Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
Szilágyi Bálint, az SZFE színházrendező szakjának bábrendező specializációján végzett 2017-ben. Jelenleg rendező, valamint a harmadéves színházrendező osztályt vezeti Aleksandar Popovskival közösen. Popovski 2 éve különleges lehetőséget biztosított az osztály számára: ötnapos tanulmányi utat szervezett Isztambulba, ahol a hallgatók betekintést nyertek az Isztambuli Városi Színházban Aleksandar Popovski rendezésében készülő Háború és béke főpróbahetébe, valamint Isztambul első számú színművészeti intézmény, a Mimar Sinan Egyetem működésébe. Találkoztak Merih Tangürrel, az intézet vezetőjével, aki később szakmai továbbképzés céljából a Színház- és Filmművészeti Egyetemre látogatott, majd felkérte Szilágyi Bálintot, hogy vezessen színházi projektet Isztambulban.
A rendező a Mimar Sinan Egyetem negyedéves osztályával dolgozott együtt, és Pilinszky János két egyfelvonásos darabját, a Síremlék és az Urb et orbi című műveket mutatta be. A szövegeket rövid terjedelmük miatt ideálisnak tartotta, hiszen a megtanulásuk kevesebb időt vett igénybe. Különösen fontosnak találta, hogy a török hallgatók olyan magyar irodalmi anyaggal találkozzanak, amely újdonságot jelent számukra. Pilinszky dramaturgiai elvei és hatásmechanizmusai eltértek az általuk ismert formáktól, de nyitottan és érdeklődve álltak a feladathoz.
Szilágyi Bálint 2021-ben, a Radnóti Színházban tartott előadás kapcsán korábban foglalkozott Pilinszky szövegeivel, amikor születésének 100. évfordulója alkalmából emlékeztek meg a költőre. A rendező tapasztalatai szerint itthon sokan kételkednek abban, mennyire érthetők Pilinszky művei. Ő azonban úgy látja, hogy a költő nyelve hasonló logikát követ, mint a magyar népmeséké: „Számomra logikus, nem igazán tudom, hogy mi okoz nehézséget, ahogy egy magyar népmesében is keverednek állati minőségek, emberi minőségek, csodák, mégsem utasítja el senki a magyar népmeséket, hogy ezzel ne foglalkozzunk. Tehát egyszerűen más kódokat, tudatalatti üzeneteket használ, máshogy beszél a valóságról, mint talán más művek.” A rendező hozzátette: „Nem kell mindent érteni, hiszen az életben sem értünk mindent, hogy mi miért történik körülöttünk úgy, ahogy.”
Pilinszky művészetét jelentősen befolyásolta a 2025. július 31-én elhunyt neves amerikai rendező, drámaíró, Robert Wilson. Szilágyi Bálint hangsúlyozta, hogy a Pilinszky-anyagokkal való foglalkozás részben tiszteletadás is volt Wilson munkássága előtt. Wilson színháza – amely inkább vizuális, muzikális és érzéki élmény, mint hagyományos narratív történet – nagy hatással volt Pilinszkyre.
A workshop során a darabok vizuális és humoros elemekkel, például tarot-kártyás jóslással vagy török gengszterrapszámokkal is kiegészültek, ami felszabadító élményt nyújtott a hallgatóknak. Szilágyi kiemelte, hogy a külföldi közeg lehetővé tette számára azokat a kísérletezéseket, amelyeket itthon talán nem mert volna megvalósítani.
Szilágyi mély szeretettel és hálával tért vissza Magyarországra a közös munka után. Kiemelte, hogy az élmény megerősítette benne, hogy mennyire érdemes Pilinszky szövegeivel foglalkozni, akár egyetemi képzés keretében is.
A rendező következő projektjét Szlovéniában, a Maribori Szlovén Nemzeti Színházban valósítja meg. Itt a fókuszban a Hogyan nevezzelek? című francia film színházi adaptációja áll – egy népszerű, kortárs anyag, ami a humor és a drámai feszültség egyensúlyával különleges színházi élményt nyújt. Az előadást Magyarországon először 2017-ben mutatták be Debrecenben, az SZFE oktatója, Ilja Bocsarnikovsz rendezésében.
Fotók: Szilágyi Bálint és Hazal Yildirim
Egyéb hírek
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
