A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Az eseményt prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a színház és a film előtt izgalmas, ugyanakkor kihívásokkal teli időszak áll: az emberi kreativitás és a technológiai innováció együttese nemcsak a színház és a film jövőjét formálja, hanem a kulturális univerzum egészét, amelyre a felsőoktatásnak is fel kell készülnie.
Dr. Szilágyi Tamás, a PTE-KPVK Humántudományi Innovációs Kutatócsoport társvezetője előadásában a mesterséges intelligencia és a dramaturgia kapcsolatát vizsgálta. Különösen arra fókuszált, hogy az AI miként támogatja a történetmesélést, a karakterfejlődés tervezését és a narratív struktúrák kidolgozását.
A Robot a színpadon című előadásában Szikora János rendező, a Vörösmarty Színház korábbi igazgatója arra mutatott rá, hogy ma már egyáltalán nem szokatlan a robotok megjelenése a színpadon. Példaként a saját rendezésében nemrég bemutatott Térey János Nibelung-lakópark című drámáját hozta, amelyben a rendező különleges értelmezéssel élt: a fináléban egy humanoid robot, Huba lép színpadra, új dimenziót adva a darab központi konfliktusának – vagyis hogy ki szerzi meg a hatalom gyűrűjét. A darabban a robot a mesterséges intelligencia „világképző erejét” jelképezi, és új perspektívát nyit az emberi és gépi kreativitás együttműködésében. Mint fogalmazott: „Nem az érdekelt, hogy a robot mit tud csinálni, tud-e beszélni, bukfencet hányni (egyébként tud), hanem az, hogy mindennek mi a jelentése. A jelentés nekem fontosabb volt, mint a jelenség maga.”
A színházi díszlettervezésben is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mesterséges intelligencia. Fejes Szabolcs, az SZFE ötödéves rendezőhallgatója saját rendezői és látványtervezői gyakorlatából mutatta be, miként használ AI-alapú alkalmazásokat. Prezentációjában a Nemzeti Színházban nemrég bemutatott Csongor és Tünde díszlettervének előkészítésén keresztül szemléltette, hogyan segítik a technológia gyors vizuális ötlet- és vázlatgeneráló képességei a tervezési folyamatot. Kiemelte: bár a látványtervek hatékonyan formálhatók az AI segítségével, az emberi döntés és a „színházi gondolkodás” továbbra is elsődleges.
A filmiparból érkezett Simon Zoltán, a fóti United Illusions – Európa legnagyobb, ARRI által akkreditált virtuális produkciós stúdiójának – ügyvezetője, aki az AI három fő hatását emelte ki: a fogyasztói élményre, az alkotói folyamatokra és a produceri döntéshozatalra gyakorolt befolyását. Rámutatott, hogy bár az AI képes bizonyos színészi feladatok átvételére, és a vizuális effektek előállítását jelentősen felgyorsítja – például a Sora videógenerátorral a korábban hónapokig tartó, dollármilliárdos költségű jelenetek percek alatt elkészíthetők, amit a Titanic elsüllyedését bemutató, AI-generált klippel demonstrált –, a kreativitás továbbra is nélkülözhetetlen. „A hibrid filmek, az AI-alapú vizuális megoldások és mindennek a jogi szabályozása a közeljövő legfontosabb kihívásai közé tartoznak” – tette hozzá.
Ezután egy élő programozói performanszot láthatott a közönség. Erdély Jakab és Bati Dániel, a Mexlab Kft./49x AI Experts Team képviseletében interaktív előadásban mutatta be a filmes alkotók munkáját segítő legújabb AI-technológiát. A helyszínen mindössze hét perc alatt fejlesztettek le egy olyan online platformot, amely a forgatókönyvből automatikusan generál a pre-production, production és post-production folyamatokhoz azonnal használható outputokat.
Az eseményt dr. Szalai Anita infokommunikációs szakjogász zárta, aki a mesterséges intelligencia felhasználását érintő uniós és hazai jogszabályi környezetet ismertette, gyakorlati példákkal szemléltetve az AI és a szerzői jog jelenleg még sok tekintetben szabályozatlan területét.
Fotó: Jóri András
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

