Sütő András új filmszerepben
március 21., csütörtök 16:13
Befejeződött a Reménytelenül című magyar film forgatása, amely József Attila pszichoanalízisének folyamatát dolgozza fel. A költő szerepében Sütő Andrást láthatjuk majd, aki 2023-ban szerzett drámainstruktor diplomát az SZFE-n. József Attiláról és a forgatás élményeiről beszélgettünk vele.
Pár éve játszod már a Szabad ötletek jegyzékét szerte az országban. Nagy kutatómunka előzte meg ezt az önálló estedet, és most újra József Attila bőrébe kellett bújnod, igaz, kicsit másképp. Hogy talált meg újra a szerep?
Abban a szerencsés helyzetben voltam a film ötleténél, hogy jelentős kutatási munkával a hátam mögött már másfél éve játszottam a Szabad ötletek jegyzéke c. önálló estemet. Épp egy másik filmet forgattunk Rózsa Gáborral, és amikor annak a munkának vége lett, félve megkérdeztem, nem lenne-e kedve megnézni ezt az estet – ő lett a Reménytelenül rendezője is. Szerencsére úgy hatott rá az előadás, hogy nem volt számára kérdés, ki játssza majd József Attilát. Ráadásul pont egy olyan időszakban történt mindez, amikor Gábor épp filmtémát keresett. Mindenképpen kis költségvetésből megoldható, egy helyszínen játszható kamarajellegű témát szeretett volna, hiszen a film független produkció, tehát minden eddig felsorolt szempont abban az értelmében volt nagyon fontos, hogy egyáltalán megvalósulhasson a forgatás. Ebbe a gondolkodásba, keresésbe érkeztem én jó időben és szeretett bele Gábor a témába.
Ki írta a forgatókönyvet?
Gábor munkája a forgatókönyv, bár konzulensként többször gondolkodtunk együtt, hisz’ a már említett előzetes ismereteimet nagyszerűen lehetett kamatoztatni ezen a téren is. Ebbe az együtt gondolkodásba nem csak ketten vettünk részt, hanem a csodálatos partnerem, Michl Juli is, aki nemcsak Gyömrői Edit szerepét formálta meg, hanem a film vágója is lesz egyben. Rajtunk kívül is sok külső konzulensünk lett, mert a téma felkeltette az érdeklődést. Innen is köszönjük szépen a meglátásaikat! Besegítettünk tehát, de a munka oroszlánrésze természetesen Gáboré volt. Itt persze azért azt is fontos hozzátenni, hogy a film nem a Szabad ötletek jegyzékéből készült, hanem József Attila utolsó két évét öleli fel, és azon belül is a Gyömrői Edittel folytatott pszichoanalízist. Juli alakítására tehát nagyon nagy hangsúly került.
Ha jól értem, tulajdonképpen rád lett írva a szerep.
Igen, így is fogalmazhatunk; míg Gábor első filmjébe casting útján kerültem be, most az a megtiszteltetés ért, hogy –ahogyan te fogalmaztál – rám írta a szerepet.
Ilyen ritkán fordul elő egy színművész életében. Mennyire hat ez nyomasztóan rád?
Nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy ez nem hat rám nyomasztóan. Igaz, inkább inspirál szerencsére, de azért remeg a lábam. (nevet) Az mindenképpen nagy segítségemre volt a szerep megformálásában, hogy ezúttal nem nulláról kellett egy karaktert felépíteni.
Említetted, hogy József Attila életének utolsó két évét meséli majd el a film. Kinek a szemszögéből látjuk majd a történéseket?
Gyömrői Edit szemszögéből, ezért is ennyire érdekes ez az anyag. Azt várnánk, hogy a költő szemével látjuk majd, de nem. A film azzal a pszichoanalitikussal indítja az első jelenetet, akihez Gyömrői Edit előtt járt József Attila.
Miért került sor a váltásra?
Mert Rapaport Samuval nem volt eredményes a munka.
Vajon miért nem?
