Zöld Kakadu - színházrendező vizsga az SZFE-n

B. Török Fruzsina
február 15., csütörtök 15:00
Share

Molnár Kristóf harmadéves színházrendező hallgatóval beszélgettünk a Zöld Kakadu című vizsgaelőadásának próbáján. Az érdeklődők áprilisban tekinthetik meg az előadást.

16x9
Zöld Kakadu videó

Arthur Schnitzler: Zöld Kakadu

Hugo von Hofmannsthal „lelkünk színjátékának” nevezte a tudat és a tudatmélységek schnitzleri ábrázolását. Sigmund Freud, a lélekelemzés prófétája úgy vélekedett, hogy amit ő a tudomány eszközeivel felderített, azt Arthur Schnitzler a művészet eszközeivel tudja az olvasók és a nézők élményévé tenni. De hát Hofmannsthal is, Freud is személyes jó barátja volt a botránykeltő gégeorvosnak. Schnitzler ugyanis tekintélyes gégegyógyász volt, és egy időben az ideggyógyászatban, illetve az ezzel kapcsolatos lélektanban is elmerült – alighanem Freud hatására. Schnitzler útja úgy vezetett a meghökkenésektől az osztrák irodalom klasszikusaiig, hogy sokáig a felháborodás és az elragadtatás kereszttüzében emelkedett sikerek és zajos bukások között egyre magasabbra az irodalmi köztudatban. Legjobb, legszebb történelmi játéka A Zöld Kakadu című hosszú egyfelvonásos. Párizsban játszódik 1789. július 14-ének éjszakáján. A Zöld Kakadu egy párizsi lokál, valahol a Tér (más nevén Bastille) környékén. Aki idejár (főképp az elit, az arisztokrácia), azért teszi, hogy sehol másutt nem tapasztalható idegborzolásban, ínycsiklandozásban részesüljön. A Zöld Kakadu színészei ugyanis a felső tízezerrel kapcsolatos (vagy annak kárára elkövetett) brutális történeteket adnak itt elő, direktben, olykor rögtönzésszerűen, vakmerően, a színpadi jólneveltségre fittyet hányva. Szexuális bűncselekményt, tolvajlást, gyilkosságot… Alig lehet tudni, hogy mi a valóság és mi a játék; hiszen a művészeket alig lehet megkülönböztetni az alvilág szereplőitől. És játszódik mindez 1789. július 14-ének estéjén.

Interjú

Mikor és hol ismerkedtél meg a művel?

A Színházi Olimpia után Vidnyánszky Attila kiadta, hogy keressek egy egyfelvonásost és vonjam be a kaposvári osztályát. A nyár vége így darabkereséssel telt. Ez úgy zajlik, hogy beszélek Géza bátyámmal (Bodolay Géza), Szilágyi Bálint barátommal és alkotótársammal valamint édesanyámmal, aki magyartanár. Elolvastam többet, saját anyagaim közül is keresve, és végül a Bálint által ajánlott Schnitzler-mű győzött; egyszerűen kiragyogott a többi közül. Én nagyon szeretem Agatha Christie-t, annak a hangulatát is idézte, mégis egy modern és végtelenül izgalmas formában. Alig kellett húzni belőle valamit, annyira tökéletesen van megírva.

Mi a darab legfontosabb üzenete?

A legtöbb ember azt hiszi, ő majd meg fogja úszni. A Bastille ostromának estéjén, amely szimbolikus este lett, bár csak egy maroknyi embert szabadítottak ki, a nemesek a Zöld Kakaduban még mindig azt hiszik, nem lesz probléma. A valóság elől való menekülés, a ki nem mondott szavak, a felelősségvállalás hiánya korokon átívelő probléma. Az emberek azt hiszik, belemenekülhetünk különböző hazugságokba, függőségekbe, és nem igazán veszik észre, hogy a rossz az ajtónkon kopogtat. Felhívnám a figyelmet Lukács Ádám (Prospère) második jelenet elején elhangzott monológjára, melyet ő maga írt. Sok igazság van benne.

