Beszámoló a Jókai 200 – A színházban és a filmben című tudományos konferenciáról
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
A meghirdetett háromszekciós felépítés (Jókai mint drámaíró, Jókai mint adaptációs forrás, Jókai mint kortárs inspiráció) a gyakorlatban is koherens, jól áttekinthető struktúrának bizonyult. Az 1. szekció előadásai – a Levente drámai szerkezetétől az inszuláris dramaturgiáig és az Olympi verseny nyelvi sajátosságaiig – egyértelműen teljesítették azt az elvárást, hogy Jókait mint színpadi gondolkodót helyezzék fókuszba. A 2. szekció a színház- és filmtörténeti Jókai-képek sokféleségét mutatta fel: a színikritikusi életműtől a szerzői filmes Jókai-adaptációig, illetve a kosztümtervezés és a nemzeti divat összefüggéseiig. A kutatói és alkotói nézőpontok kiegyensúlyozottan egészítették ki egymást, és a szekció valóban azt az ígéretet váltotta valóra, hogy Jókait mint adaptációs alapanyagot rendszerszinten tegyük láthatóvá. A 3. szekció előadásai a Jókai-hagyomány továbbélésének kortárs formáit vizsgálták – cirkuszművészeti adaptációtól, a Hevesi Sándor-féle átdolgozásokon át a századelős színháztörténeti áttekintésig.
Az szekcióelőadásokat követő viták felvetettek olyan új kutatói-alkotói szempontokat is, például Jókai mai színpadi jelenlétének lehetőségeiről, amelyek a későbbi egyetemi munkában is hasznosulhatnak. A konferencia közönsége rendkívül sokszínű volt: jelen voltak BA-, MA- és doktori hallgatók, az OSZMI munkatársai, színháztörténészek, valamint külső kutatók és érdeklődők is. A részvételi arány jelezte, hogy a Jókai-bicentenáriumot tematizáló tudományos program valós intézményi igényre és szakmai érdeklődésre válaszolt.
A nap végén megtartott felolvasószínházi előadás (Dr. Szirtes Balázs: Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai) méltó lezárása volt a konferenciának: a Jókai-szövegekből készült új összeállítást az SZFE elméleti intézetének oktatói adták elő, ami példaértékű módon kapcsolta össze a kutatást, az oktatást és a művészeti gyakorlatot. A program így teljessé tette azt az intézeti vállalást, hogy Jókait a 21. század művészeti és tudományos diskurzusaiban egyszerre mutassuk be kutatott szerzőként és élő kulturális partnerként. A rendezvény megerősítette, hogy az SZFE szerepe ma nemcsak a színházi és filmes oktatás, hanem a magyar drámai örökség aktív és kritikus fenntartása is. Az egyetem folytatja a Csokonai 250 emlékévvel megkezdett tudományos és művészeti megújítási folyamatot, és a jövőben is olyan programokat kíván létrehozni, amelyekben a klasszikus szerzők újraolvasása élő párbeszédet teremt a 21. század kérdéseivel.
Fotó: Jóri András
Egyéb hírek
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
A próba a szerelmünk – interjú Ilja Bocsarnikovsszal, a harmadéves prózai színművész osztály vezetőjével és Szergej Szotnyikov vendégoktatóval
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
Az SZFE is részt vesz a XVI. DESZKA Fesztiválon
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Elkezdődött a 45. Magyar Filmszemle – ezeket az SZFE-s filmeket nézhetjük meg
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
SZFE-s hallgatókkal születik újjá A padlás Debrecenben
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Színes pokol: SZFE-s hallgató filmje is látható a Magyar Filmszemlén
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Ló, AI és Hamvas: ilyen lesz a februári Alkotóműhelyek Hete
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
