Kamarakiállítás nyílt Tompos Kátya emlékére a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat a tavaly 41 évesen elhunyt színésznő tragikusan rövidre szabott színházi pályafutását idézi fel ritkán látott mozgóképek, fényképek és relikviák segítségével.
Tompos Kátya 2005-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Generációjának egyik legtehetségesebb tagjaként már egyetemi hallgatóként feltűnt Kecskeméten és Zalaegerszegen. Pályafutását a József Attila Színházban kezdte, majd játszott a Bárka Színházban, a Nemzeti Színházban, később a Madách Színházban és a Centrál Színházban, de többször szerepelt a Szegedi Szabadtéri Játékokon is.
Bár Kerényi Imre operett–musical osztályában szerzett diplomát, a rendezők mégsem úgy tekintettek rá, mint a kiválóan éneklő, ideális naivára. Művészi sokszínűségének, jellemábrázoló tehetségének, természetes játékának köszönhetően sokféle feladatot kapott.
Nagy sikerű zenés színjátékok mellett görög tragédiában, Shakespeare-darabokban, klasszicista francia drámában és kortárs szerzők műveiben is szerepelt.
2014-ben a Nemzeti Színház lapjában megjelent interjúban elmondta, hogy mindig műfajokban gondolkodott, és úgy érezte, hogy egy kevésbé rangosnak tartott műfajban is lehet művészként színvonalasat alkotni „Élveztem, hogy eltérő rendezői, színészi gondolkodásmódokat ismerhettem meg, jó érzés volt ennyi helyen dolgozni” – mondta.
Az emlékezetes alakításairól készült fényképek és ritkán látott mozgóképfelvételek mellett olyan relikviái is láthatók a Bajor Gizi Múzeum kiállításán, mint a 2013-ban a Nemzeti Színházban bemutatott Johanna a máglyán című Claudel–Honegger-oratórium ikonikus kardja, amely a megváltás lehetőségét képviseli az előadás metaforikus színházi formanyelvében.
A kiállító tér szűkössége miatt a színésznő sztárképei a vetítővásznon tűnnek fel néhány ritkán látható mozgóképfelvétel mellett, míg a színházi – és filmszerepeinek listáját QR-kódok segítségével olvashatják el az érdeklődők.
A kiállítást Szőcs Artur színész, rendező nyitotta meg.
A tárlat megnyitójának másnapján Tompos Kátya emlékére egy különleges emlékesttel készült a Tompos Kátya Alapítvány a MüPában. Az eseményen először adták át a Tompos Kátya-díjat, a koncert bevételét pedig a színésznőéhez hasonló, súlyos betegek gyógyítására szánták.
Az elismerést most először Kiss Diána Magdolna, a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagja kapta. A színésznő a nézőknek többek közt a Munkaügyek című televíziós vígjátéksorozatból lehet ismerős, a munkaügyi hivatal új, érdes stílusú HR-esét alakította. 2007-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, zenés színészként.
A Tompos Kátya-emlékkiállítás 2025. szeptember 28-ig, szerdától vasárnapig látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

