Ezúttal az SZFE filmvágó óráján vehettünk részt két kivételes oktató, Koncz Gabriella és Tóth Csaba vezetésével, ami igazi mélymerülés volt a filmvágás világába.
Koncz Gabriella, akit a szakma kiválóságaként ismernek, a tőle megszokott mosollyal és humorral üdvözölt bennünket, és egyből belevágott az óra központi témájába: a filmvágás rejtelmeibe. A filmvágás egy olyan szakma, amely a filmművészet egyik alapvető részét képezi, és kulcsfontosságú szerepet játszik a végeredmény esztétikai, illetve narratív minőségének kidolgozásában. Ez a művészi folyamat a nyers felvételek rendszerezését jelenti, ahol a vágó művész a különböző jeleneteket, beállításokat és kameranézeteket kombinálja, a rendezővel együttműködve meghatározza a film szerkezetét, ritmusát, összképét. A filmvágás tehát nem csupán technikai tudást igényel, hanem kreativitást, érzékenységet és a filmművészet iránti mély elkötelezettséget. Az egyik példa a filmvágás mestereire Alfred Hitchcock filmjeinek vágói közé tartozik: a legendás George Tomasini, aki olyan kultikus alkotásokon dolgozott, mint a Psycho és a Vertigo. Tomasini nem csupán a képek összeillesztője volt, hanem sajátos stílusával és időzítésével hozzájárult a filmek atmoszférájához és feszültségéhez is.
Egy másik ikonikus alak a szakmában Thelma Schoonmaker, aki hosszú éveken keresztül volt Martin Scorsese vágója. Az ő munkája is példázza, hogy a filmvágás nem csupán technikai feladat, hanem az alkotói folyamat kreatív része. A vágók művészi kifejezőerőjükkel és kreativitásukkal hozzájárulnak a film rendezőjének víziójához. Schoonmaker példája azt mutatja, hogy a filmvágás nem az összevágott jelenetek sorozataként értelmezhető, hanem olyan terület, ahol a művész saját kreatív koncepciót hozhat létre a film egészét illetően. A modern filmvágásban is számos kiemelkedő tehetség található. Például Christopher Nolan filmjeinek vágója, Lee Smith a Dunkirkben és az Inceptionben (Eredet) mutatott kiválóságával hívta fel magára a figyelmet. A komplex idővonalak, a dinamikus akciók és az intenzív hangulatok áthatják munkáját, amely kiemeli a filmvágás kreatív dimenzióját. Egy másik kivételes tehetség a filmvágás terén Sally Menke, aki Quentin Tarantino egyik állandó kollégája volt. A Pulp Fiction (Ponyvaregény), a Kill Bill és az Inglourious Basterds (Becstelen brigantik) című filmeknél végzett munkájával hozzájárult Tarantino filmjeinek egyedi és emlékezetes stílusához. Számos filmvágó számol be arról, hogy a lehetőség, hogy egy történetet vizuálisan és érzelmi síkon alakítsanak, önmagában is nagy örömforrás a számukra. A filmvágásnak emellett fontos szerepe van a narratíva alakításában és a néző érzelmi élményének irányításában. Az időzítés, a ritmus és a választott pillanatok kiemelkedő fontossággal bírnak a film hatásossága szempontjából. Összességében a filmvágás egy széleskörű és komplex szakma, amely a filmművészet kulcsfontosságú eleme. A filmvágók alkotói hozzájárulása nélkül a filmek nemcsak technikailag, de esztétikailag és narratív szempontból is hiányosak lennének.
A mesterségesen kialakított pillanatok, az összevágott jelenetek, illetve a hang- és képszerkesztés mind hozzáadnak a művészi kifejezőkészségéhez, amelyek révén a filmek valódi műalkotásokká válnak. Elmagyarázta, hogyan lehet egy jelenetet dinamikusabbá, érdekesebbé tenni a megfelelő vágási technikák alkalmazásával, a filmvágás művészetének elméleti alapjai mellett olyan praktikus tanácsokkal is segíti a hallgatók fejlődését, amelyekre csak a tapasztalt szakembereknek van rálátásuk. Koncz Gabriella és Tóth Csaba megosztották velünk a saját tapasztalataikat és példáikat, amelyek érthetővé tették, miért olyan izgalmas ez a szakma. Valódi bepillantást nyújtottak a filmvágás szerteágazó világába. Az SZFE filmvágó órája nem egy egyszerű oktatási esemény volt, hanem egy valóságos utazás a filmkészítés egyik kulcsfontosságú területére, egy valódi filmvágó műhelybe.
A Magyar Kultúra Napján Szabó Rékával, az SZFE oktatójával és a Nemzeti Színház dramaturgjával arról beszélgettünk, hogyan él tovább a Himnusz személyes emlékezetünkben, miként lehet a kollektív történelmi tapasztalatokat ma is érvényesen megszólaltatni, és hol húzódik a határ tisztelet és újraértelmezés között a kortárs színház és irodalom világában.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Nagy büszkeséggel számolunk be arról, hogy az SZFE Filmrendező művész MA szakán 2023-ban végzett hallgatónk, Somossy Barbara Takarásban című diplomafilmje meghívást kapott az Egyesült Államok egyik legfontosabb rövidfilmes seregszemléje, a Dam Short Film Festival versenyprogramjába. Az Oscar-jelölt Koltai Lajos kreatív produceri közreműködésével készült alkotást több száz pályamű közül választották be a mindössze 12 nemzetközi filmet számláló mezőnybe.
„Miből áll a felvételi?” és „Van-e esélyem bejutni?” – ezek voltak a leggyakrabban feltett kérdések a 2026. január 8–10. között megrendezett Educatio Oktatási Szakkiállításon, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén is saját standdal vett részt. A háromnapos rendezvény során az érdeklődők az egyetem hallgatóival, munkatársaival és számos oktatóval is találkozhattak, akiknek személyesen is feltehették kérdéseiket.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Idén rendkívüli szakmai lehetőség nyílt az SZFE hallgatóinak a Karrieriroda szervezésében: részt vehettek az X-Faktor válogatóinak és élő adásainak technikai előkészítésében.

