„A test a valóság” – David Cronenberg az Urániában

Cronenberg – A légy, a Karambol, az eXistenZ és az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek rendezőjét Somossy Barbara, az SZFE nemrég végzett filmrendező szakos hallgatója kérdezte a színpadon többek között arról is, hogy miért és hogyan került az emberi test a fókuszpontjába. Cronenberg hangsúlyozta: számára az emberi test a kiindulópont. „A test a valóság” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ateistaként és egzisztencialistaként mindig ebből indult ki. Filmjei, amelyekben a test gyakran torzul, átalakul, felbomlik, nem öncélúan sokkolnak, hanem a lét alapkérdéseire keresnek választ.

David Cronenberg és Somossy Barbara

A beszélgetés során többször visszatért arra, hogy a filmkészítésben az egyik legfontosabb döntés a szereposztás. „Ha rossz színészt választasz, az tönkreteheti a filmet” – mondta. Példaként Jeff Goldblumot említette, aki A légy főszerepét vállalta el akkor is, amikor mások attól tartottak, hogy a maszk elrejti az arcjátékukat. A rendező hosszabban beszélt Viggo Mortensennel való együttműködéséről is, akivel négy filmben dolgoztak együtt, és akit „különleges kollégának, költőnek, zenésznek és igazi művésznek” nevezett.
Pályája kezdetéről szólva elárulta: eredetileg írónak készült, édesapja is író volt. Bár a biokémia iránt is érdeklődött, végül az irodalom és az európai filmművészet – Fellini, Bergman, Godard – hatására fordult a film felé. Saját alkotói módszeréről elmondta, hogy amint elkezd írni, a történet szereplői önálló életre kelnek, sőt gyakran „ellenállnak” a szerzőnek. „Akkor tudod, hogy jól dolgozol, ha a figurák elkezdenek maguk beszélni” – mondta mosolyogva. A pályakezdés praktikáiról szólva ironikusan úgy fogalmazott: „Eléggé macchiavellista voltam” – vagyis – tette hozzá – a túlélés érdekében olykor ravaszságra is szükség volt a rendszeren belül.

Balról jobbra: Csáky Attila, Koltai Lajos, David Cronenberg, Somossy Barbara, Pacskovszky József

A technológiáról kérdezve Cronenberg kijelentette: nem nosztalgiázik az analóg filmezés iránt. Sokkal inkább értékeli a digitális korszak szabadságát, amely szerinte óriási lehetőség a fiatal alkotók számára – akár egy mobiltelefonnal is készíthető professzionális film. „Technology is us” – jelentette ki, amellyel azt is aláhúzta, hogy a mesterséges intelligenciát sem ellenségnek, hanem új eszköznek tekinti az alkotói folyamatban.
Természetesen szó esett a rendező ikonikus filmjeiről, így a Karambolról is, amely Cannes-ban botrányt kavart, míg a fiatalabb velencei közönség már alig háborodott fel rajta. Cronenberg ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nincsenek örökérvényű határok a filmben, hiszen a társadalom normái folyamatosan változnak.

A közönség soraiból is érkeztek kérdések, amelyekre a rendező derűsen, gyakran humorral válaszolt. Megosztotta például, hogy már ő maga is „műtéti beavatkozások és implantátumok által átalakított testben” él, de mindezt öniróniával és mosollyal tette hozzá.
A beszélgetés végére nyilvánvalóvá vált, hogy Cronenberg nem csupán a testhorror mestere, hanem egy rendkívül gondolkodó, érzékeny és meglehetősen szerény művész, aki filmjein keresztül mindig az emberi lét alapvető kérdéseit kutatja. Jelenléte a budapesti közönség számára maradandó élményt jelentett – egyszerre volt nosztalgikus és előretekintő, s az est végén mindenkiben ott maradt a vágy, hogy újra találkozhasson vele, akár nézőként a vászon előtt, akár személyesen, ha valóban Budapestre hozza következő filmjét.

A rendezőt egy miniinterjúra is elkaptuk az Urániában, hogy mit nyilatkozott stábunknak a lenti videóra kattintva megnézhetik: