Ezúttal az SZFE filmvágó óráján vehettünk részt két kivételes oktató, Koncz Gabriella és Tóth Csaba vezetésével, ami igazi mélymerülés volt a filmvágás világába.
Koncz Gabriella, akit a szakma kiválóságaként ismernek, a tőle megszokott mosollyal és humorral üdvözölt bennünket, és egyből belevágott az óra központi témájába: a filmvágás rejtelmeibe. A filmvágás egy olyan szakma, amely a filmművészet egyik alapvető részét képezi, és kulcsfontosságú szerepet játszik a végeredmény esztétikai, illetve narratív minőségének kidolgozásában. Ez a művészi folyamat a nyers felvételek rendszerezését jelenti, ahol a vágó művész a különböző jeleneteket, beállításokat és kameranézeteket kombinálja, a rendezővel együttműködve meghatározza a film szerkezetét, ritmusát, összképét. A filmvágás tehát nem csupán technikai tudást igényel, hanem kreativitást, érzékenységet és a filmművészet iránti mély elkötelezettséget. Az egyik példa a filmvágás mestereire Alfred Hitchcock filmjeinek vágói közé tartozik: a legendás George Tomasini, aki olyan kultikus alkotásokon dolgozott, mint a Psycho és a Vertigo. Tomasini nem csupán a képek összeillesztője volt, hanem sajátos stílusával és időzítésével hozzájárult a filmek atmoszférájához és feszültségéhez is.
Egy másik ikonikus alak a szakmában Thelma Schoonmaker, aki hosszú éveken keresztül volt Martin Scorsese vágója. Az ő munkája is példázza, hogy a filmvágás nem csupán technikai feladat, hanem az alkotói folyamat kreatív része. A vágók művészi kifejezőerőjükkel és kreativitásukkal hozzájárulnak a film rendezőjének víziójához. Schoonmaker példája azt mutatja, hogy a filmvágás nem az összevágott jelenetek sorozataként értelmezhető, hanem olyan terület, ahol a művész saját kreatív koncepciót hozhat létre a film egészét illetően. A modern filmvágásban is számos kiemelkedő tehetség található. Például Christopher Nolan filmjeinek vágója, Lee Smith a Dunkirkben és az Inceptionben (Eredet) mutatott kiválóságával hívta fel magára a figyelmet. A komplex idővonalak, a dinamikus akciók és az intenzív hangulatok áthatják munkáját, amely kiemeli a filmvágás kreatív dimenzióját. Egy másik kivételes tehetség a filmvágás terén Sally Menke, aki Quentin Tarantino egyik állandó kollégája volt. A Pulp Fiction (Ponyvaregény), a Kill Bill és az Inglourious Basterds (Becstelen brigantik) című filmeknél végzett munkájával hozzájárult Tarantino filmjeinek egyedi és emlékezetes stílusához. Számos filmvágó számol be arról, hogy a lehetőség, hogy egy történetet vizuálisan és érzelmi síkon alakítsanak, önmagában is nagy örömforrás a számukra. A filmvágásnak emellett fontos szerepe van a narratíva alakításában és a néző érzelmi élményének irányításában. Az időzítés, a ritmus és a választott pillanatok kiemelkedő fontossággal bírnak a film hatásossága szempontjából. Összességében a filmvágás egy széleskörű és komplex szakma, amely a filmművészet kulcsfontosságú eleme. A filmvágók alkotói hozzájárulása nélkül a filmek nemcsak technikailag, de esztétikailag és narratív szempontból is hiányosak lennének.
A mesterségesen kialakított pillanatok, az összevágott jelenetek, illetve a hang- és képszerkesztés mind hozzáadnak a művészi kifejezőkészségéhez, amelyek révén a filmek valódi műalkotásokká válnak. Elmagyarázta, hogyan lehet egy jelenetet dinamikusabbá, érdekesebbé tenni a megfelelő vágási technikák alkalmazásával, a filmvágás művészetének elméleti alapjai mellett olyan praktikus tanácsokkal is segíti a hallgatók fejlődését, amelyekre csak a tapasztalt szakembereknek van rálátásuk. Koncz Gabriella és Tóth Csaba megosztották velünk a saját tapasztalataikat és példáikat, amelyek érthetővé tették, miért olyan izgalmas ez a szakma. Valódi bepillantást nyújtottak a filmvágás szerteágazó világába. Az SZFE filmvágó órája nem egy egyszerű oktatási esemény volt, hanem egy valóságos utazás a filmkészítés egyik kulcsfontosságú területére, egy valódi filmvágó műhelybe.
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 7-én Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.