Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
A műfaji határokat tudatosan összemosó, magyar népi hagyományokra építő Barbárok című előadást január 12-én mutatták be a Fonó Budai Zeneházban. A produkció sajátos formanyelve a prózai színház eszköztárát ötvözi a mozgásszínházi és bábszínházi elemekkel, amelyeket a folyamatos élőzenei jelenlét fog össze egységes színpadi világgá.
A fiatal rendező, aki 2021 óta oktat az SZFE-n, jelenleg a harmadéves bábrendező szakos hallgatók osztályvezetője, valamint színészmesterség tanár. A Barbárok alkotóival közösen arra keresi a választ, miként lehet a magyar népművészet motívumait és gondolkodásmódját a színpadon úgy megjeleníteni, hogy abból egy önálló, magyar esztétikájú, mégis kortárs színházi formanyelv szülessen.
Az eredeti novella dramaturgiai kereteit kitágítva az előadásban Juhászné nem csupán a Dunántúlt járja be eltűnt férjét és fiát keresve, hanem vándorlása során az egész Kárpát-medencén áthalad, sőt egy ponton a történet metafizikus térbe lép át, végül pedig a halál határvidékére is eljut. Ebben az utazásban az alkotók a szent és profán világ rétegeit kívánják megmutatni: garabonciások, táltosok, boszorkányok, pásztorok alakjai, csárda és templom, pusztaság és ünnep, hideg és hőség, hétköznap és rítus egyaránt megjelennek.
A darab már címében is kulcsfontosságú témát jelöl. A „barbárok” szó Móricz értelmezésében arra is utal, hogy elvileg azonos nyelvet beszélő emberek élhetnek annyira eltérő világban, életformában és gondolkodásmódban, hogy képtelenek valóban megérteni egymást. Ez a tapasztalat mai világunkban talán még erőteljesebben van jelen.
Szereplők: Appelshoffer János, Berecz István, Kacsó Hanga, Katona Kinga, Kurucz-Tókos Kata, László Rebeka, Herczegh Péter, Horváth Márk, Rémi Tünde, Szabó Sebestyén László és ifj. Zsuráfszky Zoltán.
Zene: ifj. Csoóri Sándor, Horváth Áron
Rendező: Berettyán Nándor
Fotó: Szőke Péter
A Barbárok legközelebb február 28-án 21 órától, valamint március 1-jén 19 órától lesz látható a Fonó Budai Zeneházban.
Egyéb hírek
A próba a szerelmünk – interjú Ilja Bocsarnikovsszal, a harmadéves prózai színművész osztály vezetőjével és Szergej Szotnyikov vendégoktatóval
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
Az SZFE is részt vesz a XVI. DESZKA Fesztiválon
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Elkezdődött a 45. Magyar Filmszemle – ezeket az SZFE-s filmeket nézhetjük meg
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
SZFE-s hallgatókkal születik újjá A padlás Debrecenben
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Színes pokol: SZFE-s hallgató filmje is látható a Magyar Filmszemlén
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Ló, AI és Hamvas: ilyen lesz a februári Alkotóműhelyek Hete
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
Élmezőnyben az SZFE a művészeti és művészetközvetítési képzési terület rangsorában
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Művészet és művészetközvetítés képzési területen a 21 hazai rangsorolt felsőoktatási intézmény közül országos szinten a 2. helyen áll az UNIside 2026 legfrissebb egyetemi rangsora szerint. A kiadvány kiemeli, hogy az SZFE különösen erős a hallgatói kiválóság és az oktatói minőség terén, miközben színművész képzése országosan a legnépszerűbb.
Mária örök útjairól – beszélgetés dr. Tari János operatőr-filmrendezővel
Dr. Tari János, operatőr-filmrendező, az SZFE egykori hallgatója, ma elismert oktatója egy ambiciózus dokumentumfilm-projektről mesélt nekünk. A készülő alkotás a Szűz Mária-kultusz európai kultúrtörténetét dolgozza fel. Melyek voltak a film mögött álló személyes motivációk, milyen szerencsés véletlenek adódtak a forgatás során és hogyan lehet hitelesen megjeleníteni ezt a hagyományt? – Többek között ezekről is kérdeztük az alkotót.
