Ezúttal az SZFE filmvágó óráján vehettünk részt két kivételes oktató, Koncz Gabriella és Tóth Csaba vezetésével, ami igazi mélymerülés volt a filmvágás világába.
Koncz Gabriella, akit a szakma kiválóságaként ismernek, a tőle megszokott mosollyal és humorral üdvözölt bennünket, és egyből belevágott az óra központi témájába: a filmvágás rejtelmeibe. A filmvágás egy olyan szakma, amely a filmművészet egyik alapvető részét képezi, és kulcsfontosságú szerepet játszik a végeredmény esztétikai, illetve narratív minőségének kidolgozásában. Ez a művészi folyamat a nyers felvételek rendszerezését jelenti, ahol a vágó művész a különböző jeleneteket, beállításokat és kameranézeteket kombinálja, a rendezővel együttműködve meghatározza a film szerkezetét, ritmusát, összképét. A filmvágás tehát nem csupán technikai tudást igényel, hanem kreativitást, érzékenységet és a filmművészet iránti mély elkötelezettséget. Az egyik példa a filmvágás mestereire Alfred Hitchcock filmjeinek vágói közé tartozik: a legendás George Tomasini, aki olyan kultikus alkotásokon dolgozott, mint a Psycho és a Vertigo. Tomasini nem csupán a képek összeillesztője volt, hanem sajátos stílusával és időzítésével hozzájárult a filmek atmoszférájához és feszültségéhez is.
Egy másik ikonikus alak a szakmában Thelma Schoonmaker, aki hosszú éveken keresztül volt Martin Scorsese vágója. Az ő munkája is példázza, hogy a filmvágás nem csupán technikai feladat, hanem az alkotói folyamat kreatív része. A vágók művészi kifejezőerőjükkel és kreativitásukkal hozzájárulnak a film rendezőjének víziójához. Schoonmaker példája azt mutatja, hogy a filmvágás nem az összevágott jelenetek sorozataként értelmezhető, hanem olyan terület, ahol a művész saját kreatív koncepciót hozhat létre a film egészét illetően. A modern filmvágásban is számos kiemelkedő tehetség található. Például Christopher Nolan filmjeinek vágója, Lee Smith a Dunkirkben és az Inceptionben (Eredet) mutatott kiválóságával hívta fel magára a figyelmet. A komplex idővonalak, a dinamikus akciók és az intenzív hangulatok áthatják munkáját, amely kiemeli a filmvágás kreatív dimenzióját. Egy másik kivételes tehetség a filmvágás terén Sally Menke, aki Quentin Tarantino egyik állandó kollégája volt. A Pulp Fiction (Ponyvaregény), a Kill Bill és az Inglourious Basterds (Becstelen brigantik) című filmeknél végzett munkájával hozzájárult Tarantino filmjeinek egyedi és emlékezetes stílusához. Számos filmvágó számol be arról, hogy a lehetőség, hogy egy történetet vizuálisan és érzelmi síkon alakítsanak, önmagában is nagy örömforrás a számukra. A filmvágásnak emellett fontos szerepe van a narratíva alakításában és a néző érzelmi élményének irányításában. Az időzítés, a ritmus és a választott pillanatok kiemelkedő fontossággal bírnak a film hatásossága szempontjából. Összességében a filmvágás egy széleskörű és komplex szakma, amely a filmművészet kulcsfontosságú eleme. A filmvágók alkotói hozzájárulása nélkül a filmek nemcsak technikailag, de esztétikailag és narratív szempontból is hiányosak lennének.
A mesterségesen kialakított pillanatok, az összevágott jelenetek, illetve a hang- és képszerkesztés mind hozzáadnak a művészi kifejezőkészségéhez, amelyek révén a filmek valódi műalkotásokká válnak. Elmagyarázta, hogyan lehet egy jelenetet dinamikusabbá, érdekesebbé tenni a megfelelő vágási technikák alkalmazásával, a filmvágás művészetének elméleti alapjai mellett olyan praktikus tanácsokkal is segíti a hallgatók fejlődését, amelyekre csak a tapasztalt szakembereknek van rálátásuk. Koncz Gabriella és Tóth Csaba megosztották velünk a saját tapasztalataikat és példáikat, amelyek érthetővé tették, miért olyan izgalmas ez a szakma. Valódi bepillantást nyújtottak a filmvágás szerteágazó világába. Az SZFE filmvágó órája nem egy egyszerű oktatási esemény volt, hanem egy valóságos utazás a filmkészítés egyik kulcsfontosságú területére, egy valódi filmvágó műhelybe.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.

