Televíziós műsorkészítő vizsga az SZFE-n
2024 február 7., szerda 09:45.
Koltay Anna és Zilahy Tamás elsőéves televíziós műsorkészítő hallgatói félévi vizsgáján jártunk.
A 21. században a televíziózás szerepe radikálisan megváltozott az előző évtizedekhez képest. Az internet térhódításával és a digitális technológiák fejlődésével együtt járó változásoknak köszönhetően a televíziózás ma már sokkal sokoldalúbb és interaktívabb élményt kínál a nézőknek.
Egykoron a televízió a közös családi, vagy társadalmi élmény megtestesítője volt, amikor a családok, sőt a szomszédság is összegyűlt a nappaliban, hogy együtt nézzenek műsorokat vagy filmeket. A magyar televíziózás kezdetén, az 1950-es években és az azt követő évtizedekben olyan ikonikus bemondók és műsorvezetők tették emlékezetessé a képernyőt, mint Tamási Eszter, Lénárd Judit (1950-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett), Varga József és Takács Marika. Ők voltak azok, akik az első televíziós adásokban megjelenve, arculatot adtak a még gyerekcipőben járó médiumnak.
Napjainkban azonban a nézőknek számos más lehetőségük van a tartalmak megtekintésére, köszönhetően az online streaming szolgáltatások térnyerésének. Az emberek egyre inkább hajlamosak elhagyni a hagyományos televízióadásokat, és inkább az egyéni preferenciáknak megfelelően választják ki a tartalmakat.
A televíziózás szerepe azonban továbbra is fontos marad a média tájékoztatásában és szórakoztatásában. A hírek, dokumentumfilmek és a kulturális műsorok továbbra is a televízió egyik erősségét képezik. Emellett a hagyományos csatornák is alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, és online platformokon is elérhetővé teszik tartalmaikat.
A televíziózásnak a 21. században tehát kiterjedt és változatos szerepe van. Az emberek egy része továbbra is ragaszkodik a hagyományos televíziózás élményéhez, míg mások inkább a rugalmasabb, online platformokat részesítik előnyben. A televízió továbbra is fontos szereplője a kultúránknak és a média tájékoztatásnak, miközben alkalmazkodik az új technológiák és fogyasztói elvárások változásaihoz.
A televíziós produkciók hátterében gyakran összetett projektvezetési feladatok állnak. A hallgatóknak képesnek kell lenniük tervezni, koordinálni és irányítani egy teljes televíziós műsort, ami magában foglalja a csapatmunkát, a költségvetési tervezést és az időgazdálkodást is.
Ezen kívül a hallgatóknak a technológiai fejlődéssel is lépést kell tartaniuk, figyelemmel kell kísérniük az iparági trendeket és alkalmazkodniuk kell az új médiatechnológiákhoz és platformokhoz.
A félévi vizsga egy szokatlan bemutatkozással indult. A nulladik feladat során a hallgatóknak két napra párokat kellett alkotniuk és portréfotók formájában kellett bemutatniuk, mit látnak és mit tanultak meg társuktól. Az érdekessége és különlegessége ennek az ismerkedési formának az, hogy nem csupán hagyományos interakciókra épült, hanem egy kreatív módja volt annak, hogy mélyebben megismerjék egymást a hallgatók a félév során.
Ezután következhettek (szám szerint négy) a szakmai vizsgafeladatok: magazinriport-készítés, dramatizált verskészítés, Örkény István Az élet értelme című egyperceséből tévéjáték-forgatás és a Manó dokumentumfilm-készítés. Hogy pontosan mit is jelent a Manó projekt, arra később visszatérünk.
A magazinriport készítése során a televíziós hallgatóknak több lépésen keresztül kell navigálniuk, hogy létrehozzanak egy informatív, érdekes és jól összerakott riportot.
Témakiválasztás és kutatás: Az első és egyik legfontosabb lépés a megfelelő téma kiválasztása. A hallgatóknak olyan témát kell választaniuk, amely érdekes, releváns és kapcsolódik az adott célcsoport érdeklődési köréhez. A hallgatóknak alapos kutatást kell végezniük, hogy információkat gyűjtsenek és mélyebben megértsék a témát.
Következő lépés az interjúk elkészítése: A riport készítése során fontos, hogy releváns személyekkel (rendezők, írók, főszereplő stb.) készüljenek el az interjúk. Az interjúk során a hallgatóknak olyan kérdéseket kell feltenniük, amelyek segítenek a nézőknek a téma jobb megértésében és érdekes információkat kínálnak.
