Koltai Lajos filmrendező és operatőr, az SZFE filmrendező MA oktatója nem csupán a filmvásznon teremt csodát, de tanítványainak is lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjenek a filmes alkotások mögött rejlő munkafolyamatokba. Erről tanúskodik az a mély benyomás is, amit a Semmelweis című film forgatása hagyott hallgatójában.
Amikor a Koltai Tanár Úr felvett minket, akkor már az első héten elmondta, hogy számára a legnagyobb iskola az volt, amikor Illés György, az operatőr mestertanár elhívta őket az akkori forgatásokra. Így volt lehetőségünk ellátogatni a Semmelweis c. film forgatására. Azt gondolom, hogy a vizsgafilmjeink megrendezése és a film forgatása volt az az élmény, ami a legnagyobb motivációt jelentette, illetve amiből a legtöbbet tudtam tanulni. Nagyon jó volt látni, ahogy a Tanár Úr beszél a stábbal, és ahogy a stáb beszél a Tanár Úrral. Örültem, hogy egy olyan forgatáson lehettem, ahol kivételesen magas színvonalú díszletek és nagy stáb állt a rendelkezésre. Élmény volt látni a különböző iparágak működését, a konfliktusokat és azok megoldásait. A legkiemelkedőbb élmény az volt a forgatáson, amikor éreztem, hogy mindenki egy közös célért dolgozik: a film sikeréért. Az alkotói folyamatba való betekintés lenyűgöző volt, ahol minden részletre odafigyeltek, a kosztümtől a statisztákon át az operatőrökig, mindenki egységes célt szolgált. Több száz ember együttműködése és az egyedi alkotás létrehozása lenyűgöző volt. A filmes környezetben való részvétel gyors, pörgős és inspiráló élmény. A felelősség és az alkotói csoda érzése hatott rám és láttam, mennyire nagy kiváltság a filmsiker részének lenni. Én így éltem meg a Semmelweis forgatását. – Polgár Péter
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

