Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
Herskó János (1926–2011) magyar filmrendező leginkább játékfilmjeiről ismert. Már tanári pályafutása előtt is korának jelentős rendezője volt, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett munkája azonban még saját alkotásainál is nagyobb hatással volt a magyar filmtörténetre. Számára az oktatói és rendezői munka egyformán fontos volt.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a népszerű-tudományos film rendezőinek oktatását kapta feladatként, ami lényegében a játékfilmrendezők képzését takarta. Három osztályt is indított: 1961-ben, 1965-ben és 1969-ben. A Mester – ahogy növendékei hívták –, kezei közül az évek során kiemelkedően tehetséges, a következő évtizedek hazai filmkultúráját alapvetően meghatározó rendezők kerültek ki, többek között Böszörményi Géza, Ember Judit, Grunwalsky Ferenc, Gyarmathy Lívia, Lányi András, Maár Gyula, Sándor Pál, Simó Sándor és Szomjas György.
Herskó János. Fotó: nfi.hu
Egykori növendékei kifejezetten „Herskó-módszernek” hívják azt, ahogyan ő a filmkészítést tanította. Az önmegvalósítás felé irányította tanítványait, az „ismerd meg magad és készíts olyan filmet, amilyet csak te tudsz készíteni” szemlélet legendássá vált filmpedagógiai munkásságának esszenciája.
Herskó Jánosnak köszönhetjük az Oscar-díjas magyar filmrendező, Szabó István pályájának elindítását is. Ő lett az első asszisztens Herskó Párbeszéd című filmjében, így ennek a forgatásnak köszönhette munkakapcsolatát későbbi játékfilmjeinek több szereplőjével, például Sinkovits Imrével és Gábor Miklóssal is. A legfontosabb azonban a rendező személye volt: Herskó János támogatásának nagy része volt abban, hogy Szabó István rendkívül fiatalon és saját (nem pedig hozott) forgatókönyv alapján készíthette el első nagyjátékfilmjét, az Álmodozások korát.
Filmvetítés Herskó 99. születésnapjának tiszteletére
2024-ben a filmkurátor, Borjana Gaković összeállított egy programot az Oberhauseni Rövidfilmfesztivál felkérésére annak archívumából, amelynek anyagai között az eseménysorozat keretében vetített/díjazott alkotások szerepelnek. Gaković látta meg azt az összefüggést is, hogy több, az archívumban felfedezett film rendezője vagy (mint a Meddig él az ember? esetében) operatőre szintén a legendás rendezőnél, Herskó Jánosnál tanulta a filmkészítést – a mester Illés Györggyel közös osztályában.
Április 9-én, Herskó János 99. születésnapja alkalmából ezt a programot mutatta be a Collegium Hungaricum Berlin. A vetítést a Gaković által összegyűjtött rövidfilmeken túl kiegészítették a Meddig él az ember? második részével is, amelyet annak idején nem küldtek el a fesztiválra, valamint David Steinberger a The Jam című kisfilmjével, amelyben a rendező nagyszülei, Herskó Anna és Herskó János játsszák a két főszerepet.
Herskó Anna filmrendező, fotós, az első diplomás magyar női operatőr munka közben 1949-ben. Fotó: Fortepan/Jászai Sándor
A Színház- és Filmművészeti Egyetem a szervezők rendelkezésére bocsátotta a Biológiai gyakorlatok című, 1967-ban készült vizsgafilmet is, amelynek rendezője a Herskó-osztályban 1968-ban végzett Böszörményi Géza volt.
A film megtekinthető az SZFE Filmarchívumában is itt, vagy a lenti videót elindítva.
Idén Lázár Balázs színész-költő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, valamint a negyedéves dramaturg hallgatók társosztályvezetője, vehette át az Országút folyóirat különdíját a balatonfüredi 33. Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen. Lázár Balázs két versével – Óda a mesterséges intelligenciához és Íme, hát a vers – érdemelte ki az elismerést.
Az Alkotóműhelyek Hete keretében, a Karrieriroda szervezésében tartott telt házas interaktív workshopon nyerhettek betekintést a hallgatók a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány Tehetséggondozó Programjába. Az impozáns Led-stúdióban megrendezett eseményen az alapítvány ügyvezető igazgatója Apró Georgina, és az M5 csatorna vezető szerkesztője, Merkl László ismertette a program részleteit.
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, amely az elmúlt években Európa egyik legfontosabb, restaurált filmklasszikusokat bemutató fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvény mára nemcsak a magyar és külföldi filmrajongók, hanem a nemzetközi szakma számára is kiemelt eseménnyé vált: a világ számos Oscar-díjas és világhírű alkotója fordult már meg vendégként Budapesten.
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.