Nagy Viktor új darabja A díva és a férfi(ak)
Szól a Madárdal. A Díva hangja éppúgy szárnyal át a színpadon a zenekari árok felett, ámulatba ejtve a közönséget, mint a szárnyait könnyedén, légiesen verdeső madárka. Nedda áriája a szerelemről, a szabadságról, boldogságkeresésről szól. A Díva karrierje csúcsán van. Ünnepli a világ, címlapok hirdetik nevét. Az áldozatról, melyet a sikerért hozott, nem esik szó. Vagy talán mégis, mert Nedda dala után, „A díva és férfi(ak)” című darabban, Händel, Rinaldo című operájának Lascia ch?io pianga áriájában, a lemondásokat, és a magánéletben meghozott kompromisszumokat elgyászolják. Az előadás azonban mégsem szomorú. Egy operaénekesnő karriertörténetét meséli el, álomszerű környezetbe helyezve. Rost Andrea pályájáról színdarab készült, melyben természetesen ő játssza a főszerepet. Életútját, egy érte hosszú évtizedek óta rajongó portás, Kucsera Boldizsár szemén keresztül ismerhetjük meg, akit Pusztaszeri Kornél alakít. A főpróbahéten jártunk.
A díva és a férfi(ak) Rost Andreának íródott, részben vagy egészben róla szól. Igazi kihívás számára a Díva szerepe, hiszen azon kívül, hogy hét nagyívű operaáriát énekel, prózai jelenetei is vannak szép számmal.
„A főpróbahétben járva természetesen azon töröm a fejem, hogy mi hiányzik még egyik jelenetben, mit csinálnék másként egy másik jelenetben, szóval kicsit még össze-vissza vagyok. Ugyanakkor július 14-én felgördül a függöny, és hiszek benne, hogy a veszprémi bemutató után életre kel a darab, hogy sok helyre hívják meg, és sok színnel fog még kiegészülni. Magaménak érzem minden mondatát, az áriák illeszkednek életem és pályám fontosabb történéseihez. Nagybaczoni Nagy Kati egy nagyon érdekes szituációhalmazt talált ki azzal, hogy itt egy portás álmodja ezeket a dolgokat, fantáziál, mert hogy végigkövette a rajongásig szeretett Díva életét. Az opera, mint műfaj szerintem kicsit megfoghatatlan az embereknek. Sokszor felmerül, hogy miért énekel valaki akkor, amikor akár beszélhetne is. Nem természetes helyzet, hogy mindent énekelnek, ugyanakkor egy operaénekes közvetítő is, hiszen a zeneszerző által megálmodott muzsikát közvetíti a nézők felé. A díva és férfi(ak) azért is különleges számomra, mert itt nem csak énekelek a színpadon, hanem mint egy musicalben, vannak jól megírt prózai betétek is, melyek szerintem minden áriát közelebb hoznak a nézőkhöz. Az operát ötvözzük a színpadi világgal, ami nem megszokott. És nincs zenekar, az áriák zongorakísérettel csendülnek fel, ami sokkal intimebb közeget teremt. Hiszem, hogy így magát a műfajt is népszerűsítjük, és a történeten keresztül engem is jobban megismerhetnek majd” – fejtette ki Rost Andrea.
Lőrinczy Györgyöt, a darab ötletgazdáját, kreatív szakembert, Rost Andrea művészeti tanácsadóját és alapítványának ügyvivőjét mindig is izgatta az operavilág kulisszák mögötti, s azon túli története. Dolgozott az Operaházban, menedzselt neves művészeket és az elmúlt években a közös munka során sokat beszélgetett a világszerte ismert operaénekenővel is.
„Furcsa világ az operáé, öltöztetőnőkkel, akik otthon egy előadás után eléneklik a Toscát teljes hanggal éjjel háromkor és bevérzik a torkuk. A rajongókkal, akik végigkísérik a világban egy-egy kiválasztottjuk fellépéseit, életét, és ugyanabba a szállodába foglalnak szobát, ahová a művész, s megszállottan követik mindenhová. A statisztákkal, akik neves operaénekesnek készültek, a menedzserekkel, akik támogatják a karriert, de néha ki is harapnak adott ügyfélből egy-egy darabot, netán többek lesznek, baráttá, társsá, férjé válnak. Az intendánsokkal és karmesterekkel, a korrepetitorokkal és rendezőkkel, s még sorolhatnám. Kitaláltam a darab ötletét, sokat beszélgettem Andreával, szerettük volna, ha az ő történetei a fenti karakterekkel színház-szerűen jelennének meg. Tudtam, hogy ezt csak olyan valaki tudja megírni és olyan valaki tudja majd megrendezni, aki „anyanyelvi szinten” ismeri ezt a világot. Nagybaczoni Nagy Katit, a darab íróját, különleges kapcsolat fűzi az operához és Andreához: édesapja, Nagy Ferenc, elismert, csodálatos karmester volt, ő vezényelte Andrea operai debütálását Gounod Rómeó és Júliájában. Kati vetette papírra a darabot, sőt annál többet is tett. Alkotott egy különleges áriákkal tűzdelt álomszerű művet, egy kisemberrel, azaz Kucsera Boldizsár portással a középpontban. Nagy Viktor rendező pedig nagyon régóta ismeri Andreát, a Magyar Művészeti Akadémián is együtt dolgoznak, sokat beszélgettek az elmúlt időben. Viktor is örömmel mondott igent a közös munkára, így összeállt egy remek csapat a megvalósításra. A produkciót a VeszprémFest-en, majd a Szentendrei Teátrumban mutatjuk be, a Rost Andrea Művészeti Alapítvány gondozásában” – mondta Lőrinczy György.
