A Szervdonációs és Transzplantációs Európa Nap alkalmából sajtódíjat kapott egyetemünk tavaly végzett hallgatója, a Heti Napló riportere, Berecz Péter Junior Prima díjas szerkesztő-riporter, rendező. Péter a Heti Napló Sváby Andrással című műsor szerkesztő-riportere, aki már szakmai gyakorlatát is az ATV-ben végezte.
Az Európa Tanács által kezdeményezett Szervdonációs és Transzplantációs Európa Nap első alkalommal 1996-ban, Genfben került megrendezésre. Magyarországon 2007 óta ünneplik együtt – szervre várók, szervátültetettek, donorok, donor hozzátartozók, orvosok, nővérek – a Szervdonáció és Transzplantáció Napját.
2020-tól „Média a szervátültetésért” díjat is átad ezen a napon a Transzplantációs Alapítvány olyan újságíróknak, akik munkájukkal a szervátültetés ügyét támogatják. Az idén az elismerést egykori hallgatónk, a Junior Prima díjas Berecz Péter, a Heti Napló riportere kapta. Péter már középiskolai tanulmányai alatt elkezdett ismerkedni a televíziózással. Később párhuzamos tanulmányokat folytatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a kommunikáció- és médiatudomány, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetemen televíziós műsorkészítő szakokon, ahol Kolosi Péter és Zilahy Tamás voltak az osztályvezetői.
Berecz Péter elismeréséhez nem kisebb név, mint Vitray Tamás írt laudációt:
„A mi emberünk (Berecz Péter) nagyon fiatal ember. Huszonnégy éves. Az általam látott művei, sokkal idősebbet sejtetnek. Sokkal érettebb és sokkal mélyebben gondolkodó, lényeglátó. Jól érti, érzi, hogy nem neki kell elérzékenyülnie, meghatódnia, ámulnia, gyönyörködnie, hanem mindezt kiváltania kell nézőiből. Tetszenek tudni, milyen kevesek képessége ez?! Filmje és általában téma választásai nyomán, gazdag érzelmi skálán visznek végig, de nem egyszer a józan megértetéssel vált ki belőlünk, nézőiből hatást. Kevés szóval, tiszta beszéddel szól, vagy – és ez megint nagy vívmány és ritka képesség – hallgat. Ez a mostani alkalom nem ad lehetőséget a példálózásra, elemzésre. Példákkal nem lehet megtámasztanom, bemutatnom, amiket tapasztaltam műveit figyelve, legfeljebb azt bizonygathatom, hogy fiatal kora ellenére, mennyire érett mestere szakmájának” – fogalmazott Vitray Tamás.
„Amikor egy riporter belekezd egy történet forgatásába, akkor nem arra gondol, hogy azt egyszer majd elismerik és abból egy díj lesz, viszont ilyenkor meg lehet egy kicsit állni és ünnepelni” – mondta az elismerésről Berecz Péter.
„Számomra a legfelemelőbb pillanat a díjátadó után következett. Egy hölgy könnyes szemmel jött oda hozzám, ő júniusban adta oda egyik veséjét férjének. Azt mondta, hogy ötször megnézte az erről szóló Heti Naplós filmemet és azután döntötte el, hogy megteszi ezt a lépést. Nekem ez volt az igazi díj.”
Elveszettnek hitt operett került elő a Jókai 200 emlékév kutatásainak köszönhetően: egyetemünk ismert professzora, dr. Balázs Géza egész éves Jókai-kutatása vezetett el Jacobi Viktor Tüskerózsa című operettjéhez. A felfedezés új megvilágításba helyezi Jókai Mór drámai életművét, és bizonyítja, hogy a tudományos feltárómunka közvetetten a színházi gyakorlatot is gazdagíthatja.
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.

