A Színház- és Filmművészeti Egyetem 160 éves jubileumához kapcsolódva rendhagyó vizsgaelőadással tisztelegtek a harmadéves prózai színművész szakos hallgatók a magyar színművészet nagyjai előtt. A Színészportrék című produkciót március 14-én mutatták be az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
A hallgatók Pápai Erika színművész, zenésszínészgyakorlat-oktató vezetésével 14 legendás színész életútját dolgozták fel: Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre, Kabos Gyula, Latabár Kálmán, Sulyok Mária, Sárdy János, Darvas Iván, Pécsi Sándor, Váradi Hédi, Mezei Mária, Kiss Manyi és Kazal László alakját idézve meg.

Fotó: Jóri András
A felkészülés során minden hallgató maga kutatta fel a ráosztott színész életútját könyvtári és levéltári anyagokból, majd saját szöveget írt, amelyet közösen formáltak, illetve csiszoltak színpadképes monológokká. A jelenetekben elhangzó dalokat szintén együtt válogatták.
„Nem hasonmásokra törekedtünk, hanem az adott művészi életút pszichológiai rétegeinek megértésére” – mondta Pápai Erika. A cél az volt, hogy a fiatal színészek ne csak technikai tudásukat fejlesszék, hanem mélyebb önismeretre is szert tegyenek, és átéljék a színészi lét kérdéseit, olykor megrendítő mélységeit.

Fotó: Jóri András
Az egyszerű eszközökkel és díszletekkel létrehozott, mégis gondosan komponált jelenetek olyan emberi történeteket hoztak közel a közönséghez, amelyek a színházi múlt értékeit ma is érvényesen közvetítik.
Az előadás nemcsak a hallgatók számára jelentett fontos szakmai állomást, de a közönség körében is nagy sikert aratott. A Színészportrék a közeljövőben ismét látható lesz a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A konkrét időpontokat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet weboldalán (oszmi.hu) és Facebook-oldalán (facebook.com/oszmibp) olvashatják majd.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