Miért érzed aktuálisnak ezt az 1900-as évek elején megjelent művet?

Körülvesz minket egy negatív energiákkal teli világ. A színházi szakmában is alig látok boldog alkotófolyamatot. Emellett háborúk vannak, valamint elég komoly népvándorlási hullám és társadalmi átalakulás. A Külügyi Intézetben is dolgoztam, ahol anno konkrét statisztikákat néztünk erről. A díszletben szereplő falak megmutatják, hogyan kúszik be az életünkbe sokkezű polipként a hatalom és az elnyomás, vagy annak egy szelete, szimbóluma, a Zöld Kakadu vendégei pedig szerepekbe, színjátszásba menekülnek, hogy ne kelljen mindezzel szembenézniük. A valóság játék, a játék valóság. Alvilági figurák és jakobinusok feszülnek a nemesekkel, s őket szolgálják ki jelenetekkel. A történet vége tanulságos és talán mutatnunk is kell egy kis reményt, hogy a francia forradalom és az ehhez hasonló események egy-egy lépést jelenthetnek előre, miközben a véráldozatokból tanulnunk kellene.

Hogy telt a próbaidőszak?

Azt gondolom én is és a teljes csapat is az utolsó csepp izzadságunkig dolgoztunk. 17 embert 5 különböző osztályból összeszervezni kihívás volt. Egészen lenyűgöző csapat jött össze; ha 5-en voltunk, akkor is hasznos munka zajlott. Nem véletlen: az elérhető kedvenceimet hívtam az egyetemekről, így egy elitcsapat jött létre. Olvasópróbával kezdtünk a Nemzetiben, ezt 2-3 hét elemzés követte, majd csapatépítő mozgásgyakorlatok Cserháti Gergely vezetésével. Ezután átköltöztünk az Eiffelbe, és előfordult, hogy egyszerre 3-4 termet vettünk igénybe: táncpróbák és énekórák is zajlottak. Végül elsején átköltöztünk az Ódry Padlásra és kinyitottuk a kapukat. Emellett Székely László és Tóth Kázmér újfent emberfeletti gesztusokkal segítettek, hogy le tudjam szűkíteni a különbséget egy nagyszínpadi előadáshoz képest. Azt gondolom, a díszlet szinte bárhol megállná a helyét, sőt a jelmez és a körülmények is adottak voltak a válogatottamnak.

Először rendeztél ilyen nagy apparátusú előadást. Mennyire volt nehéz feladat?

Egyelőre valahogy ezek a nagy feladatok találtak meg eddig is. A MOM Kulturális Központ nagyszínpada, az Eiffel, a nemzetis vizsgák, de akartam egy ennél is nagyobb szeletet szakítani. Ez már érezhetően a határaimat feszegette. Ebben benne volt a bukás lehetősége, de hiánypótlónak is tartottam, hogy összeverbuváljam a felsőbb éveseket és a kedvenceimet, hogy szívből dolgozzunk. Együtt dolgozott a HDG-, a Zsótér- és a Vidnyánszky-osztály, s még a külsősök és az első évfolyam is. Azt hiszem a végére egy valódi család lett őszinteséggel, bátorsággal, pozitív gondolatokkal, és a darabot is nyugodt szívvel helyezem a hallgatók kezébe – természetesen a felügyeletemmel. Ezzel együtt biztos vagyok benne, hogy az életem legnehezebb próbaidőszaka volt, ennyi ember összeszervezése miatt. Ennyi ember, ennyi helyről soha nem szerepelt rendezővizsgában és azt éreztem, ha ezt össze lehet valahogy hozni, azzal magasra lehet tenni a lécet. Sokat nem aludtunk, maradjunk annyiban.

Milyen rendezői attitűddel dolgoztál? Inkább műhelymunka volt a színészhallgatókkal, vagy volt egy egyértelmű víziód, amit következetesen megvalósítottál?

