Dedikált programsávban mutatják be a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak alkotásait a Magyar Mozgókép Fesztiválon. Csáky Attila fesztiváligazgató, a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt a lehetőség jelentőségéről és az SZFE szerepéről a fesztiválon.
A „Bemutatkozik az SZFE” nevű programsáv biztosít lehetőséget a fiatal alkotóknak, hogy június 12-15. között bemutathassák munkáikat a Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló Magyar Mozgókép Fesztiválon. Csáky Attila a Magyar Nemzetnek elmondta: legfontosabb céljuk, hogy a mozgóképfesztivál teret adjon annak, hogy a gyakorlott filmkészítők, de a filmek szerelmesei is megismerjék a feltörekvő generációt. Hangsúlyozta, hogy a dedikált programban vetített kisjátékfilmek sorra járják a hazai és a nemzetközi fesztiválokat, és – mint fogalmazott – itt az ideje, hogy a magyar közönség is találkozzon ezekkel az alkotásokkal.
Csáky Attila hangsúlyozta, hogy a fesztivál célja a magyar filmes közösség összefogása és támogatása, valamint a tehetséges fiatal alkotók bemutatása a szélesebb közönség számára. Az interjúban arról is beszélt, hogy a fesztivál három helyszínén nemcsak a magyar mozi rajongóinak kínálnak értékes programokat, hanem a rendezvény a hazai filmes szakma számára is lehetőséget nyújt a fejlődésre és a kapcsolatok építésére.
Az idei fesztivál a Ma este gyilkolunk című krimi-vígjátékkal nyit, amely számos színészlegendát vonultat fel, és ősztől kerül a mozikba. A fesztivál új neve, a MOZ.GO, a film születésének gyökereihez nyúlik vissza, utalva a lendületességre és a mozizás élményére. A vetítések változatos helyszíneken, például a veszprémi História Kertben, a füredi Tagore-sétányon és Balatonalmádi strandján zajlanak.
A fesztiválon idén először bepillantást nyerhet a közönség az olyan jelenleg készülő magyar filmsorozatok, mint a Hunyadi és a S.E.R.E.G. kulisszatitkaiba is. Csáky Attila kiemelte, hogy a Magyar Mozgókép-fesztivál nemcsak az elmúlt év filmes termésének összegzése, hanem a nemzeti filmipar éves seregszemléje is. A „Made in Hungary” szekcióban olyan világhírű filmek is szerepelnek, mint a Dűne 2. és a Szegény párák, amelyekben a magyar filmes szcéna krémje is közreműködött.
A fesztivál célja, hogy bemutassa a magyar filmgyártás jelenét és jövőjét, és összekapcsolja a hazai filmes szakmát a nemzetközi filmiparral. Csáky szerint a filmek fontos üzenetet közvetítenek a jövő generációinak, maga a fesztivál pedig kiváló lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a közönség találkozzon a magyar filmekkel és alkotóikkal.
A teljes interjú ITT olvasható.
A Magyar Mozgókép Fesztivál SZFE-s jelöltjeiről szóló hírünk ITT olvasható.
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotók: Bach Máté, Kovács Bálint
Az SZFE végzős prózaiszínművész-hallgatója arról mesél, hogyan formálták művészi gondolkodását a családi hatások, a kezdeti bizonytalanságok, majd a fokozatosan érlelődő elköteleződés. Szó esik a színház iránti szenvedélyéről, a mesterek inspiráló erejéről, valamint arról, hogyan látja saját jelenlegi helyét a szakmában.
A Színházi Világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják március 27-én annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen alkalomból minden évben felkérik a világszínház valamelyik jelentős alkotóját, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet ezen a napon felolvasnak a színházi előadások előtt. Az idei év üzenetét Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg. Költői szövegének legfőbb kérdése az, hogy képes-e a színház a társadalmi traumákat megvilágítani, a másik embertől és az idegentől való félelmeinket enyhíteni.
Már 13 évesen tudta, hogy a fizikai színház az ő útja. Egy gyulai próbán találkozott először Horváth Csaba munkamódszerével és azóta is elkötelezett a színház iránt. Számára az egyetem nem csupán szakmai fejlődést jelentett, hanem olyan közösségi élményt is, ami miatt igazán érdemes színházat csinálni. Végzős hallgatóinkkal készített interjúsorozatunkban ezúttal Csáki Benedeket mutatjuk be.
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
Hét határon túli helyszínen mutatják be a közeljövőben a Békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amelyet Zalán Tibor írt Munkácsy Mihály és Jókai Mór fiktív találkozásáról. A darabnak a rendező és egyben az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás személyén túl is számos közös vonatkozása van az egyetemmel.