Kiss József színművész, rendezővel, a Soproni Petőfi Színház új igazgatójával, az SZFE oktatójával beszélgettünk új pozíciójáról, a színházról és a fiatal színművészekről.
Kiss József 2023. június 1-jétől megbízást kapott a Soproni Petőfi Színház igazgatói feladatainak ellátására. Kiss József neve jól ismert a szakmában mint színész, mint rendező; több színház művészeti vezetőjeként dolgozott, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít, Sopronban pedig egy népszerű, sikeres előadással tette le névjegyét.
A Soproni Petőfi Színházban a 2023/24-es évad a Szenvedély Évada lesz, mivel készültök a nézőknek?
Csupa olyan darabbal készülünk, amelyben a szenvedély lesz a meghatározó. Ez egy sokféle fogalom, sok mindent magába zár. Az ember szenvedélyes lehet a szerelemben, a munkájában, a hitében, vagy épp az álmai megvalósításában. A felnőtt bérletben az évadot William Shakespeare Rómeó és Júliája nyitja Eperjes Károly rendezésében, szeptember 23-án. Ebben a klasszikus darabban a szenvedély a bátorságban és a szerelemben testesül meg. Ugyanez mondható el a novemberi Az angyalok nem sírnak című előadásra is, melyet én írtam és én is fogok rendezni. Azután Kéri Kitty rendez egy kamaradarabot, Jean Anouilh A pacsirtáját, mely Jeanne d’Arc történetét dolgozza fel. Január 27-én lesz Vajda Katalin Legyetek jók, ha tudtok című zenés játéka, amely Luigi Magni és Bernardino Zapponi filmje alapján készült, Nagy Viktor Jászai Mari-díjas, érdemes művész rendezésében. Szigeti József?Horváth Z. Gergely A vén bakancsos és fia, a huszár című népszínművét Eperjes Károly állítja színpadra márciusban. A szezont a bűbájos, Csókos asszony című csupa élet, csupa játék operett zárja áprilisban.
Remélem, hogy a szenvedéllyel átitatott színdarabok, amiket az idei évadban műsorra viszünk a fiataloknak is elnyeri majd a tetszését. Mindegyik történet a szenvedély, a lélek erejének szimbóluma, s az alkotókkal úgy érezzük, ez talán még soha nem volt olyan fontos a színháznak és a közönségnek, mint ma.
Ősszel mutatják be az általad rendezett Az angyalok nem sírnak című előadást, mire számíthatnak a nézők?
Az 1956-os történet szövegkönyvét én írtam és rendezni is fogom, árad belőle a fiatalok szabadság iránti szenvedélye és ragaszkodása. A forradalomban, a legveszélyesebb időkben is ott lebegett a szabadság és a szerelem elsöprő erejű géniusza. Senki nem szeretett volna mártír lenni, de a szenvedély az embereket eltereli a megalkuvások és kompromisszumok világától a tiszta út felé. A történet csodálatos végeredményt hoz. Igazi csodát.
A Kaposvári Egyetemről, Eperjes Károly színművész osztályából érkeznek színész hallgatók gyakorlatra a Soproni Petőfi Színházba, mit jelent a számodra a fiatal hallgatók bevonása?
Óriási nagy boldogság. Ennél nagyobb öröm nem létezhet, hogy Eperjes Károly végzős színművész osztályából jópár hallgató színesíti majd az évadot a színházban. Az évadban fellelhető előadásokban hangsúlyosak a fiatal karakterek, úgy a Rómeó és Júliában, Az angyalok nem sírnak darabban, vagy a Pacsirtában. Ezek a fiatalok hozzák magukkal a szenvedélyt, amellyel felfűtik nem csak a színpadot, hanem a társulat munkáját is. Fiatalok nélkül nem színház a színház, hiszen alapvetően egy fiatalos műfajról beszélünk. Rengeteg színdarab szerelemi történeteket dolgoz fel, elengedhetetlen és helyettesíthetetlen a fiatalság jelenléte. Egy társulat egészséges fennmaradásának szempontjából is fontos, hogy legyenek fiatalok.
Miként tudod az igazgatói tapasztalatait kamatoztatni az SZFE-n folytatott oktatói munkádban?
Én nagyon szeretném, hogy a jövőben a SZFE hallgatóit is be tudjuk vonni a Soproni Petőfi Színház darabjaiba. Az egyetemen a másodéves drámainstruktor évfolyamnak vagyok az osztályvezetője Szirtes Balázzsal, és másodéves dramaturg hallgatókat is oktatok. Fontos ez az első év a számomra Sopronban, hiszen a nézők és társulat bizalmát is el kell nyerni. Igyekszem összeegyeztetni a két tevékenységet úgy, hogy egyik hivatás se sérüljön, ehhez nagyon tudatosan kell tervezni a munkát és észnél kell lenni. Fontos, hogy egyensúlyba kerüljön a két dolog, nem fogok unatkozni.
Idén is megrendezik az ország legnagyobb felsőoktatási, tudományos programsorozatát, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK), amelynek zsűrijében az SZFE 6 oktatója is részt vesz, valamint egyetemünk 22 hallgatója képviselteti magát pályamunkáival.
Az SZFE végzős prózaiszínművész-hallgatója arról mesél, hogyan formálták művészi gondolkodását a családi hatások, a kezdeti bizonytalanságok, majd a fokozatosan érlelődő elköteleződés. Szó esik a színház iránti szenvedélyéről, a mesterek inspiráló erejéről, valamint arról, hogyan látja saját jelenlegi helyét a szakmában.
A Színházi Világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják március 27-én annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen alkalomból minden évben felkérik a világszínház valamelyik jelentős alkotóját, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet ezen a napon felolvasnak a színházi előadások előtt. Az idei év üzenetét Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg. Költői szövegének legfőbb kérdése az, hogy képes-e a színház a társadalmi traumákat megvilágítani, a másik embertől és az idegentől való félelmeinket enyhíteni.
Már 13 évesen tudta, hogy a fizikai színház az ő útja. Egy gyulai próbán találkozott először Horváth Csaba munkamódszerével és azóta is elkötelezett a színház iránt. Számára az egyetem nem csupán szakmai fejlődést jelentett, hanem olyan közösségi élményt is, ami miatt igazán érdemes színházat csinálni. Végzős hallgatóinkkal készített interjúsorozatunkban ezúttal Csáki Benedeket mutatjuk be.
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.