Az SZFE adott otthont az I. DOSZ Arts konferenciának
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Elsőként a Doktoranduszok Országos Szövetsége Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztályának elnöke, Lengyel Emese szólalt fel, aki köszönetet mondott egyetemünk rektorának a rendezvény szakmai támogatásáért a szorosabb értelemben vett intézményi infrastruktúra biztosítása mellett, valamint általában intézményünknek is a szervezésben nyújtott közreműködéséért. E tekintetben a DOSZ alelnökének és egyben az SZFE másodéves doktoranduszának, Tölli Sofiának a munkáját szükséges kiemelnünk, aki a két intézmény közti összekötő kapocs szerepét töltötte be. Lengyel Emese ezt követően beszámolt a DOSZ jövőbeli elképzeléseiről is: hangsúlyozta, hogy bár most először került sor erre az eseményre, terveik között a jövőben kétnapos művészeti, illetve művészettudományi témában tartott előadássorozatok is szerepelnek.
Az elnök bemutatkozása után egyetemünk rektora, prof. dr. Sepsi Enikő tartotta meg köszöntő beszédét, aki az intézmény Doktori Iskolájának PhD-programvezetőjeként is üdvözölte a konferencia létrehozásának ötletét. Ebben a minőségében kiemelte céljai között a Doktori Iskola megújításának fontosságát, amely időközben a nemzetközi színtérre is kilépett – jelezve az ilyen irányban megkezdett munka eredményeit.
Pozitívan értékelte továbbá, hogy a PhD- és a DLA-program előadásai együtt képviseltették magukat az eseményen, hiszen így a képzések jellegüknél fogva eltérő szempontrendszerei kölcsönösen megtermékenyíthették egymást. A perspektívát ráadásul tovább tágíthatja az a körülményi is, hogy erre az alkalomra sem csak a szorosabb értelemben vett művészeti egyetemekről érkeztek előadók. A DOSZ további munkájának elősegítéséhez felajánlotta publikációs lehetőség gyanánt az egyetem Uránia című folyóiratát, valamint – amennyiben majd kellő mennyiségű ismeretanyag összegyűlik – az újonnan indult SZFE Könyvek sorozatot is.
Harmadikként az 5Mű Egyesület elnöke, Balog Luca összegezte szervezetük céljait, valamint kétéves fennállásuk óta elért eredményeiket, melyeknek sorában kiemelte, hogy már Doktori Iskola keretei között is működtek. Az egyesület neve öt budapesti művészeti egyetem – a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az SZFE – összefogásának eredményeként jött létre, a Művészeti és Művészettudományi Napon való jelenlétük így mindennél jobban reprezentálja az esemény interdiszciplináris jellegét.
Ennek megfelelően maguk az egyes prezentációk is széles spektrumon mutatták be a színháztudomány és művészetpedagógia, a filmművészet- és történet, valamint a zeneművészet különböző témaköreit, az előadók sorában pedig nem egy SZFE-s doktori programban részt vevő hallgatót is láthattunk. A rendezvényt végül projektbemutatók, majd a Malter Filmfesztivál díjazott alkotásainak rövidfilmbemutatói zárták.
A részletes program az alábbi oldalon érhető el.
Egyéb hírek
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
