Ternovszky Béla volt az SZFE filmklubjának vendége

február 19., hétfő 12:22
Share

A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Nemzeti Filmintézet filmklubja különleges vetítést tartott az Uránia Filmszínházban. Ternovszky Béla 1986-os kultikus animációs filmjét, a Macskafogót mutatták be. A következő filmkub február 22-én lesz, amikor is a Kojot négy lelke (2023) című filmet nézhetik meg az érdeklődők.

Nem véletlenül viseli a mai napig a filmszínház nevet az Uránia, hiszen a színházi közeg ódon pompája találkozik a mozi varázsával. Kevés ilyen hely maradt, pláne olyan, amit ilyen szépen felújítottak – ez a nagybetűs moziélmény. Az alagsorban található Csortos teremben hamar telt ház lett. Az NFI filmklubjának vetítésén  elsősorban a  Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai vettek részt. Voltak tanárok, kísérők, moderátorok is, majd elhaltak a fények, megremegett a hangrendszer mélynyomója és elindult a szélesvásznú varázslat. A Macskafogót bemutathatnánk, de talán nem kell, hiszen 1986 óta az egyik legismertebb magyar animációs film. Egy hatalmas alkotógeneráció legnagyobbjai dolgoztak rajta, hiszen a jó filmhez dukál az ízes szinkron és a profi animátori munka. Benedek Miklós és Haumann Péter halála után keserédes hallgatni Fritz Teufel és Safranek párbeszédeit, amelyek ma is ugyanolyan ikonikusak, mint 38 évvel ezelőtt. Érdekes, hogy egy olyan generáció figyeli a mozivásznon ezeket a jeleneteket, amelynek zöme nem Vukon vagy Mézga családon nőtt fel, mégis hangos nevetésben tör ki egy-egy sor hallatán.

Csupán másfél óra a film, de a zenéi és a története magával ragadja az embert, elveszti idő- és térérzékét. Épp ezért is volt szokatlan élmény most a vetítés utáni beszélgetés, ahol nem más volt a vendég, mint a Macskafogó rendezője, Ternovszky Béla. Érződött, hogy a közönség lassan ocsúdik fel a film hatása alól, de az alkotó történetei, anekdotái hamar magával ragadták a nézőket. Ternovszky Béla kicsit olyan, mint valamelyik történetének figurája. Ritkán találkozni hozzá hasonló emberrel, akiben egyszerre megvan a könnyed, barátságos humor és a karakán, határozott, keretes világlátás. Utóbbi az ars poeticájában köszön vissza, amely egyszerűnek hangzik, de sok alkotó számára nehezen emészthető:

AZ ANIMÁCIÓS MŰVÉSZ NEM AZÉRT VAN, HOGY CSUPÁN MAGÁNAK ALKOSSON. A KÖZÖNSÉGRE IS FIGYELNIE KELL.

Ez nem könnyű feladat, de annál fontosabb, hiszen amikor az ember a saját művére tekint, meg kell próbálnia olyan szemmel vizsgálni, mintha a közönség soraiból nézné. Nem szabad hagynia, hogy a művészi „lila köd” befolyásolja a józanságát. A rendező szerint semmilyen filmfesztiválon szerzett díj sem garancia arra, hogy a közönség szeretni fogja az alkotást, elsősorban a nézői visszajelzés a fontos – amikor a Macskafogó a mozikba került, ő is vett rá jegyet és beült a nézők közé.

A rendező szerint nem elég a jó ötlet és a tehetség, szükséges a dolgok szerencsés együttállása is egy ekkora produkció kivitelezéséhez. Ők például nem kaptak állami támogatást, de nem is gátolták őket a munkában. Ekkor jelent meg egy külföldre elszármazott, olajban utazó magyar mecénás, aki éppen olyan művészeti projektet keresett, amelyet támogathat. Vérbeli üzletemberként fontos volt számára, hogy a projekt megtérülhessen és legyen benne nemzetközi potenciál.

Beszállt a klasszikus zene finanszírozásába, de mást is keresett. Majdnem a pécsi balettre esett a választás, de Ternovszkyék „szerencséjére” azt túl messzinek találta, így döntött az animáció mellett. El is indult a folyamat, de azért a külföldi befektető némileg beleszólt. A filmrendező szerint a két ötlet, ami hozzá köthető: Cathy, a kiscica karaktere – mert hát amerikai mintára a gyerek és a kutya mindenbe jó –, aki megmutatta, hogy nem minden macska gonosz, illetve az, hogy halál és vér direkt módon sehol sem látható. Ezután nem sokkal eltűnt a befektető, ami a kreatív folyamatok szempontjából jó volt, de idővel a pénz is elapadt és ez komoly gondot jelentett. A film már nem volt messze attól, hogy elkészüljön, a meglévő jelenetsorok alapján pedig sikerült hazai támogatást szerezni, így végül be tudták fejezni. Ternovszky Béla szerint addig, amíg csak az alkotók, a barátok meg a család látja a filmet, még nem biztos a siker – a pozitív vélemények ellenére sem. A munkafolyamat során számára az egyik legjobb visszacsatolás az volt, amikor a zenét vették fel a jelenetekhez. Nem telt sok időbe, és számos olyan ember is összegyűlt a stúdióban, akik nem az ő „brancsukból” voltak: külső, szűz szemek.

