Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Az eseményt prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a színház és a film előtt izgalmas, ugyanakkor kihívásokkal teli időszak áll: az emberi kreativitás és a technológiai innováció együttese nemcsak a színház és a film jövőjét formálja, hanem a kulturális univerzum egészét, amelyre a felsőoktatásnak is fel kell készülnie.
Dr. Szilágyi Tamás, a PTE-KPVK Humántudományi Innovációs Kutatócsoport társvezetője előadásában a mesterséges intelligencia és a dramaturgia kapcsolatát vizsgálta. Különösen arra fókuszált, hogy az AI miként támogatja a történetmesélést, a karakterfejlődés tervezését és a narratív struktúrák kidolgozását.
A Robot a színpadon című előadásában Szikora János rendező, a Vörösmarty Színház korábbi igazgatója arra mutatott rá, hogy ma már egyáltalán nem szokatlan a robotok megjelenése a színpadon. Példaként a saját rendezésében nemrég bemutatott Térey János Nibelung-lakópark című drámáját hozta, amelyben a rendező különleges értelmezéssel élt: a fináléban egy humanoid robot, Huba lép színpadra, új dimenziót adva a darab központi konfliktusának – vagyis hogy ki szerzi meg a hatalom gyűrűjét. A darabban a robot a mesterséges intelligencia „világképző erejét” jelképezi, és új perspektívát nyit az emberi és gépi kreativitás együttműködésében. Mint fogalmazott: „Nem az érdekelt, hogy a robot mit tud csinálni, tud-e beszélni, bukfencet hányni (egyébként tud), hanem az, hogy mindennek mi a jelentése. A jelentés nekem fontosabb volt, mint a jelenség maga.”
A színházi díszlettervezésben is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mesterséges intelligencia. Fejes Szabolcs, az SZFE ötödéves rendezőhallgatója saját rendezői és látványtervezői gyakorlatából mutatta be, miként használ AI-alapú alkalmazásokat. Prezentációjában a Nemzeti Színházban nemrég bemutatott Csongor és Tünde díszlettervének előkészítésén keresztül szemléltette, hogyan segítik a technológia gyors vizuális ötlet- és vázlatgeneráló képességei a tervezési folyamatot. Kiemelte: bár a látványtervek hatékonyan formálhatók az AI segítségével, az emberi döntés és a „színházi gondolkodás” továbbra is elsődleges.
A filmiparból érkezett Simon Zoltán, a fóti United Illusions – Európa legnagyobb, ARRI által akkreditált virtuális produkciós stúdiójának – ügyvezetője, aki az AI három fő hatását emelte ki: a fogyasztói élményre, az alkotói folyamatokra és a produceri döntéshozatalra gyakorolt befolyását. Rámutatott, hogy bár az AI képes bizonyos színészi feladatok átvételére, és a vizuális effektek előállítását jelentősen felgyorsítja – például a Sora videógenerátorral a korábban hónapokig tartó, dollármilliárdos költségű jelenetek percek alatt elkészíthetők, amit a Titanic elsüllyedését bemutató, AI-generált klippel demonstrált –, a kreativitás továbbra is nélkülözhetetlen. „A hibrid filmek, az AI-alapú vizuális megoldások és mindennek a jogi szabályozása a közeljövő legfontosabb kihívásai közé tartoznak” – tette hozzá.
Ezután egy élő programozói performanszot láthatott a közönség. Erdély Jakab és Bati Dániel, a Mexlab Kft./49x AI Experts Team képviseletében interaktív előadásban mutatta be a filmes alkotók munkáját segítő legújabb AI-technológiát. A helyszínen mindössze hét perc alatt fejlesztettek le egy olyan online platformot, amely a forgatókönyvből automatikusan generál a pre-production, production és post-production folyamatokhoz azonnal használható outputokat.
Az eseményt dr. Szalai Anita infokommunikációs szakjogász zárta, aki a mesterséges intelligencia felhasználását érintő uniós és hazai jogszabályi környezetet ismertette, gyakorlati példákkal szemléltetve az AI és a szerzői jog jelenleg még sok tekintetben szabályozatlan területét.
Fotó: Jóri András
Egyéb hírek
Három nap zsongás a Hungexpón: az SZFE idén is bemutatkozott az Educatio Kiállításon
„Miből áll a felvételi?” és „Van-e esélyem bejutni?” – ezek voltak a leggyakrabban feltett kérdések a 2026. január 8–10. között megrendezett Educatio Oktatási Szakkiállításon, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén is saját standdal vett részt. A háromnapos rendezvény során az érdeklődők az egyetem hallgatóival, munkatársaival és számos oktatóval is találkozhattak, akiknek személyesen is feltehették kérdéseiket.
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
SZFE-s hallgatók az X-Faktor kamerapróbáin
Idén rendkívüli szakmai lehetőség nyílt az SZFE hallgatóinak a Karrieriroda szervezésében: részt vehettek az X-Faktor válogatóinak és élő adásainak technikai előkészítésében.
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
