Egyetemünk ismét egy nemzetközi rangú alkotót látott vendégül: Valère Novarina, a kortárs francia színház meghatározó írója, rendezője és képzőművésze érkezett hozzánk a Doktori Iskola szervezésében. A látogatás során előadás, többnapos, zártkörű workshop és a Nemzeti Színházban bemutatott, zenével és filmetűdökkel kísért felolvasószínházi performansz keretében találkozhatott vele a szakmai közönség és a hallgatóság.
A program egy beszélgetéssel indult az SZFE Vas utcai épületében, ahol Novarina kettős – színházi és képzőművészeti – életművéről osztotta meg gondolatait a közönséggel. A rendezvény betekintést adott abba az összetett alkotói világba, amely a szóval, a testtel és a képpel egyaránt filozofikus mélységekben dolgozik.
A beszélgetés résztvevői Rideg Zsófia, Sepsi Enikő, Valère Novarina, Adélaïde Pralon és Virgile Novarina voltak.
Novarina életműve egyre ismertebb hazánkban: 2009-től kezdődően Debrecenben, Budapesten és a párizsi Odéonban is játszották a rendezésében megvalósult magyar nyelvű előadásokat. Fordításkötetek, konferenciák, monográfiák és felolvasószínházak kísérték az előadásokat itthon és külföldön.
A művész látogatása során intenzív, zártkörű workshopra is sor került, amelyet Novarina rendezőasszisztensével, Adélaïde Pralonnal közösen vezetett. Az Utazás az emberen kívülre című műhelymunka az egyetem különböző szakjain tanuló hallgatók – a másodéves prózai színművész- és rendezőosztály, a harmadéves dramaturgok, valamint az elsőéves filmrendezők – közös munkájára épült. A felkészülés során a hallgatók több Novarina-darabot is megtekintettek, majd a felkészítő tanárok; Sepsi Enikő, Ilja Bocsarnikovsz és Pacskovszky József segítségével Novarina öt kiválasztott szövegéből zenés és filmes etűdök készültek.
A workshop nyitányaként Valère Novarina egy Louis de Funès jelenetet vetített le hallgatóinknak.
Az etűdök stílusukban is eltértek: volt, aki a szövegek abszurd humorára épített, másokat azok elidegenítő hatása ragadott meg, és akadt olyan alkotás is, amely inkább a művészi lét általános kérdéseire fókuszált. A filmrendező hallgatók által készített rövidfilmek szöveg nélkül, vizuális eszközökkel reflektáltak Novarina világára. Pacskovszky József kifejezetten arra kérte a hallgatókat, hogy filmjeikben egyáltalán ne szerepeljenek szavak. A filmek koncepcióját a színészhallgatókkal közösen alakították ki, így jött létre az a közös nyelv, amely egyszerre kapcsolódott a szerző gondolatvilágához és a hallgatók saját alkotói reflexióihoz.
Az etűdök egy részét másnap a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében a színművész hallgatók közreműködésével készült felolvasószínházi előadás keretében mutatták be, az idei MITEM programjának részeként.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
A felolvasószínházi előadáson Novarina szövegei elevenedtek meg: a Képzeletbeli operett, Imígyen szóla Louis de Funès (ford. Rideg Zsófia), Törékeny hajlék, Gondolatalakok, Ismeretlen tett, és az Érthetetlen anyanyelv (ford. Sepsi Enikő) részletei hangzottak el, illetve jelentek meg vizuálisan is. A felolvasás témája a halálból az életbe vezető húsvéti átmenet, az ember és a színész utazása volt (ön)magán kívülre. A zenés performanszban közreműködött Ráckevei Anna, Varga József, valamint harmonikán Szász Szabolcs. A felolvasás rendezését Valère Novarina irányította, dramaturgként Sepsi Enikő dolgozott az anyagon, aki egyúttal a program egészének szellemi és szervezeti keretét is összefogta.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
Az este zárásaként a résztvevők – hallgatók és alkotótársak – köszöntötték a születésnapját május 4-én ünneplő Valère Novarinát. A találkozás bensőséges pillanata méltó lezárása volt annak a többnapos programnak, amely nemcsak egy kivételes életművet hozott közelebb az SZFE közösségéhez, hanem lehetőséget is adott arra, hogy a hallgatók saját színházi, filmes és filozófiai nyelvükön kapcsolódjanak Novarina sajátos alkotói világához.
A Cannes-i Filmfesztivál a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró fesztiválja, melyet minden év májusának második felében tartanak Cannes-ban. A fődíjért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota. Idén az SZFE 25 diákja utazott ki a programra; közülük két televíziós műsorkészítő szakos hallgatónkkal, az elsőéves Hegedüs Katával és a másodéves Simon Eszterrel beszélgettünk az élményeikről.
A francia színházi rendező, költő, festő és drámaíró, Valère Novarina látogatott el május 5-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába az intézmény felkérésére. A neves kortárs képzőművész ezúttal a színház és festészet viszonyáról tartott előadást a jelenlévő érdeklődőknek.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Liszka Tamás DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Franco Nero érkezett Magyarországra az SZFE osztályvezető oktatója, Oberfrank Pál által vezetett Veszprémi Petőfi Színház meghívására. Az olasz világsztár élete során eddig 250 filmben vállalt szerepet, melyeknek műfaji sokszínűsége elképesztő: az alkotások között ugyanúgy vannak művészfilmek, mint politikai krimik, spagetti-westernek és történelmi tablók. Az életmű ez utóbbi kategóriába sorolható darabjai közül ráadásul a legjelentősebbek közé tartozik a magyar Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona is. Franco Nero volt már magyar, lengyel és orosz; több mint harminc eltérő nemzet hőseit keltette életre a filmvásznon.
Ács Vanessza, az SZFE harmadéves televíziós műsorszerkesztő hallgatója a Pannónia Ösztöndíjprogram keretén belül két hónapot töltött egy különleges szigeten, ahol mind szakmailag, mind emberileg sokat fejlődött.
Az Országos Színházi Találkozó, amely a magyar színházi élet egyik legfontosabb ünnepe, idén is sokszínű és izgalmas előadásokkal várja a közönséget. A találkozón a Színház- és Filmművészeti Egyetem is képviselteti magát. Június 12-én a Spoon River-i holtak, június 16-án pedig a Parasztopera látható majd az OSZT Off programjában.
„Egyszerűen nem vesszük észre, hogy a múlt mennyire körbelengi ezt az országot és nem tudjuk elengedni, nem tudunk továbblépni. Fel kell ismernünk, hogy vannak olyan dolgok, amikről beszélnünk kell” – ötödéves fizikai színházrendező hallgatónk, Regős Simon nem félt családja legintimebb történeteit színre vinni, egyfajta korlenyomatot is adva a második világháború utáni évtizedekről. A Hisztéria üzenőfüzete-t még júniusban is elcsíphetjük a Bethlen Téri Színházban.
Domokos Éva Lili, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművészhallgatója egy különleges lehetőséggel indította pályáját: szerepet kapott a nagy sikerű Pokoli rokonok című sorozatban. Az egyetemi kurzustól a castingon át a forgatás élményeiig, majd a színházi és filmes felkérésekig tartó út nemcsak szakmai áttörést hozott számára, hanem önismereti fordulóponttá is vált.