Sajnos számos kollégája már nem él. Alig pár napja halt meg a Macskafogó zeneszerzője, Deák Tamás. Ternovszky Béla talpig feketében volt a közönségtalálkozón, mindössze a film néhány karaktere színesítette felsőjét. Elmondta, hogy noha kívülről hallott valamennyit a zenéből, nem volt bent a vége főcím alatt – akkor nem tudna olyan felszabadultan beszélgetni a közönséggel.

Lelket lehelni az álló rajzba

A rendező jó pár történetet elmesélt, többek között azt, hogy miként vált belőle animációs művész, mi a jelentősége az előszinkronizálásnak – amikor az animációs film előtt veszik fel a színészek közötti dialógokat –, vagy épp mit gondol

A MAGYAR ANIMÁCIÓ JELENÉRŐL, JÖVŐJÉRŐL.

Noha az eseményen nem csupán a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói vettek részt, jó néhány témakör elsősorban nekik szólt. Ezek közül is talán kettőt érdemes leginkább kiemelni. Az egyik a már korábban említett ars poetica, a közönség megszólítása, a másik pedig Ternovszky Béla munkásságának kezdeti évei. Utóbbi remek példa, hiszen nem mindig lesz mindenből szerelem első találkozásra, és így volt ez közte és az animáció között is. A rendező, aki korábban festészettel foglalkozott, távolinak érezte új feladatát. Ahhoz képest, hogy olajjal aktot festettünk, nem tűnt túl vonzónak – mesélte Ternovszky Béla, visszaemlékezve, milyen volt az első figuráit megrajzolni. Tűhegyű eszközzel, egy vonallal kellett precíz munkát végezni, ezt pedig számtalanszor megismételni. Sokszor azért is kaptak a fejükre, ha a nyári melegben ujjlenyomatot hagytak a papíron.

Noha javított a munkamorálon a jó fizetés, a csinos hölgyek, a színészek szórakoztató történetei és társasága, de igazán akkor esett szerelembe a szakmával, amikor először látta a karaktereit megmozdulni. Ahogy a halott kép megelevenedik, ahogy

AZ ANIMÁCIÓVAL AZ EMBER „LELKET LEHEL AZ ÁLLÓ RAJZBA”, AZ SZÁMÁRA MEGHATÁROZÓ ÉLMÉNY VOLT.

A rendező számos alkotásban és produkcióban vett részt az évek során, nevéhez kötődik Pumukli és Doktor Bubó karaktere, vagy a Dióbél királyfi és a Mézga család. Jelenleg a Nemzeti Filmintézet döntőbizottságának tagja, a támogatások odaítélésében vesz részt, szabadidejében pedig két hobbijának, a tenisznek és a lovaglásnak él.

Úgy véli, az animáció technikai oldalon sokat fejlődött, s noha évekkel ezelőtt úgy vélte, hogy a magyar animáció halott, mára már bizakodó. Lát olyan művészeket, akiknek az ötleteiben vannak lehetőségek. A közönség kérdésére elmondta, „egymilliós kérdés”, hogy a jövőben születnek-e még olyan kultikus, időtálló alkotások a magyar animáció világában, mint a Vuk vagy a Macskafogó, de a lehetőség adott.

 

Forrás: index.hu

Egyéb hírek

Gellért Dorottya „friss csillag” lesz

A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál két éve hozta létre a Friss Csillag programot, amellyel sokoldalú pályakezdő színészekre kívánják felhívni a figyelmet. Nagy Katica, Váradi Gergely, Tóth Zsófia és Babinchak Atanáz után Gellért Dorottya is Friss Csillag lesz.

SZFE-s hallgató a Carmen címszerepében az Operettszínházban

Áprilisban mutatja be a Budapesti Operettszínház Frank Wildhorn Carmen című musicaljét. A Carment hármas szereposztásban – Nádasi Veronikával, Dancs Annamarival és a címszerepben Lipics Franciskával – láthatja a közönség. A bemutatók időpontja: április 19., 20. és 21.

A magyar nyelv hete a Nemzeti Színházban

A Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye, a Nemzeti Színház, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem az 57. magyar nyelv hete alkalmából nyitóünnepséget szervezett a Nemzeti Színházban április 16-án.

Gilberto Conti brazil bábszínművész workshopja

2024. április 5-én és 6-án Gilberto Conti érkezett az egyetemünkre egy tízórás workshoppal. A kétnapos kurzus célja az volt, hogy a bábszínész és bábrendező osztályok betekintést nyerhessenek a papírmaszkok spirituális világába. Kiss Dorina másodéves bábrendező szakos hallgatónk beszámolója.

Bodrogi Gyula 90

„Az én színházam humanista. Embertől emberig tart.” 90 éves az ország egyik legnépszerűbb színésze, Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze.

Amikor a politika szétszakítja a szerelmeseket

Május 26-án vetítik az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című filmet a Duna TV-n, amelynek középpontjában egy igaz történet áll.

SZFE-s hallgatók az Irie Maffia új klipjében

Az Irie Maffia márciusban jelentette meg Mellettem című új kiadványát, ami több szempontból is formabontó a zenekar életében.

Ma ünnepeljük a magyar költészet napját

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük.

Több betöltése Több betöltése