Ezúttal az SZFE filmvágó óráján vehettünk részt két kivételes oktató, Koncz Gabriella és Tóth Csaba vezetésével, ami igazi mélymerülés volt a filmvágás világába.

Filmvágás óra videó

Koncz Gabriella, akit a szakma kiválóságaként ismernek, a tőle megszokott mosollyal és humorral üdvözölt bennünket, és egyből belevágott az óra központi témájába: a filmvágás rejtelmeibe. A filmvágás egy olyan szakma, amely a filmművészet egyik alapvető részét képezi, és kulcsfontosságú szerepet játszik a végeredmény esztétikai, illetve narratív minőségének kidolgozásában. Ez a művészi folyamat a nyers felvételek rendszerezését jelenti, ahol a vágó művész a különböző jeleneteket, beállításokat és kameranézeteket kombinálja, a rendezővel együttműködve meghatározza a film szerkezetét, ritmusát, összképét. A filmvágás tehát nem csupán technikai tudást igényel, hanem kreativitást, érzékenységet és a filmművészet iránti mély elkötelezettséget. Az egyik példa a filmvágás mestereire Alfred Hitchcock filmjeinek vágói közé tartozik: a legendás George Tomasini, aki olyan kultikus alkotásokon dolgozott, mint a Psycho és a Vertigo. Tomasini nem csupán a képek összeillesztője volt, hanem sajátos stílusával és időzítésével hozzájárult a filmek atmoszférájához és feszültségéhez is.

Egy másik ikonikus alak a szakmában Thelma Schoonmaker, aki hosszú éveken keresztül volt Martin Scorsese vágója. Az ő munkája is példázza, hogy a filmvágás nem csupán technikai feladat, hanem az alkotói folyamat kreatív része. A vágók művészi kifejezőerőjükkel és kreativitásukkal hozzájárulnak a film rendezőjének víziójához. Schoonmaker példája azt mutatja, hogy a filmvágás nem az összevágott jelenetek sorozataként értelmezhető, hanem olyan terület, ahol a művész saját kreatív koncepciót hozhat létre a film egészét illetően. A modern filmvágásban is számos kiemelkedő tehetség található. Például Christopher Nolan filmjeinek vágója, Lee Smith a Dunkirkben és az Inceptionben (Eredet) mutatott kiválóságával hívta fel magára a figyelmet. A komplex idővonalak, a dinamikus akciók és az intenzív hangulatok áthatják munkáját, amely kiemeli a filmvágás kreatív dimenzióját. Egy másik kivételes tehetség a filmvágás terén Sally Menke, aki Quentin Tarantino egyik állandó kollégája volt. A Pulp Fiction (Ponyvaregény), a Kill Bill és az Inglourious Basterds (Becstelen brigantik) című filmeknél végzett munkájával hozzájárult Tarantino filmjeinek egyedi és emlékezetes stílusához. Számos filmvágó számol be arról, hogy a lehetőség, hogy egy történetet vizuálisan és érzelmi síkon alakítsanak, önmagában is nagy örömforrás a számukra. A filmvágásnak emellett fontos szerepe van a narratíva alakításában és a néző érzelmi élményének irányításában. Az időzítés, a ritmus és a választott pillanatok kiemelkedő fontossággal bírnak a film hatásossága szempontjából. Összességében a filmvágás egy széleskörű és komplex szakma, amely a filmművészet kulcsfontosságú eleme. A filmvágók alkotói hozzájárulása nélkül a filmek nemcsak technikailag, de esztétikailag és narratív szempontból is hiányosak lennének.

A mesterségesen kialakított pillanatok, az összevágott jelenetek, illetve a hang- és képszerkesztés mind hozzáadnak a művészi kifejezőkészségéhez, amelyek révén a filmek valódi műalkotásokká válnak. Elmagyarázta, hogyan lehet egy jelenetet dinamikusabbá, érdekesebbé tenni a megfelelő vágási technikák alkalmazásával, a filmvágás művészetének elméleti alapjai mellett olyan praktikus tanácsokkal is segíti a hallgatók fejlődését, amelyekre csak a tapasztalt szakembereknek van rálátásuk. Koncz Gabriella és Tóth Csaba megosztották velünk a saját tapasztalataikat és példáikat, amelyek érthetővé tették, miért olyan izgalmas ez a szakma. Valódi bepillantást nyújtottak a filmvágás szerteágazó világába. Az SZFE filmvágó órája nem egy egyszerű oktatási esemény volt, hanem egy valóságos utazás a filmkészítés egyik kulcsfontosságú területére, egy valódi filmvágó műhelybe.

Egyéb hírek

Meghívó Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.

A kortárs média és a forgatókönyvírás új kézikönyvei - páros könyvbemutató az SZFE-n

Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.

Öt művészeti egyetem ünnepelt közös gálán a Müpában

Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.

Diplomafilm-bemutató az SZFE-n: nyolc diák filmje a vásznon

Október 20-án, hétfőn 17 órakor mutatják be az SZFE Vilmos Zsigmond Intézet Filmrendező és Filmoperatőr művész MA (2021-2023) szakos hallgatói diplomafilmjeiket az Urániában.

Páros könyvbemutató az Urániában – Az SZFE Könyvek sorozat új kötetei

Október 15-én szerdán 13 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont az SZFE Könyvek sorozat legújabb köteteit bemutató eseménynek. Két, a hazai médiatudományi és filmes oktatás számára egyaránt fontos, hiánypótló kiadvány kerül a közönség elé: egy webbook a média fogalmi és elméleti alapjairól, valamint egy tankönyv a forgatókönyvírás művészetéről, illetve módszertanáról.