Az SZFE Backstage soron következő részében az SZFE televíziós műsorkészítő szak filmrendezés óráján jártunk. (+ videó)
Magyarországon a televíziózás hosszú és érdekes hagyományra tekint vissza, amely az ország modernizációjának, valamint médiafejlődésének fontos részét képezi. A televízió megjelenése komoly hatással volt a társadalomra, és az elmúlt évtizedekben a televíziós képzés is kulcsfontosságúvá vált a média különböző területein dolgozó szakemberek fejlődésében. A Magyar Televízió (MTV) a hivatalos műsorszórást 1957. február 1-jén kezdte meg. Az első műsor egy egyszerű riport volt, amely a Híradó címet viselte. A korai években a televíziózás lassú ütemben terjedt, és kezdetben kihívásokat jelentettek a technológiai és infrastrukturális korlátok is. Az 1960-as években azonban növekedni kezdett a televíziózás népszerűsége, ennek következtében pedig az MTV számos saját gyártású műsort indíthatott.
A televízió különleges szereppel bír a társadalomban, mint az információátadás, a szórakoztatás és az oktatás fontos eszköze. Ugyanakkor hozzájárul a kultúra terjesztéséhez, az identitás erősítéséhez és az emberek közötti kapcsolatok mélyítéséhez is. Magyarországon a televízió olyan események közvetítésében is kulcsszerepet játszik, mint például kulturális rendezvények, valamint a politikai és sportesemények.
A televíziós képzés során a hallgatók megismerik e szakterület technológiáinak az alapjait: a forgatókönyvírás, az operatőri munka, a vágás, a rendezés, illetve az újságírás művészetét. Emellett tanulmányaik során betekintést nyernek a médiaipar jogi, etikai és üzleti kérdéseibe is. Emellett a gyakorlati tapasztalatok és a modern technológiák természetesen abban is segítik a hallgatókat, hogy a televíziós ipar sikeres szakembereivé válhassanak.
Szakmai készségek fejlesztése: A televíziós képzés lehetőséget biztosít a hallgatóknak a szükséges szakmai készségek kialakítására, illetve fejlesztésére.
Innováció és kreativitás: A televíziós képzés ösztönzi az innovációt és a kreativitást, ami elengedhetetlen a médiaiparban való sikeres pályafutáshoz is.
Tájékozottság a médiaiparban: A televíziós képzés során a hallgatók megismerik a médiaipar legújabb trendjeit, technológiáit és változásait.
Együttműködési készségek: A televíziós produkciók szinte mindig csapatmunkát igényelnek, így a képzés során a hallgatók megtanulnak hatékonyan együttműködni másokkal.
Médiaértékelés c. kurzus segít a hallgatóknak kialakítani a kritikai gondolkodást és médiaértékelést, ami elengedhetetlen a médiafogyasztói szerepükben. A televíziózás és a képzés kölcsönösen támogatják egymást, teret adva a tehetséges szakemberek generációjának a média világában való kiteljesedéséhez.
Ezúttal a televíziós műsorkészítés szak filmrendezés óráján vettünk részt Zilahy Tamás Tanár úr vezetésével. A foglalkozás szárazpróbákkal vette kezdetét, amely azt jelenti, hogy a rendező még a kamerák használata nélkül állította be a jelenetet. Kéri Boglárka elsőéves hallgató rendezte meg Márai Sándor Nosztalgia című költeményét. A vers színpadra állítása különösen érdekes feladat volt, hiszen az alkotó nem kívánt változtatni az eredeti textuson, ehelyett teljes szöveghűségre törekedett. Ez a megoldás nemcsak rendezői szempontból izgalmas, hanem a színészi játék felől nézve is A szárazpróbák során tudniillik az alkotó a szereplőkkel együtt elemzi mélyrehatóan a jelenet lélektani hátterét, és ezeknek a tapasztalatoknak nyomán alakítja ki a gesztusokat és a poentírozás ritmusát is, amennyiben a szöveg erre lehetőséget ad.
A szárazpróbák során előbb minden részlet tisztázódik, majd csak ezután következnek a kamerapróbák. Zilahy Tamás figyelemmel kísért minden fázist, nem elsősorban azért, hogy javítson, hanem hogy inkább kérdéseivel ösztönözze a hallgatót a helyes megoldásra. A jelenetet három kamerával vették fel, a teret pedig az operatőr hallgatók világították be. Szintén a rendező határozta meg azt is, melyik pillanatot melyik kameraállásból vágja be a programképbe.
A felvétel a legizgalmasabb rész, amikor a hallgató szembesül azzal, hogyan mutat a vásznon, vagy a képernyőn a jelenete. Zilahy Tamás vezetésével a csoport előbb elemezte a filmjelenetet, majd a tanár célzott kérdéseivel rávilágított a problémásabb megoldásokra. Ez békés folyamatnak bizonyult, hiszen egy művészeti iskolában nem elvárás a hibátlan alkotás. A közös munka tapasztalatait építheti be mindenki a következő feladatba, mivel az órákhoz hasonlóan a megvalósítás élményei is egymásra épülnek.
Idén is megrendezik az ország legnagyobb felsőoktatási, tudományos programsorozatát, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK), amelynek zsűrijében az SZFE 6 oktatója is részt vesz, valamint egyetemünk 22 hallgatója képviselteti magát pályamunkáival.
Az SZFE végzős prózaiszínművész-hallgatója arról mesél, hogyan formálták művészi gondolkodását a családi hatások, a kezdeti bizonytalanságok, majd a fokozatosan érlelődő elköteleződés. Szó esik a színház iránti szenvedélyéről, a mesterek inspiráló erejéről, valamint arról, hogyan látja saját jelenlegi helyét a szakmában.
A Színházi Világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják március 27-én annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen alkalomból minden évben felkérik a világszínház valamelyik jelentős alkotóját, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet ezen a napon felolvasnak a színházi előadások előtt. Az idei év üzenetét Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg. Költői szövegének legfőbb kérdése az, hogy képes-e a színház a társadalmi traumákat megvilágítani, a másik embertől és az idegentől való félelmeinket enyhíteni.
Már 13 évesen tudta, hogy a fizikai színház az ő útja. Egy gyulai próbán találkozott először Horváth Csaba munkamódszerével és azóta is elkötelezett a színház iránt. Számára az egyetem nem csupán szakmai fejlődést jelentett, hanem olyan közösségi élményt is, ami miatt igazán érdemes színházat csinálni. Végzős hallgatóinkkal készített interjúsorozatunkban ezúttal Csáki Benedeket mutatjuk be.
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.