Június 23-án a Hajógyári-szigeten mutatták be Madách Imre fő művét, Az ember tragédiáját a 10. Színházi Olimpia keretében. A darab 2. 3. és 15. színében szerepelt Szalay Ágnes, a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves zenés színész hallgatója is, aki az alábbi írásban foglalta össze tapasztalatait.
A 10. Szinházi Olimpia meghatározó esemény volt az életemben. Amellett, hogy az április 15-i megnyitón felléphettem az osztályommal, részt vettünk a Madách Projektben is. Egy ilyen nagy volumenű projekt részesének lenni olyan intenzív élmény, hogy a június 23-i bemutató után nehéz volt visszacsöppenni a mindennapokba.
A felkészülést hónapokkal ezelőtt kezdtük: a második és harmadik színen Vidnyánszky Attilával, a tizenötödik színen pedig Fejes Szabolccsal, a tanár úr másodéves rendező hallgatójával dolgoztunk. Az előadás előtti két hétben mindennap reggeltől estig próbáltunk, esténként pedig a többi részvevővel, a másik tíz ország színészhallgatóival töltöttük az időt. Ennek az intenzív időszaknak a hatásától nehezen tudok szabadulni, de nem is bánom.
Nagy élményt jelentett számomra az is, hogy életemben először Vidnyánszky Attilával dolgozhattam. Érdekes volt a színek színpadra állításának folyamata. Sokat beszélgettünk a vonatkozó szöveg fontosabb mondatairól: a tanár úr kíváncsi volt arra, hogy egy bizonyos szövegrészletről mit gondolunk, hogyan valósítanánk meg azt a színpadon. A gondolatainkat és ötleteinket később beépítette a rendezésébe, így az adott jelenetet még inkább magunkénak érzhettük.
Az intenzív, kéthetes próbafolyamat alatt nagyon sokat tanultam, többek között arról, hogy lehet együtt dolgozni több mint száz másik emberrel. Emellett tapasztalatot szerezhettem abban is, hogy a nyelvi akadályokat áthidalva figyeljünk oda másokra és segítsük őket.
Van még egy fontos dolog, amit a Madách Projektnek köszönhetek, mégpedig az, hogy rengeteg barátságot tudtunk kötni ezen időszak alatt. Kapcsolatban maradtunk a többi résztvevővel, és mindannyian egyetértettünk abban, hogy szeretnénk még a jövőben is együtt dolgozni hasonló vagy akár kisebb volumenű projekteken.
Egy ilyen élményekben gazdag időszak után ahogy már említettem nehéz visszazökkenni a héttköznapokba, hiszen az itt szerzett élmények valamennyiünkre hatással vannak még most is. Az előadásról eddig csak fotókat láttam, de alig várom, hogy szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján megnézhessem a teljes előadást is, és újra átélhessem a júniusban történeteket.
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella Istvàn-dìjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.