen módon tudtunk felkészülni: ősszel tartottunk egy többhetes próbafolyamatot, melynek során ugyanúgy készültünk fel a forgatásra, mint egy színházi bemutatóra. Minden jelenetet minden szemszögből végigelemeztünk és elpróbáltunk. Csak ilyen felkészültséggel férhettünk ebbe a szűkös forgatási időbe.
Nagyjából mindenki ismeri József Attila nehéz és tragikus életét. Mit adhat a film mindezeken túl a néző számára?
Azt hiszem erre a kérdésre többféle válasz is van – majd kérdezd meg erről Gábort is (nevet). Az én vágyam az, hogy olyan alakítást tudjak nyújtani a nézőknek, hogy el tudják felejteni, amint éppen Sütő Andrást nézik József Attila szerepében. Azt az illúziót szeretném adni nekik, hogy magával a költővel találkoznak. Mindezeken túl olyan történetet szeretnénk elmesélni, ami egyfajta „piros lámpa a zebrán” arra az esetre, ha valaki a nézők közül hasonló élethelyzetbe kerülne, mint a költő. Mégpedig azért, hogy kirajzolódjon előttük egy olyan út, ahogyan biztos, hogy nem szabad csinálni. Bár magam sem tudom, mi a megoldás, de ha együtt tudunk gondolkodni, már akkor megérte. A sebeket be kell tudnunk gyógyítani ahelyett, hogy újra és újra kivakarnánk.
József Attila: Sütő András
Gyömrői Edit: Michl Juli
További szerepekben feltűnik Márkus Luca, Adányi Alex, Mult István, Kocsis Gergely, Mikola Gergő.
Forgatókönyvíró és rendező: Rózsa Gábor
Operatőr: Garai Gábor
Látványtervező: Gergely Andrea és Gergely Barbara
Werkfotók: Porcsin Ákos
Stábfotó: Komondi Botond
Egyéb hírek
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézet és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet angol nyelvű kurzusainak segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n - fókuszban a film, a televízió és az irodalom
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
A próba a szerelmünk – interjú Ilja Bocsarnikovsszal, a harmadéves prózai színművész osztály vezetőjével és Szergej Szotnyikov vendégoktatóval
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
Az SZFE is részt vesz a XVI. DESZKA Fesztiválon
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Elkezdődött a 45. Magyar Filmszemle – ezeket az SZFE-s filmeket nézhetjük meg
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
