Az SZFE Backstage soron következő részében az SZFE televíziós műsorkészítő szak filmrendezés óráján jártunk. (+ videó)
Magyarországon a televíziózás hosszú és érdekes hagyományra tekint vissza, amely az ország modernizációjának, valamint médiafejlődésének fontos részét képezi. A televízió megjelenése komoly hatással volt a társadalomra, és az elmúlt évtizedekben a televíziós képzés is kulcsfontosságúvá vált a média különböző területein dolgozó szakemberek fejlődésében. A Magyar Televízió (MTV) a hivatalos műsorszórást 1957. február 1-jén kezdte meg. Az első műsor egy egyszerű riport volt, amely a Híradó címet viselte. A korai években a televíziózás lassú ütemben terjedt, és kezdetben kihívásokat jelentettek a technológiai és infrastrukturális korlátok is. Az 1960-as években azonban növekedni kezdett a televíziózás népszerűsége, ennek következtében pedig az MTV számos saját gyártású műsort indíthatott.
A televízió különleges szereppel bír a társadalomban, mint az információátadás, a szórakoztatás és az oktatás fontos eszköze. Ugyanakkor hozzájárul a kultúra terjesztéséhez, az identitás erősítéséhez és az emberek közötti kapcsolatok mélyítéséhez is. Magyarországon a televízió olyan események közvetítésében is kulcsszerepet játszik, mint például kulturális rendezvények, valamint a politikai és sportesemények.
A televíziós képzés során a hallgatók megismerik e szakterület technológiáinak az alapjait: a forgatókönyvírás, az operatőri munka, a vágás, a rendezés, illetve az újságírás művészetét. Emellett tanulmányaik során betekintést nyernek a médiaipar jogi, etikai és üzleti kérdéseibe is. Emellett a gyakorlati tapasztalatok és a modern technológiák természetesen abban is segítik a hallgatókat, hogy a televíziós ipar sikeres szakembereivé válhassanak.
Szakmai készségek fejlesztése: A televíziós képzés lehetőséget biztosít a hallgatóknak a szükséges szakmai készségek kialakítására, illetve fejlesztésére.
Innováció és kreativitás: A televíziós képzés ösztönzi az innovációt és a kreativitást, ami elengedhetetlen a médiaiparban való sikeres pályafutáshoz is.
Tájékozottság a médiaiparban: A televíziós képzés során a hallgatók megismerik a médiaipar legújabb trendjeit, technológiáit és változásait.
Együttműködési készségek: A televíziós produkciók szinte mindig csapatmunkát igényelnek, így a képzés során a hallgatók megtanulnak hatékonyan együttműködni másokkal.
Médiaértékelés c. kurzus segít a hallgatóknak kialakítani a kritikai gondolkodást és médiaértékelést, ami elengedhetetlen a médiafogyasztói szerepükben. A televíziózás és a képzés kölcsönösen támogatják egymást, teret adva a tehetséges szakemberek generációjának a média világában való kiteljesedéséhez.
Ezúttal a televíziós műsorkészítés szak filmrendezés óráján vettünk részt Zilahy Tamás Tanár úr vezetésével. A foglalkozás szárazpróbákkal vette kezdetét, amely azt jelenti, hogy a rendező még a kamerák használata nélkül állította be a jelenetet. Kéri Boglárka elsőéves hallgató rendezte meg Márai Sándor Nosztalgia című költeményét. A vers színpadra állítása különösen érdekes feladat volt, hiszen az alkotó nem kívánt változtatni az eredeti textuson, ehelyett teljes szöveghűségre törekedett. Ez a megoldás nemcsak rendezői szempontból izgalmas, hanem a színészi játék felől nézve is A szárazpróbák során tudniillik az alkotó a szereplőkkel együtt elemzi mélyrehatóan a jelenet lélektani hátterét, és ezeknek a tapasztalatoknak nyomán alakítja ki a gesztusokat és a poentírozás ritmusát is, amennyiben a szöveg erre lehetőséget ad.
A szárazpróbák során előbb minden részlet tisztázódik, majd csak ezután következnek a kamerapróbák. Zilahy Tamás figyelemmel kísért minden fázist, nem elsősorban azért, hogy javítson, hanem hogy inkább kérdéseivel ösztönözze a hallgatót a helyes megoldásra. A jelenetet három kamerával vették fel, a teret pedig az operatőr hallgatók világították be. Szintén a rendező határozta meg azt is, melyik pillanatot melyik kameraállásból vágja be a programképbe.
A felvétel a legizgalmasabb rész, amikor a hallgató szembesül azzal, hogyan mutat a vásznon, vagy a képernyőn a jelenete. Zilahy Tamás vezetésével a csoport előbb elemezte a filmjelenetet, majd a tanár célzott kérdéseivel rávilágított a problémásabb megoldásokra. Ez békés folyamatnak bizonyult, hiszen egy művészeti iskolában nem elvárás a hibátlan alkotás. A közös munka tapasztalatait építheti be mindenki a következő feladatba, mivel az órákhoz hasonlóan a megvalósítás élményei is egymásra épülnek.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.

