Nagy sikerrel mutatták be hétvégén a világhírű Hair musicalt Tompagábor Kornél rendezésében a Fertőrákosi Barlangszínházban. A zalaegerszegi Kvártélyház és a Soproni Petőfi Színház közös produkciójának végén igazi bulihangulat kerekedett; a közönség állva tapsolt és táncolt a szereplőkkel, köztük a Színház- és Filmművészeti Egyetem színészhallgatóival.
Gerome Ragni és James Rado hallhatatlan rockmusicaljét, a Hairt 1967-ben mutatták be először egy New York-i kis színházban, a Public Theatre-ben, majd az igazi áttörést a következő év hozta meg, mikor a darab a Brodwayt is meghódította. Zseniális zenéjének és aktualitásának köszönhetően a musicalt azóta is töretlen sikerrel játsszák a világban. A Hairt itthon először a Rock Színház mutatta be 1985. augusztus 14-én a Budai Parkszínpadon, majd a darabot azóta olyan jelentős rendezők is színpadra állították, mint Szurdi Miklós, vagy Mohácsi János. „A Hair legnagyobb ereje mindig is az volt, hogy sok fiatal szempár néz le ránk a színpadról, hihetetlen izgalma, ereje, lendülete van” – mondta Szurdi, mikor 10 év után 170 fős szuperprodukcióvá alakította át az előadást 2006-ban. Minden bizonnyal a fiatalokban rejlő erő és lendület motiválhatta a most debütált előadás rendezőjét, Tompagábor Kornélt is, mikor SZFE-s hallgatókat kért fel a darabhoz, amelyet bevallása szerint, mióta színházzal foglalkozik, színre akar vinni. „A Hair mitikus előadás, önmaga mítosza is. A béke, a szeretet, a szerelem, a 20. század és a jelen kor furcsa mítosza jelenik meg benne” – mondta egy interjúban. Aktualitását hangsúlyozva hozzátette, hogy „a történet és a zene is olyan érzelmi húrokat pendít meg mindenkiben, aki ismeri, amiről érdemes beszélni, leginkább most, amikor háború dúl a közelünkben és fiatal emberek mennek meghalni a frontra, aminek semmi értelme nincs. Értelme a szerelemnek, a barátságnak, az együttdolgozásnak, az összekacsintásnak, az építkezésnek van.”
A rendező a hosszú hajú hippi vezér, George Berger szerepére Bot Gábort kérte fel, míg Claude Hooper Bukowskit Vásárhelyi Áron alakítja. Az amerikai előkelő család sarját, Shelia Franklint Ferenczy-Nagy Bolgárka, az SZFE negyedik évfolyamos fizikai színházi koreográfus hallgatója játssza Zámbó Brigittával kettős szereposztásban, de rajta kívül más színművészetis hallgató, Bíró Kristóf és Csáki Benedek is szerepel a darabban. A produkció dramaturgja, Boda Ábel és rendező asszisztense, Pap Dóra is szintén az egyetem berkeiből érkeztek és bármilyen meglepő, de a darab rendezője, a közel 20 éves színházi rendezői tapasztalattal rendelkező Tompagábor Kornél is jelenleg nálunk tanul drámainstruktor rendező szakon.
A fertőrákosi premier után most Zalaegerszegre utazik a produkció, pénteken a Kvártélyház színpadán csendül fel újra a Vízöntő dala. A közönség itt további hét alkalommal láthatja a darabot, november végétől pedig a Soproni Petőfi Színházban kerül újra színpadra.
A Hair fertőrákosi premierjéről szóló beszámolót itt olvashatjátok.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

