Az SZFE Backstage legújabb részében az elsőéves zenés színművész osztály prózai színészmesterség óráján jártunk Méhes László vezetésével.
Méhes László prózai színészmesterség órája az SZFE-n kivételes esemény, ahol a Vígszínház kiváló művésze olyan tudást és tapasztalatot oszt meg a hallgatókkal, amely felkészíti őket a magyar zenés színház gazdag örökségére. A magyar zenés színház hagyományai szerteágazóak és szorosan összefonódnak a nemzeti kultúránkkal. Méhes László irányításával a hallgatók a technikai tudás mellett betekintést nyernek a színészi érzékenység és zenei kifejezőerő összefonódásába is. Az Operettszínház évtizedek óta a műfaj fellegvára, ahol a legnagyobb magyar színházi legendák alkottak. Méhes László most az SZFE-n keresztül örökíti tovább a tudást, amely segíti a fiatal tehetségeket nemcsak színpadi felkészülésükben, hanem a magyar zenés színház hagyományainak ápolásában és továbbvitelében is. Méhes László a jelenetek pszichológiai aspektusai mellett a színháztechnikát is oktatja párhuzamosan. A szakmai tudás mellett az életre való felkészülés is hangsúlyt kap. Szavai nemcsak a színpadra, hanem az élet számos területére is érvényesek és a hallgatók számára iránymutatást nyújtanak, hogy szembenézzenek az életük különböző kihívásaival. Életbölcsességgel, érzelmekkel és humorral tereli osztályát.
Az élet legmélyebb bugyrairól is beszél, miközben a hallgatókat a drámai dimenziókra ösztönzi. Minden pillanatban arra buzdítja őket, hogy mélyebbre ássanak lelkileg és életkori korlátaikat meghaladva érzelmekből, tehetségből és az életre való figyelemből merítsenek. Szigorú, őszinte, de sosem kegyetlen. Az olyan szituációkat, amelyeket kevesen élték át személyesen, hitelesen és érzékletesen mutatja be. A ritmus-rendezése/oktatása olyan precizitást követel, melyet metronómmal tart szigorú mederben. Nincs kibúvó, nincs pontatlanság, a metronóm rendíthetetlen kattogása segít a hallgatóknak abban, hogy tartsák a jelenet helyes lüktetését. Később metronóm nélkül is meglesz a belső ritmusérzék és molnári pontossággal fognak majd feloldódni a drámában, vagy éppen a komédiában. Óráján minden hallgató teljes hitet és elkötelezettséget mutat az ÜGY iránt, ami most az egyetemi évek alatt közös ügyük, majd kilépve a szakmába az ügy nem, csak a partnerek fognak változni.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

