Televíziós műsorkészítő vizsga az SZFE-n
2024 február 7., szerda 09:45.
Koltay Anna és Zilahy Tamás elsőéves televíziós műsorkészítő hallgatói félévi vizsgáján jártunk.
A 21. században a televíziózás szerepe radikálisan megváltozott az előző évtizedekhez képest. Az internet térhódításával és a digitális technológiák fejlődésével együtt járó változásoknak köszönhetően a televíziózás ma már sokkal sokoldalúbb és interaktívabb élményt kínál a nézőknek.
Egykoron a televízió a közös családi, vagy társadalmi élmény megtestesítője volt, amikor a családok, sőt a szomszédság is összegyűlt a nappaliban, hogy együtt nézzenek műsorokat vagy filmeket. A magyar televíziózás kezdetén, az 1950-es években és az azt követő évtizedekben olyan ikonikus bemondók és műsorvezetők tették emlékezetessé a képernyőt, mint Tamási Eszter, Lénárd Judit (1950-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett), Varga József és Takács Marika. Ők voltak azok, akik az első televíziós adásokban megjelenve, arculatot adtak a még gyerekcipőben járó médiumnak.
Napjainkban azonban a nézőknek számos más lehetőségük van a tartalmak megtekintésére, köszönhetően az online streaming szolgáltatások térnyerésének. Az emberek egyre inkább hajlamosak elhagyni a hagyományos televízióadásokat, és inkább az egyéni preferenciáknak megfelelően választják ki a tartalmakat.
A televíziózás szerepe azonban továbbra is fontos marad a média tájékoztatásában és szórakoztatásában. A hírek, dokumentumfilmek és a kulturális műsorok továbbra is a televízió egyik erősségét képezik. Emellett a hagyományos csatornák is alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, és online platformokon is elérhetővé teszik tartalmaikat.
A televíziózásnak a 21. században tehát kiterjedt és változatos szerepe van. Az emberek egy része továbbra is ragaszkodik a hagyományos televíziózás élményéhez, míg mások inkább a rugalmasabb, online platformokat részesítik előnyben. A televízió továbbra is fontos szereplője a kultúránknak és a média tájékoztatásnak, miközben alkalmazkodik az új technológiák és fogyasztói elvárások változásaihoz.
A televíziós produkciók hátterében gyakran összetett projektvezetési feladatok állnak. A hallgatóknak képesnek kell lenniük tervezni, koordinálni és irányítani egy teljes televíziós műsort, ami magában foglalja a csapatmunkát, a költségvetési tervezést és az időgazdálkodást is.
Ezen kívül a hallgatóknak a technológiai fejlődéssel is lépést kell tartaniuk, figyelemmel kell kísérniük az iparági trendeket és alkalmazkodniuk kell az új médiatechnológiákhoz és platformokhoz.
A félévi vizsga egy szokatlan bemutatkozással indult. A nulladik feladat során a hallgatóknak két napra párokat kellett alkotniuk és portréfotók formájában kellett bemutatniuk, mit látnak és mit tanultak meg társuktól. Az érdekessége és különlegessége ennek az ismerkedési formának az, hogy nem csupán hagyományos interakciókra épült, hanem egy kreatív módja volt annak, hogy mélyebben megismerjék egymást a hallgatók a félév során.
Ezután következhettek (szám szerint négy) a szakmai vizsgafeladatok: magazinriport-készítés, dramatizált verskészítés, Örkény István Az élet értelme című egyperceséből tévéjáték-forgatás és a Manó dokumentumfilm-készítés. Hogy pontosan mit is jelent a Manó projekt, arra később visszatérünk.
A magazinriport készítése során a televíziós hallgatóknak több lépésen keresztül kell navigálniuk, hogy létrehozzanak egy informatív, érdekes és jól összerakott riportot.
Témakiválasztás és kutatás: Az első és egyik legfontosabb lépés a megfelelő téma kiválasztása. A hallgatóknak olyan témát kell választaniuk, amely érdekes, releváns és kapcsolódik az adott célcsoport érdeklődési köréhez. A hallgatóknak alapos kutatást kell végezniük, hogy információkat gyűjtsenek és mélyebben megértsék a témát.
Következő lépés az interjúk elkészítése: A riport készítése során fontos, hogy releváns személyekkel (rendezők, írók, főszereplő stb.) készüljenek el az interjúk. Az interjúk során a hallgatóknak olyan kérdéseket kell feltenniük, amelyek segítenek a nézőknek a téma jobb megértésében és érdekes információkat kínálnak.
Forgatás és operatőri feladatok: A hallgatóknak meg kell tanulniuk a kamerák kezelését és beállítani az optimális fényviszonyokat. A helyszíni forgatás során az operatőri feladatokon túlmenően figyelniük kell a kompozícióra, az atmoszférára és a hangminőségre is.