Ha olyan színészeid vannak, mint Lukács Ádám, Bukovszky Orsi, Atlasz Barnabás, Rákos Olivér, Juniki Noémi, Pigler Emi, Major Irma, Kerék Benjámin, Bognár Bence, Puskás Balázs, Winkler Jakab Tamás és sorolhatnám végig. Nem kérdés, hogy irányokat mutatok, ugyanakkor hagyom, hogy ők  is megtalálják a saját megoldásukat. Másrészről volt, akivel már másfél éve együtt akartam dolgozni és élveztem is kicsit – vagy inkább nagyon –, hogy most az én csapatomban vannak. Én mindenkivel leültem beszélni arról, hogy honnan hova tartunk, mindenkinek kielemeztük a karakterét, majd ezeket ők keltették életre a segítségünkkel. Vannak mozgások, amik katonás rendet igényelnek, de a többiben csak ajánlatokat teszek, és amennyiben a színész úgy dönt, hogy nem ért egyet a javaslattal, azt tiszteletben tartom – a lényeg csak az, hogy hozzon jobbat az előbbinél.

Ez az alkotói folyamat számomra több színésszel is hatalmas találkozás volt, mert elképesztően kreatív és tehetséges emberek, akik Magyarország bármely színházába megállnák a helyüket. Ha valaki nem hiszi el, nézzék meg az előadást, vagy bármelyik másik előadásukat. Lukács Ádám volt az, aki szinte az elsőtől az utolsó próbáig velem volt és zárásig beszélgettünk a díszletben. Igazi csapatkapitányként állt helyt, de véleményem szerint Atlasz Barna is tud mutatni valami újat és nagyon fontosat magából. Orsi márkinéje, Rákos Olivér hercege, Puskás Balázs csavargója is eddig nagy kedvenc, de amit Noémi is mutatott a próbaidőszakban az lenyűgöző. Fontos, hogy a továbbiakban is megtartsák ezt a koncentrációt és akkor nem lehet nagy baj. Én egy dologgal tartozom nekik, ahogy az olvasópróbát is kezdtem: egy nagy köszönömmel, amiért ez létrejöhetett.

Egyéb hírek

Gellért Dorottya „friss csillag” lesz

A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál két éve hozta létre a Friss Csillag programot, amellyel sokoldalú pályakezdő színészekre kívánják felhívni a figyelmet. Nagy Katica, Váradi Gergely, Tóth Zsófia és Babinchak Atanáz után Gellért Dorottya is Friss Csillag lesz.

SZFE-s hallgató a Carmen címszerepében az Operettszínházban

Áprilisban mutatja be a Budapesti Operettszínház Frank Wildhorn Carmen című musicaljét. A Carment hármas szereposztásban – Nádasi Veronikával, Dancs Annamarival és a címszerepben Lipics Franciskával – láthatja a közönség. A bemutatók időpontja: április 19., 20. és 21.

A magyar nyelv hete a Nemzeti Színházban

A Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye, a Nemzeti Színház, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem az 57. magyar nyelv hete alkalmából nyitóünnepséget szervezett a Nemzeti Színházban április 16-án.

Gilberto Conti brazil bábszínművész workshopja

2024. április 5-én és 6-án Gilberto Conti érkezett az egyetemünkre egy tízórás workshoppal. A kétnapos kurzus célja az volt, hogy a bábszínész és bábrendező osztályok betekintést nyerhessenek a papírmaszkok spirituális világába. Kiss Dorina másodéves bábrendező szakos hallgatónk beszámolója.

Bodrogi Gyula 90

„Az én színházam humanista. Embertől emberig tart.” 90 éves az ország egyik legnépszerűbb színésze, Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze.

Amikor a politika szétszakítja a szerelmeseket

Május 26-án vetítik az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című filmet a Duna TV-n, amelynek középpontjában egy igaz történet áll.

SZFE-s hallgatók az Irie Maffia új klipjében

Az Irie Maffia márciusban jelentette meg Mellettem című új kiadványát, ami több szempontból is formabontó a zenekar életében.

Ma ünnepeljük a magyar költészet napját

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük.

Több betöltése Több betöltése