Az SZFE Backstage soron következő részében az SZFE prózai színművész szak zenés színészmesterség óráján jártunk.
Kálloy Molnár Péter már az első pillanattól kezdve a hallgatók figyelmét magához vonja. A hangulat derűs és nyitott. A hallgatók erre az órára már a vizsgaanyagukkal készültek, az előző alkalommal megbeszélt javítandókat és új ötleteket beépítve a jeleneteikbe. Kálloy Molnár Péter nemcsak kiváló színész, de igazi mentor is, aki a hallgatók minden lépését szeretettel és figyelemmel kíséri. Az óra minden pillanatában érzékelhető, hogy szakmai tudásával és emberi hozzáállásával példaképül szolgál a fiatal tehetségek számára.
A jelenetek megbeszélése során Kálloy Molnár Péter olyan kérdéseket vet fel, amelyek a színjátszás technikája mellett az életre és az emberi kapcsolatok mélységeire is reflektálnak. Nem a hagyományos tanítási módszereket alkalmazza, inkább a hallgatókra bízza az alkotói folyamatokat, és a kérdéseivel serkenti a gondolkodásukat.
Megfigyelhető, hogy nem utasít, hanem inkább kérdez és ajánl. Ezáltal a hallgatók számára egy kreatív tér nyílik meg, ahol szabadon kifejezhetik ötleteiket, és formálhatják a színpadi jeleneteket. Csak akkor javít, ha nagyon muszáj, ha a kérdések és az ajánlások nem a helyes irányba terelik a hallgatókat. Ugyanakkor, ha a hallgatók olyan megoldással állnak elő, amire ő maga sem gondolt, és a jelenet hasznára van, azt örömmel elfogadja. Nehéz kérdés az ego a színházban, ugyanis anélkül nincs alkotás, viszont az ÜGY érdekében sokszor építőbb inkább zsebre tenni, mert végső soron nem az a fontos, hogy kinek az ötlete erősíti az ÜGY-et. Ezt is meg kell tanulni…
A jelenetek felépítésének kulcsa a hallgatók kezében van. A jelmez, a szöveg és a rendezés is az ő dolguk azokban a 2-3 perces minijelenetekben, amikkel az órára készülnek. Rövid időnek tűnik ez a pár perc, de higgyék el, nem az. Főleg az első évfolyamban. Ebben az időtartamban is szinte minden pillanatban van egy megoldandó, átgondolandó feladat, ami, ha nincs jól megoldva, szétesik a jelenet. Ha csak egy szünet rövidebb, vagy hosszabb a kelleténél, már eltolódnak az arányok, ami zavart kelthet a nézőben.
Ezekkel a minijelenetekkel kezdik el a hallgatók elsajátítani a színészmesterség legapróbb fortélyait. Mivel tehetséges fiatalokról van szó, sok megoldásra maguktól is rájönnek, sőt, nemcsak, hogy jól megoldják a jelenetet, hanem időnként már valami pluszt is belekomponálnak, ami vagy megnevettet, vagy elgondolkodtat. Szép feladat például egy alig húszéves fiatalnak olyan feladatot adni, amiben idős embert kell játszania. Abban a pár percben többet kell mutatni, mint egy görnyedt hátú figurát, aki csoszog. Valami olyasmit kell fiatalon megérteniük az idős emberi létből, ami hozzátesz ehhez a görnyedt háthoz. Hogyan lehetséges ez? Figyelemmel, nyitottsággal, empátiával, idősekkel való beszélgetésekkel, tehát munkával, ami kívül esik a próbatermen. Hogy sikerül-e ez? Nem mindig… de amikor igen, az igazi sikerélmény, mert egy színnel több lesz a palettájukon, amivel aztán majd a pályán megrajzolják alakításaikat.
A képesség, hogy a fiatal színészek szabadon kibontakozhassanak és kifejezhessék magukat, Kálloy Molnár Péter tanítási filozófiájának középpontjában áll. Figyelme nem lankad; az első perctől az utolsóig ugyanolyan elkötelezett és lelkes marad, mintha élete első óráját tartaná. A színészmentor nem csak a színpadon, de azon kívül is segíti a hallgatókat. Megtisztelő látni, ahogy a közöttük lévő kapcsolat az alkotói fantáziát és a szabadságot ösztönzi. Képessége, hogy meglássa és minden diákjában segítse kibontakozni a bennük rejlő egyedi tehetséget, láthatóan fűti az órákat és olyan légkört teremt, ahol mindenki szabadon kifejezheti önmagát. A hallgatók a szakmai tudás mellett leginkább azt a személyes érintettséget és figyelmet értékelik, amit mindannyiuknak nyújt; tanítása azt sugallja, hogy a színművészet egy összetett és gazdag terület, amely nemcsak a technikákról, de az emberi kapcsolatokról, az empátiáról és az élet mélyebb értelméről is szól. A színház maga az élet…
Kálloy Molnár Péter órája nem tanóra volt, hanem irány, amerre a hallgatók azóta vágytak elindulni, amióta megfogalmazódott bennük a terv, hogy felvételizzenek az SZFE-re.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.