Szerkesztés és vágás: A felvett anyagokat szerkeszteni kell a vágószoftver segítségével. Ez magában foglalja a klippek összeillesztését, az átmenetek kezelését, valamint a megfelelő hang- és képszinkronizációt. A szerkesztés során a hallgatóknak arra is figyelniük kell, hogy a riport logikusan és könnyen követhető módon legyen összeállítva.
Narráció és kommentár: A riport során a hallgatóknak lehetőségük van saját narrációt, vagy kommentárt hozzáadni, amely segíti a nézőket a történet követésében. Ez a hangos kommentár lehetőséget ad a riportereknek arra, hogy további információkat adjanak, vagy érdekességeket osszanak meg a témával kapcsolatban.
Kritika és fejlődés: Az elkészült riportot érdemes kritikai szemmel is szemlélni, ahogy azt meg is tették a vizsgán megjelent oktatók. A konstruktív visszajelzések segítenek a hallgatóknak fejleszteni a készségeiket és tovább finomítani a munkájukat.
A fent említett lépések mind részei a televíziós magazinriport-készítés folyamatának és ezeknek mindegyike kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hallgatók hatékonyan és magabiztosan végezhessék el a feladatukat a jövőben, az egyetemen és a televíziós iparágban is.
A hallgatók rendkívül kreatív módon oldották meg a dramatizált versfeladatot, kiemelkedő fantáziával és mély értelmezéssel. Lehetőségük volt három kiváló vers közül választani: Radnóti Miklós Szusszanó, József Attila Ne légy szeles és Márai Sándor Nosztalgia című versei közül. A kihívás az volt, hogy a választott versüket dialógussá alakítsák át szövegváltoztatás nélkül, majd úgy adaptálják egy élethelyzetbe, hogy az a vers szövegének más értelmet adjon.
A Manó-filmek volt a vizsga legizgalmasabb része. De kik is azok a manók? Ezek érdekes karakterek, akik közöttünk élnek, végzik a feladatukat és saját kis világukban boldogan léteznek. Így vagy úgy. Megismerhettük a mélyszegénységben élő Ica nénit, aki számára az állatok gondozása jelenti az egyetlen boldogságot. Berezvai Mártát, a női utcazenészt, a főváros egyetlen utcai női trombitását, ahogy a hóesésben is fújja a trombitát. Fújja, mert nem tehet mást. Kovács Kristófot, az utcazenészt, Liu Jint, a kínai étterem manóját, Gangel Ferencet, a belvárosi handpan művészt, Fekete Mátyás utcazenészt a Vigadó térről, egy festőművészt és Orsós „Giorgio” Gyurit, aki állami gondozott gyermekként szeretett bele a moziba.
Az SZFE hallgatóinak témaválasztása mély érzékenységre és a világ iránti nyitottságra utal. A Manó dokumentumfilmek által kiválasztott témák az emberi élet sokszínűségét és értékeit tükrözik, valamint rávilágítanak azokra a különleges pillanatokra, melyek nem mindenki számára láthatóak az átlagos hétköznapokban. A hallgatók szemmel láthatóan rendelkeznek azzal a képességgel, hogy észrevegyék és értékeljék az emberekben rejlő különféle tehetségeket, az életek gazdagságát és sokszínűségét.
A témaválasztásuk azt sugallja, nemcsak a felszínt érintik, hanem mélyebb rétegekbe is le képesek tekinteni. A dokumentumfilmek nem csupán a látványt örökítik meg, hanem a mögötte rejlő érzéseket, történeteket és az emberi lélek mélységeit is. A kreativitásuk és érzékenységük révén képesek kiemelni az értékeket, amelyek nem mindig láthatóak a hétköznapi élet zajában.
A Manó dokumentumfilmek tehát nem csupán mozaikok az élet színes palettájából, hanem arra is eszközök, hogy az SZFE hallgatói az érzékenységüket, empátiájukat és képességeiket használva megosszák a világgal azokat a történeteket, melyek inspirálnak, megérintenek és rámutatnak az emberi létezés mélyebb jelentéseire.
Egyéb hírek
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
A próba a szerelmünk – interjú Ilja Bocsarnikovsszal, a harmadéves prózai színművész osztály vezetőjével és Szergej Szotnyikov vendégoktatóval
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
Az SZFE is részt vesz a XVI. DESZKA Fesztiválon
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Elkezdődött a 45. Magyar Filmszemle – ezeket az SZFE-s filmeket nézhetjük meg
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
SZFE-s hallgatókkal születik újjá A padlás Debrecenben
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Színes pokol: SZFE-s hallgató filmje is látható a Magyar Filmszemlén
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Ló, AI és Hamvas: ilyen lesz a februári Alkotóműhelyek Hete
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