Ezt pontosan tudjuk már ennyi idő elteltével és a pszichológia robbanásszerű fejlődésével, ami akkor még 1935-ben gyerekcipőben járt. Az ok az volt, hogy Rapaport Samu és József Attila barátok voltak, és ezek az ülések – ahogy ma hívjuk – nem tudtak csak szakmai találkozók lenni, inkább baráti beszélgetések váltak. József Attila stilizálta Rapaport könyvét, cserébe azt kérte, hogy vegye őt analízisbe. A könyvért 250 pengőt kapott volna, végül ezt „leanalyzálták”. József Attila aztán nemcsak páciens és munkatárs volt, hanem pár évig szinte családtag is. Azóta már mindenki tudja, hogy egy ilyenfajta munkához egy baráti kapcsolat semmi esetben sem lehet kielégítő, hiszen az alanynak olyan szakmai segítségre van szüksége, aki érzelmileg független tőle és a problémáitól. Rapaport Samu egyértelműen nem a megfelelő személy volt ahhoz, hogy ilyen segítséget tudjon nyújtani a költőnek.
Ha nem is azonnal, de Gyömrői Edit is ilyen emberré vált, nem?
Idővel igen, és ez volt Attila tragédiája. Nem volt képes elválasztani az érdeklődő, segítő szakmai felé fordulást a magánjellegű közeledéstől. Félreértette Gyömrői Edit szakmai figyelmét, és beleszeretett. Sajnos annak ellenére belecsúsztak ebbe a félreértésbe, hogy Gyömrői Edit az elejétől kezdve nagyon igyekezett világosan kommunikálni a kétféle viszonyulás közti különbséget: megpróbálta kettejük együttműködését feketén-fehéren a szakmai kapcsolat medrében tartani, mivel azonban ő maga is kezdő volt a szakmájában, ez nemigen sikerült. A költő szenvedélyesen beleszeretett, miközben egy háztartásban élt Szántó Judittal. Kettőjük munkájával és kapcsolatuknak alakulásával foglalkozik a film.
Pár éve nagy siker volt itthon is a Terápia c. sorozat. Sok ember ekkor tapasztalta meg először, ahogy én is, hogy két, egymással orvos-páciens kapcsolatban lévő ember dialógja is tud eszeveszett érdekes és izgalmas lenni, holott csak egymással szemben ülnek és beszélgetnek. Reményeink szerint ez a film is ilyen lett.
Ha kis költségvetésű, független filmről beszélünk, feltételezem, hogy a forgatási idő sem állt rendelkezésetekre korlátlanul. Hogy készültetek erre az intenzív időszakra?
Jogos a kérdés, összesen 10 nap állt a rendelkezésünkre, ami egy másfél órás filmnél nem sok, még akkor sem, ha nincsenek benne nagy helyszínváltozások. Erre a helyzetre egyetlen módon tudtunk felkészülni: ősszel tartottunk egy többhetes próbafolyamatot, ugyanúgy készültünk fel a forgatásra, mint egy színházi bemutatóra. Minden jelenetet minden szemszögből végigelemeztünk és elpróbáltunk. Csak ilyen felkészültséggel lehetett beleférni ebbe a szűkös forgatási időbe.
Nagyjából mindenki ismeri József Attila nehéz és tragikus életét. Mit adhat a film mindezeken túl a néző számára?
Azt hiszem erre a kérdésre többféle válasz is van, majd kérdezd meg erről Gábort is (nevet). Az én vágyam az, hogy olyan alakítást tudjak nyújtani a nézőknek, hogy el tudják felejteni, hogy Sütő Andrást nézik éppen József Attila szerepében. Azt az illúziót szeretném nekik adni, hogy személyesen József Attilával találkoznak. Mindezeken túl egy olyan történetet szeretnénk elmesélni, ami piroslámpa a zebrán. Ha valaki a nézők közül hasonló élethelyzetbe kerülne, mint Attila. Legyen előtte egy út, hogyan nem szabad csinálni. Bár nem tudom mi a megoldás, de ha együtt tudunk gondolkodni, akkor már megérte. A sebeket be kell tudnunk gyógyítani, ahelyett, hogy újra és újra elvakarnánk.
