Theodórosz Terzopulosz görög színházi rendező „Dionüszosz visszatérése” című könyve az SZFE gondozásában jelent meg magyar nyelven. A könyvbemutatóra április 16-án a Nemzeti Színházban került sor a szerző és Kozma András (fordító), valamint Antal Zsolt az SZFE rektorhelyettese, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet intézetvezetője részvételével. A rektorhelyettessel a most megjelent könyvről és az egyetem további könyvkiadási terveiről beszélgettünk.
Miért gondolták úgy, hogy ennek a műnek magyarul is meg kell jelennie?
Theodórosz Terzopulosz rendező, a Színházi Olimpia ötletadója és egyik alapítója a színház világában meghatározó alkotó, akit tanáraink és hallgatóink közül többen személyesen ismernek. A Dionüszosz visszatérése című alapművének a kiadását már jóelőre elterveztük és az első helyre került egyetemünk 2026-ig szóló könyvkiadási programjában. A könyvkiadási tervünk összeállítását széleskörű egyeztetés előzte meg. Figyelembe vettük a Nemzeti Színház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Színház-, a Drámaelméleti- és a Mozgóképművészeti Intézetek munkatársainak a javaslatait. Ennek a jelentős szervezést és körültekintő kidolgozást igénylő munkának az első gyümölcse értett be azzal, hogy a kötetet a Színházi Olimpia nyitó előadását követően a szerző részvételével szervezett közönségtalálkozón bemutathattuk. Óriási megtiszteltetés egyetemünk számára, hogy ennek a hiánypótló könyvnek a magyar fordításával és kiadásával magunk is hozzájárulhattunk Terzopulosz életművének a magyar színházi szakmával és közönséggel való mélyebb megismertetéséhez
Miért hiánypótló a kötet, s miben lehet ez a magyar színjátszás segítségére?
A Terzopulosz mester által kidolgozott út egy szellemiség és metódus. Azt képviseli, hogy a színházban nem lehet egyedül dolgozni. Ahogyan fogalmazott, mindig ott vagy te és az anyag, amivel dolgozol. Amennyiben a színészt tekintjük matériának, vagyis anyagnak, akkor először alapos kutatómunkát kell végeznünk, hogy felállíthassunk egy megalapozott elméleti rendszert. Álláspontja szerint a rutinból dolgozó színészek sztereotípiákból építkeznek, ezért csak sematikus formákat tudnak létrehozni. Fontosnak tartja ezért, hogy a színész, mint matéria nyitott legyen a változásra, a fejlődésre. Ennek érdekében az is fontos, hogy felébresszék benne a változás igényét. Terzopulosz módszerét az általa képzett tanárok viszik tovább, és világszerte tanítják különböző iskolákban és színházi akadémiákon. Egyetemünk oktatói és hallgatói is számos alkalommal vehettek már részt a Nemzeti Színházban szervezett tréningjein. Ez a könyv tehát útmutató a színművész számára annak érdekében, hogy bővítse eszköztárát és kifejezőerejét, és útmutató a színházszerető közönség számára is, hogy maga is értse és értelmezze Terzopulosz színházát, követve azt az utat, amit Dionüszosz képvisel.
Az év hátralévő részében milyen további kötetek kiadását tervezik?
Az Színházi Olimpia keretében további két, a színházi szakma világhírű képviselőjének könyvét jelentetjük meg. Április 22-én a szerző részvételével mutatjuk be Tadashi Suzuki japán rendező ?Testben élő kultúra? című könyvét, majd szintén a szerző részvételével kerül sor Eugenio Barba ? Nicola Savarese: ?A színház öt kontinense? című monumentális művét. A mozgóképművészeti területen is jelentős az aktivitás. Megjelent egyetemünk oktatójának, Novák Emilnek ?A magyar operatőr iskola története? című, egyetemünk múltjának egyik fontos szeletét feldolgozó munkája. Szerkesztésemben jelenleg is dolgozunk egy digitális felületen is megjelenő, videóanyagokkal kiegészített Médialexikonon, és előkészületben van Vecsernyés János ?Intencionális megközelítés a filmkészítésben? munkacímű könyve is.
A könyvkiadási programmal új útra lépett az Egyetem?
Az egyetemünkön folyó tudományos és a művészeti teljesítményeket igazoló kutatói tevékenység alapja a könyvkiadásnak. Ezzel összhangban a színházművészeti, mozgóképművészeti és médiatudományi területeken biztosítunk publikációs lehetőséget oktatóink, valamint a hazai és ? a kölcsönösség alapján ? nemzetközi partnereink számára. Éves szinten további három-három színházművészeti és mozgóképművészeti kötet megjelenését tervezzük. Ezek mellett az Uránia folyóirat évi kétszeri megjelentetése (magyar és angol nyelven) is célkitűzésünk. Azaz 2023 és 2026 között összesen 24 kiadvánnyal jelenhetünk meg. Mindezek alapján lehetővé válik, hogy egyetemünk a színház- és mozgóképművészeti szakkönyv-kiadás meghatározó szereplőjévé váljon, egyben biztos szakmai fóruma legyen saját szerzőink művészeti-tudományos publikációinak közzétételében idehaza és külföldön egyaránt.
Ilja Bocsarnikovsz orosz rendező, az SZFE osztályvezető tanára. Sokadik rendezésén van túl Magyarországon. A színházak jövője kapcsán beszélt többek között emberi értékekről a Déryné Magazinnak adott interjújában.
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Az SZFE film- és televíziórendező BA III. évfolyama és a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyama bemutatja tavaszi vizsgafilmjeit. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja november 22-e, 18 óra. A Díszteremben a film- és televíziórendező BA III. évfolyam rövidfilmjei kerülnek vászonra, a Csortos teremben pedig a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyamának kisfilmjei láthatóak majd.
A Déryné program részeként indult KultUp alprogram sikerrel válaszol erre a kihívásra: az ország középiskoláit járva a diákok körében is népszerű színházi és művészeti témanapokat tart, amelyhez az elmúlt napokban két helyszínen mi is csatlakoztunk.
Szomorúan értesültünk róla, hogy Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező, egyetemünk egykori hallgatója elhunyt. Az 1954-ben végzett, sokoldalú színházi szakember alig három hónapja vette át SZFE-s rubindiplomáját.
Egyetemünk 2024. november 29-én (pénteken) a Mészáros utcai oktatási épület 2. emeleti tárgyalótermében tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyre az egyetemi kurzusokon kívül készült műalkotásaikkal és elméleti dolgozataikkal jelentkezhettek mindhárom intézetünk hallgatói. A filmes szekció 09:00 órakor, a színházművészeti szekció 14:00 órakor kezdődik.
Átadták a legjobb operatőröknek járó Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Díjakat Budapesten, a Pesti Vigadóban. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Diákfilm kategória győztese idén Zsoldos Balázs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója lett!