Szép Ernő Május című egyfelvonásos darabját mutatták be a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nagyszínpadán. Pányik Tamás harmadéves prózai színházrendező hallgató vizsgarendezése a Nemzeti Színházban debütált.
„Az 1915 májusában, a budapesti Városligetben játszódó történet három idegen sorsának egybefonódásáról, az élet értékeinek megbecsüléséről és a hozzá való ragaszkodásról szól. A novella alapján készült színpadi változat Pányik Tamás, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező szakos hallgatójának vizsgaelőadása, osztályuk egyik vezető tanára Vidnyánszky Attila, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a beregszászi színház alapító igazgatója és művészeti vezetője. Szép Ernő drámájának bemutatása több szálon is kötődik vidékünkhöz, hangsúlyozta Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója.
Pányik Tamás először járt Kárpátalján és nagy megtiszteltetésnek érezte, hogy a Mestere által alapított színházban mutathatta be alkotását. Elmondása szerint a darab újabb lendületet kapott azzal, hogy nem a megszokott díszletek között és egy számukra ismeretlen közönség előtt adták elő. A darab egyetlen női szerepét, Lilit Polyák Anita játszotta. A borzsavai születésű negyedéves színészszakos hallgató testesítette meg a színpadon az üdeséget, az életforrást, és hozta vissza az életbe a csalódott, a földi léthez nem ragaszkodó Ferencet. Anita véleménye szerint a színdarab itt, Beregszászon érett meg.”
A színmű további szereplői voltak Krauter Dávid Róbert, Nagy Noel és Kalivoda Imre. Szép Ernő Május című egyfelvonásosa különös áthallással bírt a beregszászi közönség számára. Mondanivalóját, üzenetét egy Ady Endre-idézet erősíti meg: „Az élet él és élni akar”.
Forrás: Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház
A Kárpátinfo.net cikkét az előadásról ITT olvashatják el.
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatból. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
A Békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 1-jén Shakespeare-Zalán Tibor-Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
A Színház- és Filmművészeti egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás, hangképzés és egy kombinált mozgás-hangképzés tematika mentén. A mozgás mesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.
Fájdalommal értesültünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori oktatója, Mádi Szabó Katalin haláláról, aki 95 éves korában hunyt el. Mádi Szabó Katalin húsz évig dolgozott énektanárként az akkor még főiskolán, mely tevékenységet egészen nyolcvan éves koráig folytatta, csupán a 2010-es évek elején vonult vissza.
Mi a kultúra haszna, és hogyan lehet az irodalmi műveltség értékeit átadni a mai hallgatóknak? Mi jelenti korunkban a nagyobb kihívást: az eredetiség vagy az arra való igény eltűnése? – többek között erről is beszélgettünk Győrei Zsolt drámaíró, műfordító és dramaturg oktatónkkal a magyar kultúra napja alkalmából.
„Nem rendezni akartam, hanem egy közös történetet megalkotni, amire mindig emlékezni fogunk” – mondja Szarvas József, a negyedéves prózai színészosztály vezetője, aki Dosztojevszkij egyik örök érvényű darabját, a Karamazov testvéreket vitte színpadra az osztállyal. Az egyik összpróbán mi is ott voltunk.