József Attila : Sütő András
Gyömrői Edit: Michl Juli
További szerepekben feltűnik Márkus Luca, Adányi Alex, Mult István, Kocsis Gergely, Mikola Gergő.
Forgatókönyvíró és rendező: Rózsa Gábor
Operatőr: Garai Gábor
Látványtervezés: Gergely Andrea és Gergely Barbara
Werkfotók: Porcsin Ákos
Stábfotó: Komondi Botond
Egyéb hírek
Podcast - Bánk bán bábopera
Bánk bán szarvasként, Gertrúd galléros gyíkként, Ottó kígyóként, Melinda pedig galamb képében jelenik meg Katona József drámájának SZFE-s feldolgozásában. De nem csak ebből a szempontból mondható különlegesnek Fejes Szabolcs III. éves prózai színházrendező szakos hallgató előadása: báboperaként állította színpadra a Bánk bánt. Ez azt is mutatja, hogy a mai fiatal alkotók fantáziáját ugyanúgy megmozgatja a magyar drámairodalom csúcsalkotása, mint a nagy rendezőelődökét. Azt, hogy a merésznek mondható adaptációt hogyan fogadja a közönség, már megtapasztalhatták a hallgatók, ráadásul nemzetközi szinten. Ugyanis az alkotókat az a megtiszteltetés érte, hogy darabjuk premierjének a londoni Liszt Intézet adott otthont. A londoni bemutatóról a bábopera rendezője és zenei vezetője, Erdős Boglára hazatérésük után nekünk is mesélt. Az interjút itt tudjátok meghallgatni.
Nemzetközi Nyári Akadémia - videó
Nemzetközi Nyári Akadémiát rendezett az SZFE, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház együttműködésével. A francia, török, grúz és magyar hallgatók minden nyelvi nehézséget áthidalva együtt alkottak egy héten át Sopronban. Nézd meg a nemzetközi tábor összefoglaló videóját.
Tanévzáró és oklevélátadó ünnepség az SZFE-n
Eredményes és mozgalmas időszakot tudhat maga mögött az egyetem – adott számot az elmúlt tanévről Prof. Dr. Sepsi Enikő rektorasszony a múlt pénteki tanévzáró és oklevélátadó ünnepségen. Idén 76 SZFE-s hallgató vehette át diplomáját.
Öt produkcióval zárult az SZFE Nyári Akadémia Nemzetközi Színházi Műhely Sopronban
A Soproni Egyetem adott otthont az SZFE Nyári Akadémiájának.
Szombat este a Campus öt helyszínén mutathatták be ott készült produkcióikat a résztvevő nemzetközi diákokból álló csoportok.
Betekintés a film- és televíziórendező szak felvételijének harmadik fordulójába
Számos út vezethet ahhoz, hogy valaki filmrendezővé válhasson, és az egyik legjelentősebb lépés ebben az irányban az SZFE felvételi eljárásának sikeres teljesítése. Az SZFE felvételije sokak számára az első lépést jelentheti a filmes karrierjükhöz. Mint az köztudott, a bekerülés azonban korántsem könnyű feladat: az idei évben közel háromszáz jelentkező próbált szerencsét, közülük pedig csak tizennégyen jutottak tovább a harmadik, azaz az utolsó felvételi fordulóba.
MEGHÍVÓ Kovács Ágnes PhD disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Kovács Ágnes PhD disszertációjának nyilvános védésére.
Kiválóságok az SZFE-n
Vers a filmen, Henrik Ibsen-féle élethazugságok, új szemléletmód a forgatókönyvírás oktatásában, Pilinszky János halál-színháza – ezekben a témákban is elmélyedhettek azok, akik részt vettek az Új Nemzeti Kiválóság Program keddi Szakmai Konferenciáján.
Úton az Erzsóka
Míg szombat délelőtt a Magyarországi Bábszínházak Találkozóját nyitják, este már a Múzeumok Éjszakáján lépnek fel a harmadéves bábszínész hallgatók Erzsóka című előadásukkal. De ez a darab képviseli az SZFE-t a szlovéniai FUGA fesztiválon is.