Nagybaczoni Nagy Kati elmondta, hogy akkor jött rá, hogy az opera lehet igaz, amikor Andreát látta énekelni a színpadon a Rómeó és Júliában.
„Édesapám vezényelte ezt az előadást, aki pont tíz éve hunyt el, s tíz éve volt Andrea Pillangókisasszony előadása is, a Margitszigeten.
Az utolsó mondat, amit édesapámmal váltottam az volt, hogy említettem neki, hogy szombaton megyünk megnézni az operát, mire ő azt mondta, hogy Andrea csodálatos Butterfly lesz. Majd soha többet életében nem szólalt meg. Ez volt az utolsó mondata, s ha valaki nagyon figyel majd a sorok közt, az, hogy Puccini vigasztalást hoz, ebben a darabban is elhangzik. Ami erre a tíz évvel ezelőtti eseményre utal. Két alapvetést éreztem nagyon fontosnak ahhoz, hogy a nézők számára is jól fogyasztható, könnyen érthető legyen a színmű. Az egyik az volt, hogy találjak egy olyan figurát, aki az emberi rácsodálkozást képviseli erre az egész szürreális világra. Ő lett Kucsera Boldizsár, akit Pusztaszeri Kornél alakít. Másrészt azt szerettem volna, hogy a szövegben megjelenjen egy áttetsző, könnyen átszőhető, álomszerű, ködös, tengerparti, furcsa filmszerű vízió, ahol az idő és a tér teljesen átjárható. Ebben az álomszerű lebegésben tud egy ilyen történet megvalósulni úgy, hogy abban nincs gőg, nincs semmilyen rosszul rájátszott színháziaskodás, hanem az egésznek az éteri állapotát tudjuk megmutatni” – mondta Nagybaczoni Nagy Kati.
Nagy Viktor, Jászai Mari-díjas rendező, az opera világát éppen olyan jól ismeri, mint Rost Andreát, bár szakmai életükben ez az első találkozásuk.
„A díva és a férfi(ak) darab, Andi karriertörténetén keresztül, melyet száraz, tényszerű módon megtalálhatunk lexikonokban, egy látomásba ágyazva, a díva-lét esszenciáját mutatja meg. Andrea olyan színeket képes megjeleníteni a hét áriában, ami elhangzik, amiből kiderül mit is tud egy igazi énekesnő, s mi teszi őt igazán különlegessé. Minden dalt önálló etűdként fogtunk fel, melyek önállóan is meg tudnak mutatni színeket, mélységeket, virtuóz részletekkel. Például, ahogy Andrea Nedda Madárdalát elénekli, majd átköti Händel teljesen más világába, azt már-már tanítani kéne! Ha a néző be szeretne lesni egy művész lelkének kulisszái mögé, akkor nagyon ajánlom ezt a darabot. És nemcsak a Rost Andrea rajongóknak, hanem azoknak is, akik nem ismerik az opera műfaját, mert ezen a darabon keresztül meg fogják szeretni azt” fejtette ki Nagy Viktor.
Pusztaszeri Kornél alakítja a rajongó portást, Kucsera Boldizsárt, aki ismeri a Díva életének történéseit. „Intenzív próbaidőszakon vagyunk túl, ahol igazán figyeltünk egymásra. Már az első pillanatba azt éreztem, hogy Andival nagyon egy hullámhosszon vagyunk, sokat tudtunk segíteni egymásnak és jó irányba mentünk. A szerepem átíveli a Díva életét, az én életemen keresztül. Bár történetet mesélek, a saját érzéseimet is megélem, s a néző szemei előtt úgy jelenik meg a művésznő, ahogy azt Kucsera Boldizsár portás megéli vagy elképzeli, különböző karakterekként. Hiszen én alakítom a szigorú felvételiztetőt, a híres karmestert vagy a menedzsert is. Nekem nézőként már az is elég lenne, ha hallhatnék hét ilyen csodálatos áriát Rost Andreától, de remélem sikerül elérnünk, hogy igazi színházi élményt varázsoljunk a színpadra”- nyilatkozta Pusztaszeri Kornél.
