„A test a valóság” – David Cronenberg az Urániában
David Cronenberg, a testhorror műfajának világhírű kanadai rendezője, a Budapesti Klasszikus Filmmaraton díszvendégeként látogatott az Uránia Nemzeti Filmszínházba. Az NFI és az SZFE szervezésében megvalósult közönségtalálkozón a nézők nemcsak pályája kezdetéről és legendássá vált filmjeinek kulisszatitkairól hallhattak, hanem arról is, mit jelent számára a technológia és a mesterséges intelligencia.
Cronenberg – A légy, a Karambol, az eXistenZ és az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek rendezőjét Somossy Barbara, az SZFE nemrég végzett filmrendező szakos hallgatója kérdezte a színpadon többek között arról is, hogy miért és hogyan került az emberi test a fókuszpontjába. Cronenberg hangsúlyozta: számára az emberi test a kiindulópont. „A test a valóság” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ateistaként és egzisztencialistaként mindig ebből indult ki. Filmjei, amelyekben a test gyakran torzul, átalakul, felbomlik, nem öncélúan sokkolnak, hanem a lét alapkérdéseire keresnek választ.
David Cronenberg és Somossy Barbara
A beszélgetés során többször visszatért arra, hogy a filmkészítésben az egyik legfontosabb döntés a szereposztás. „Ha rossz színészt választasz, az tönkreteheti a filmet” – mondta. Példaként Jeff Goldblumot említette, aki A légy főszerepét vállalta el akkor is, amikor mások attól tartottak, hogy a maszk elrejti az arcjátékukat. A rendező hosszabban beszélt Viggo Mortensennel való együttműködéséről is, akivel négy filmben dolgoztak együtt, és akit „különleges kollégának, költőnek, zenésznek és igazi művésznek” nevezett.
Pályája kezdetéről szólva elárulta: eredetileg írónak készült, édesapja is író volt. Bár a biokémia iránt is érdeklődött, végül az irodalom és az európai filmművészet – Fellini, Bergman, Godard – hatására fordult a film felé. Saját alkotói módszeréről elmondta, hogy amint elkezd írni, a történet szereplői önálló életre kelnek, sőt gyakran „ellenállnak” a szerzőnek. „Akkor tudod, hogy jól dolgozol, ha a figurák elkezdenek maguk beszélni” – mondta mosolyogva. A pályakezdés praktikáiról szólva ironikusan úgy fogalmazott: „Eléggé macchiavellista voltam” – vagyis – tette hozzá – a túlélés érdekében olykor ravaszságra is szükség volt a rendszeren belül.
Balról jobbra: Csáky Attila, Koltai Lajos, David Cronenberg, Somossy Barbara, Pacskovszky József
A technológiáról kérdezve Cronenberg kijelentette: nem nosztalgiázik az analóg filmezés iránt. Sokkal inkább értékeli a digitális korszak szabadságát, amely szerinte óriási lehetőség a fiatal alkotók számára – akár egy mobiltelefonnal is készíthető professzionális film. „Technology is us” – jelentette ki, amellyel azt is aláhúzta, hogy a mesterséges intelligenciát sem ellenségnek, hanem új eszköznek tekinti az alkotói folyamatban.
Természetesen szó esett a rendező ikonikus filmjeiről, így a Karambolról is, amely Cannes-ban botrányt kavart, míg a fiatalabb velencei közönség már alig háborodott fel rajta. Cronenberg ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nincsenek örökérvényű határok a filmben, hiszen a társadalom normái folyamatosan változnak.
A közönség soraiból is érkeztek kérdések, amelyekre a rendező derűsen, gyakran humorral válaszolt. Megosztotta például, hogy már ő maga is „műtéti beavatkozások és implantátumok által átalakított testben” él, de mindezt öniróniával és mosollyal tette hozzá.
A beszélgetés végére nyilvánvalóvá vált, hogy Cronenberg nem csupán a testhorror mestere, hanem egy rendkívül gondolkodó, érzékeny és meglehetősen szerény művész, aki filmjein keresztül mindig az emberi lét alapvető kérdéseit kutatja. Jelenléte a budapesti közönség számára maradandó élményt jelentett – egyszerre volt nosztalgikus és előretekintő, s az est végén mindenkiben ott maradt a vágy, hogy újra találkozhasson vele, akár nézőként a vászon előtt, akár személyesen, ha valóban Budapestre hozza következő filmjét.
A rendezőt egy miniinterjúra is elkaptuk az Urániában, hogy mit nyilatkozott stábunknak a lenti videóra kattintva megnézhetik:
Egyéb hírek
Három nap zsongás a Hungexpón: az SZFE idén is bemutatkozott az Educatio Kiállításon
„Miből áll a felvételi?” és „Van-e esélyem bejutni?” – ezek voltak a leggyakrabban feltett kérdések a 2026. január 8–10. között megrendezett Educatio Oktatási Szakkiállításon, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén is saját standdal vett részt. A háromnapos rendezvény során az érdeklődők az egyetem hallgatóival, munkatársaival és számos oktatóval is találkozhattak, akiknek személyesen is feltehették kérdéseiket.
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
SZFE-s hallgatók az X-Faktor kamerapróbáin
Idén rendkívüli szakmai lehetőség nyílt az SZFE hallgatóinak a Karrieriroda szervezésében: részt vehettek az X-Faktor válogatóinak és élő adásainak technikai előkészítésében.
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
