Megvásárolhatóak az SZFE gondozásában megjelent kötetek
2023 tavasza kreativitásban gazdag és termékeny időszaknak bizonyult, ugyanis az SZFE gondozásában hiánypótló kötetek jelentek meg. Ezek az albumok nemcsak művészi alkotások, hanem olyan mérföldkövek is, amelyek megörökítik az idei évet az Egyetem művészeti közösségének szemszögéből. Theodórosz Terzopulosz: Dionüszosz visszatérése és Eugenio Barba-Nicola Savarese: A színház öt kontinense című kötete az Írók Boltjában már megvásárolható.
Theodórosz Terzopulosz: Dionüszosz visszatérése
A Terzopulosz mester által kidolgozott út egy szellemiség és metódus. Azt képviseli, hogy a színházban nem lehet egyedül dolgozni. Ahogyan fogalmazott, mindig ott vagy te és az anyag, amivel dolgozol. Amennyiben a színészt tekintjük matériának, vagyis anyagnak, akkor először alapos kutatómunkát kell végeznünk, hogy felállíthassunk egy megalapozott elméleti rendszert. Álláspontja szerint a rutinból dolgozó színészek sztereotípiákból építkeznek, ezért csak sematikus formákat tudnak létrehozni. Fontosnak tartja ezért, hogy a színész, mint matéria nyitott legyen a változásra, a fejlődésre. Ennek érdekében az is fontos, hogy felébresszék benne a változás igényét. Terzopulosz módszerét az általa képzett tanárok viszik tovább, és világszerte tanítják különböző iskolákban és színházi akadémiákon. Egyetemünk oktatói és hallgatói is számos alkalommal vehettek már részt a Nemzeti Színházban szervezett tréningjein. Ez a könyv tehát útmutató a színművész számára annak érdekében, hogy bővítse eszköztárát és kifejezőerejét, és útmutató a színházszerető közönség számára is, hogy maga is értse és értelmezze Terzopulosz színházát, követve azt az utat, amit Dionüszosz képvisel.
A könyv megvásárolható: Dionüszosz visszatérése ? Írók Boltja (irokboltja.hu)
Eugenio Barba-Nicola Savarese: A színház öt kontinense
Eugenio Barba 1936-ban született Olaszországban, és Gallipoliban nőtt fel. 1954-ben Norvégiába emigrált, ahol hegesztőként és tengerészként dolgozott. Közben francia és norvég irodalomból és vallástörténetből szerzett diplomát az Oslói Egyetemen. 1961-ben Lengyerországban rendezést tanult a Varsói Állami Színiiskolában, majd egy év elteltével Jerzy Grotowskihoz csatlakozott, aki akkoriban a Tizenhárom soros Színház igazgatója volt Opole-ben. Barba három évet töltött Grotowski melett. 1963-ban Indiába utazott, hogy a Kathakalit, egy, a nyugati világ számára addig még ismeretlen színházi formát, kitanulja. 1964-ben hozta létre az Odin Színházat, ahol az elmúlt ötven évben 76 produkciót rendezett, a kultúrák sokszínűségét hirdető Theatrum Mundi Társulattal kiegészülve. 1974 óta Eugenio Barba és az Odin Színház kifejlesztettek egy olyan egyedi módszert, amely képes különböző társadalmi rétegek és kultúrák, közösségek és intézmények között hidat teremteni egyetlen színházi előadáson keresztül. Hogy megmeneküljenek a színjátszás és az előadás múlékony dimenziói a feledés általi megsemmisüléstől a szerzők egy különleges kutatásba fogtak és támpontok nyomába eredtek. A színházi antropológiából, történelemből és ikonográfiából összeálló hibrid módszerükkel a képi anyagok eddig csaknem érintetlen tárházát tárják fel.
Egyedi az is, hogy a szerzők figyelme arra a modern kortárs színészi és előadói hagyományra irányul, melynek fókuszában a színész teste/tudata és a színház-antropológia elvei állnak. Ez a könyv a színész testén és materiális mivoltán nyugvó elvrendszer alapjait fekteti le. Kettős célt tűz ki maga elé: történetit és pedagógiait. A szerzők szándéka az ismeretterjesztés, hogy új tudást hozzanak létre, egy árnyaltabb és vonzóbb értelmezését a színészi alkotás feltételeinek és kontextusának. Részletes történeti és interkulturális bizonyítékokat hoz fel arra, hogy a színészek a gyakorlatban, eszköztáruk és stratégiájuk segítségével, miként alapozzák meg a nézőkkel való kapcsolatukat, mesterségbeli tudásukkal miként hatnak rájuk. Az olvasó számára információval kíván szolgálni, de közben valós szenvedélyt szeretne szítani. A könyv illusztrációi egyedülálló archeológiai tanúbizonyságok, melynek segítségével felfedezhetjük és összevethetjük a rokon vonásokat olyan kultúrákban, melynek esztétikai és földrajzi értelemben látszólag távol állnak egymástól. De mindenekelőtt lehetővé teszi számunkra, hogy egy mélyebb és részletesebb képet alakítsunk ki a színész munkájáról, hiszen a szerzők a színészi technikára összpontosítottak, amelyről még sosem készült kellően alapos tanulmány.
A könyv az öt alapkérdés köré rendezi a tematikáját: Ki? Mit? Mikor? Hol? Miért? A szerzők arra voltak kíváncsiak, adaptálhatóak-e ezek a kérdések a színház témakörére.
A könyv megvásárolható: A színház öt kontinense ? Tények és legendák a színész materiális kultúrájáról ? Írók Boltja (irokboltja.hu)
Az SZFE gondozásában megjelent könyvek
Egyéb hírek
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Beszámoló a Jókai 200 – A színházban és a filmben című tudományos konferenciáról
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Művészeti-igazgatási menedzsereket képez az SZFE
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
„Jókai él, csak új nyelven kell megszólaltatni” – interjú Antal Zsolttal, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjével
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