Harazdy Miklós, a darab zongorakísérője, Andrea első férjeként és két gyermekének édesapjaként, jól ismeri a Díva-lét titkait. „A válásunk utáni, fél év kötelező haragot leszámítva, közel negyven éve ismerem Andreát, és dolgozom vele. Megtapasztaltam a fényt és az árnyékot is, ami a pályáját kísérte. Ő megdolgozott ezért a világkarrierért. Nem volt nála elszántabb és szorgalmasabb már a Zeneakadémián sem. Mindig többet gyakorolt és többet tanult, mint más. Ráadásul, ez a megszerzett tudás magabiztossá tette, ami nagy hasznára volt az énekversenyeken. Ő úgy indult ezeknek neki, hogy ellenszélben is győzni akart, majd győzött is. Minél több helyre mentünk el és nyert, annál többen ismerték meg a nemzetközi zsűriből, akik utána mind emlékeztek is rá. Andi már karrierje legelején a Scala függönyeit látta, vizionálta, így haladt a célja felé. A tehetség, a szorgalom, a szerencse mind segített ennek elérésben. Ha egy sportoló rengeteget edz általában bajnok lesz belőle. Andrea is az lett, az operaszínpadok bajnoka” – jelentette ki Harazdy Miklós.
Forrás: szinhaz.online.hu
Egyéb hírek
Lili én vagyok, Lili minden nő – interjú a Tizenhét hattyúk vizsgaelőadás alkotópárosával
„Mi nők ma is ugyanúgy éljük meg az első szerelmet, a testiséget, az elhagyást, a minket ért igazságtalanságokat, mint Esterházy Péter Csokonai Lilije” – vallja Nadrai Zita harmadéves prózai színész- és Kondákor Ajsa Panka ötödéves fizikaiszínházrendező-hallgatónk, a Tizenhét hattyúk alkotópárosa. A monodrámát április végén mutatták be a közönségnek. Aki még nem látta, az a nyári szünet előtti utolsó előadást még elcsípheti!
Egyre több hallgató vállalkozik önálló kutatómunkára – beszámoló az EKÖP konferenciáról
Kiégés, fenntarthatóság és mesterséges intelligencia – ezek a 21. századi jelenségek inspirálták az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) idei SZFE-s pályázóit, de olyan klasszikus témák is előkerültek, mint a Shakespeare vagy Pilinszky János munkássága. A hallgatók kutatásuk eredményeit az EKÖP Konferencia 2025 elnevezésű szakmai eseményen mutatták be a Mészáros utcai kampuszon.
Reviczky Gábort választották a Halhatatlanok Társulatának tagjává
A közönség egyik legkedveltebb színésze, valamint az SZFE Alumni-díszokleveles művésze, Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas előadóművész lett a Halhatatlanok Társulatának új tagja.
Színészlegendák nyomában – telt házas siker a Bajor Gizi Színészmúzeumban
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 160 éves jubileumához kapcsolódva rendhagyó vizsgaelőadással tisztelegtek a harmadéves prózai színművész szakos hallgatók a magyar színművészet nagyjai előtt. A Színészportrék című produkciót március 14-én mutatták be az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Magyar dráma világsikere – Herczeg T. Tamás rendezése New Yorktól Isztambulig hódított
Nemzetközi sikert aratott a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Munkacsoportjának támogatásával létrejött színházi produkció: az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás által rendezett és eredetileg a Békéscsabai Jókai Színházban bemutatott Idegenek és ismerősök című előadást vastaps fogadta Európában – sőt, még a tengerentúlon is.
Interjú az idei Friss Csillagokkal
A Friss Hús csapata negyedik éve hívja fel a figyelmet olyan fiatal, ígéretes színészekre és színésznőkre, akik már sok mindent letettek az asztalra, de a nagy kiugrás még előttük áll. Idén a Friss Csillag elismerést két végzős prózaiszínművész-hallgatónk, Bukovszky Orsolya és Pigler Emília nyerte el.
Az SZFE filmvágó szakos hallgatói látogattak az MTVA-ba
Az SZFE Karrierirodájának szervezésében valósult meg az a szakmai látogatás, amely során a filmvágó szak végzős hallgatói átfogó képet kaphattak az MTVA televíziós posztprodukció-munkafolyamatairól és más karrierlehetőségeiről.
„A tudomány a gondolatfolyó medre” – interjú Korda Bonifáccal, az OTDK-n első helyezést elért hallgatónkkal
Korda Bonifác, az SZFE negyedéves prózaiszínház-rendező szakos hallgatója első helyet ért el az idei OTDK Művészeti és Művészettudományi szekciójában Tiszazug című drámájával. A verseny apropóján arról beszélgettünk, hogyan egészíti ki egymást tudomány és művészet, valamint, hogy milyen élmény megmérettetni magunkat egy országos versenyen.
