Ezúttal az SZFE filmvágó óráján vehettünk részt két kivételes oktató, Koncz Gabriella és Tóth Csaba vezetésével, ami igazi mélymerülés volt a filmvágás világába.
Koncz Gabriella, akit a szakma kiválóságaként ismernek, a tőle megszokott mosollyal és humorral üdvözölt bennünket, és egyből belevágott az óra központi témájába: a filmvágás rejtelmeibe. A filmvágás egy olyan szakma, amely a filmművészet egyik alapvető részét képezi, és kulcsfontosságú szerepet játszik a végeredmény esztétikai, illetve narratív minőségének kidolgozásában. Ez a művészi folyamat a nyers felvételek rendszerezését jelenti, ahol a vágó művész a különböző jeleneteket, beállításokat és kameranézeteket kombinálja, a rendezővel együttműködve meghatározza a film szerkezetét, ritmusát, összképét. A filmvágás tehát nem csupán technikai tudást igényel, hanem kreativitást, érzékenységet és a filmművészet iránti mély elkötelezettséget. Az egyik példa a filmvágás mestereire Alfred Hitchcock filmjeinek vágói közé tartozik: a legendás George Tomasini, aki olyan kultikus alkotásokon dolgozott, mint a Psycho és a Vertigo. Tomasini nem csupán a képek összeillesztője volt, hanem sajátos stílusával és időzítésével hozzájárult a filmek atmoszférájához és feszültségéhez is.
Egy másik ikonikus alak a szakmában Thelma Schoonmaker, aki hosszú éveken keresztül volt Martin Scorsese vágója. Az ő munkája is példázza, hogy a filmvágás nem csupán technikai feladat, hanem az alkotói folyamat kreatív része. A vágók művészi kifejezőerőjükkel és kreativitásukkal hozzájárulnak a film rendezőjének víziójához. Schoonmaker példája azt mutatja, hogy a filmvágás nem az összevágott jelenetek sorozataként értelmezhető, hanem olyan terület, ahol a művész saját kreatív koncepciót hozhat létre a film egészét illetően. A modern filmvágásban is számos kiemelkedő tehetség található. Például Christopher Nolan filmjeinek vágója, Lee Smith a Dunkirkben és az Inceptionben (Eredet) mutatott kiválóságával hívta fel magára a figyelmet. A komplex idővonalak, a dinamikus akciók és az intenzív hangulatok áthatják munkáját, amely kiemeli a filmvágás kreatív dimenzióját. Egy másik kivételes tehetség a filmvágás terén Sally Menke, aki Quentin Tarantino egyik állandó kollégája volt. A Pulp Fiction (Ponyvaregény), a Kill Bill és az Inglourious Basterds (Becstelen brigantik) című filmeknél végzett munkájával hozzájárult Tarantino filmjeinek egyedi és emlékezetes stílusához. Számos filmvágó számol be arról, hogy a lehetőség, hogy egy történetet vizuálisan és érzelmi síkon alakítsanak, önmagában is nagy örömforrás a számukra. A filmvágásnak emellett fontos szerepe van a narratíva alakításában és a néző érzelmi élményének irányításában. Az időzítés, a ritmus és a választott pillanatok kiemelkedő fontossággal bírnak a film hatásossága szempontjából. Összességében a filmvágás egy széleskörű és komplex szakma, amely a filmművészet kulcsfontosságú eleme. A filmvágók alkotói hozzájárulása nélkül a filmek nemcsak technikailag, de esztétikailag és narratív szempontból is hiányosak lennének.
A mesterségesen kialakított pillanatok, az összevágott jelenetek, illetve a hang- és képszerkesztés mind hozzáadnak a művészi kifejezőkészségéhez, amelyek révén a filmek valódi műalkotásokká válnak. Elmagyarázta, hogyan lehet egy jelenetet dinamikusabbá, érdekesebbé tenni a megfelelő vágási technikák alkalmazásával, a filmvágás művészetének elméleti alapjai mellett olyan praktikus tanácsokkal is segíti a hallgatók fejlődését, amelyekre csak a tapasztalt szakembereknek van rálátásuk. Koncz Gabriella és Tóth Csaba megosztották velünk a saját tapasztalataikat és példáikat, amelyek érthetővé tették, miért olyan izgalmas ez a szakma. Valódi bepillantást nyújtottak a filmvágás szerteágazó világába. Az SZFE filmvágó órája nem egy egyszerű oktatási esemény volt, hanem egy valóságos utazás a filmkészítés egyik kulcsfontosságú területére, egy valódi filmvágó műhelybe.
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Művészet és művészetközvetítés képzési területen a 21 hazai rangsorolt felsőoktatási intézmény közül országos szinten a 2. helyen áll az UNIside 2026 legfrissebb egyetemi rangsora szerint. A kiadvány kiemeli, hogy az SZFE különösen erős a hallgatói kiválóság és az oktatói minőség terén, miközben színművész képzése országosan a legnépszerűbb.
Dr. Tari János, operatőr-filmrendező, az SZFE egykori hallgatója, ma elismert oktatója egy ambiciózus dokumentumfilm-projektről mesélt nekünk. A készülő alkotás a Szűz Mária-kultusz európai kultúrtörténetét dolgozza fel. Melyek voltak a film mögött álló személyes motivációk, milyen szerencsés véletlenek adódtak a forgatás során és hogyan lehet hitelesen megjeleníteni ezt a hagyományt? – Többek között ezekről is kérdeztük az alkotót.
A Magyar Kultúra Napján Szabó Rékával, az SZFE oktatójával és a Nemzeti Színház dramaturgjával arról beszélgettünk, hogyan él tovább a Himnusz személyes emlékezetünkben, miként lehet a kollektív történelmi tapasztalatokat ma is érvényesen megszólaltatni, és hol húzódik a határ tisztelet és újraértelmezés között a kortárs színház és irodalom világában.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Nagy büszkeséggel számolunk be arról, hogy az SZFE Filmrendező művész MA szakán 2023-ban végzett hallgatónk, Somossy Barbara Takarásban című diplomafilmje meghívást kapott az Egyesült Államok egyik legfontosabb rövidfilmes seregszemléje, a Dam Short Film Festival versenyprogramjába. Az Oscar-jelölt Koltai Lajos kreatív produceri közreműködésével készült alkotást több száz pályamű közül választották be a mindössze 12 nemzetközi filmet számláló mezőnybe.