Forgatás és operatőri feladatok: A hallgatóknak meg kell tanulniuk a kamerák kezelését és beállítani az optimális fényviszonyokat. A helyszíni forgatás során az operatőri feladatokon túlmenően figyelniük kell a kompozícióra, az atmoszférára és a hangminőségre is.
Szerkesztés és vágás: A felvett anyagokat szerkeszteni kell a vágószoftver segítségével. Ez magában foglalja a klippek összeillesztését, az átmenetek kezelését, valamint a megfelelő hang- és képszinkronizációt. A szerkesztés során a hallgatóknak arra is figyelniük kell, hogy a riport logikusan és könnyen követhető módon legyen összeállítva.
Narráció és kommentár: A riport során a hallgatóknak lehetőségük van saját narrációt, vagy kommentárt hozzáadni, amely segíti a nézőket a történet követésében. Ez a hangos kommentár lehetőséget ad a riportereknek arra, hogy további információkat adjanak, vagy érdekességeket osszanak meg a témával kapcsolatban.
Kritika és fejlődés: Az elkészült riportot érdemes kritikai szemmel is szemlélni, ahogy azt meg is tették a vizsgán megjelent oktatók. A konstruktív visszajelzések segítenek a hallgatóknak fejleszteni a készségeiket és tovább finomítani a munkájukat.
A fent említett lépések mind részei a televíziós magazinriport-készítés folyamatának és ezeknek mindegyike kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hallgatók hatékonyan és magabiztosan végezhessék el a feladatukat a jövőben, az egyetemen és a televíziós iparágban is.
A hallgatók rendkívül kreatív módon oldották meg a dramatizált versfeladatot, kiemelkedő fantáziával és mély értelmezéssel. Lehetőségük volt három kiváló vers közül választani: Radnóti Miklós Szusszanó, József Attila Ne légy szeles és Márai Sándor Nosztalgia című versei közül. A kihívás az volt, hogy a választott versüket dialógussá alakítsák át szövegváltoztatás nélkül, majd úgy adaptálják egy élethelyzetbe, hogy az a vers szövegének más értelmet adjon.
A Manó-filmek volt a vizsga legizgalmasabb része. De kik is azok a manók? Ezek érdekes karakterek, akik közöttünk élnek, végzik a feladatukat és saját kis világukban boldogan léteznek. Így vagy úgy. Megismerhettük a mélyszegénységben élő Ica nénit, aki számára az állatok gondozása jelenti az egyetlen boldogságot. Berezvai Mártát, a női utcazenészt, a főváros egyetlen utcai női trombitását, ahogy a hóesésben is fújja a trombitát. Fújja, mert nem tehet mást. Kovács Kristófot, az utcazenészt, Liu Jint, a kínai étterem manóját, Gangel Ferencet, a belvárosi handpan művészt, Fekete Mátyás utcazenészt a Vigadó térről, egy festőművészt és Orsós „Giorgio” Gyurit, aki állami gondozott gyermekként szeretett bele a moziba.
Az SZFE hallgatóinak témaválasztása mély érzékenységre és a világ iránti nyitottságra utal. A Manó dokumentumfilmek által kiválasztott témák az emberi élet sokszínűségét és értékeit tükrözik, valamint rávilágítanak azokra a különleges pillanatokra, melyek nem mindenki számára láthatóak az átlagos hétköznapokban. A hallgatók szemmel láthatóan rendelkeznek azzal a képességgel, hogy észrevegyék és értékeljék az emberekben rejlő különféle tehetségeket, az életek gazdagságát és sokszínűségét.
A témaválasztásuk azt sugallja, nemcsak a felszínt érintik, hanem mélyebb rétegekbe is le képesek tekinteni. A dokumentumfilmek nem csupán a látványt örökítik meg, hanem a mögötte rejlő érzéseket, történeteket és az emberi lélek mélységeit is. A kreativitásuk és érzékenységük révén képesek kiemelni az értékeket, amelyek nem mindig láthatóak a hétköznapi élet zajában.
A Manó dokumentumfilmek tehát nem csupán mozaikok az élet színes palettájából, hanem arra is eszközök, hogy az SZFE hallgatói az érzékenységüket, empátiájukat és képességeiket használva megosszák a világgal azokat a történeteket, melyek inspirálnak, megérintenek és rámutatnak az emberi létezés mélyebb jelentéseire.
Egyéb hírek
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Beszámoló a Jókai 200 – A színházban és a filmben című tudományos konferenciáról
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Művészeti-igazgatási menedzsereket képez az SZFE
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
„Jókai él, csak új nyelven kell megszólaltatni” – interjú Antal Zsolttal, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjével
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
41 hallgató 1 kattintás: elkészült a végzős hallgatók portfóliója
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
