A Madách Projekt az év egyik legkiemelkedőbb nemzetközi kulturális eseménye volt, melyen több mint 200 külföldi színművész hallgató dolgozta fel Madách Imre Az ember tragédiája című művét. Koncz Gabriella, az SZFE filmvágó oktatója (Zichy Mihály Alapítvány tagja) lelkesen karolta fel az ötletet, hogy a Madách Szimpóziumon az Eiffel Műhelyházban különleges inspiráció lehessen jelen. Egyedülálló együttműködés jött létre a Szépművészeti Múzeum és a Zichy Mihály Emlékház, valamint az SZFE között, melynek eredményeként az SZFE Madách Projektjének próbaidőszakában lehetőség volt megtekinteni Zichy Mihály Az ember tragédiájához készített illusztrációit. Az inspiráló kiállítást a Szépművészeti Múzeum részéről Büki Barbara koordinálta, nélküle ez az egyedülálló tárlat nem valósulhatott volna meg.
Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” életének nagy részét a cári Oroszországban élte le. Elismertsége is a cári udvarhoz kötötte 1848-tól 1874-ig, majd 1883-tól haláláig. Az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művész volt a magyar képzőművészetben. Ugyan grafikai alkotásainak száma több ezerre rúg, ezeknek csupán egy kisebb hányada ismert Magyarországon. Gondolatiságában azonban nem szakadt el hazájától, illetve szűkebb zalai szülőhelyétől. A kor megkötöttségeivel szemben Goethe, Byron, Lermontov és Puskin romanticizmusa, de ugyanakkor Petőfi, Arany, Madách világa nyomán váltak szabaddá, szárnyalóbbá rajzai.
?Zichy valahányszor kontaktusba került hazájával, mindannyiszor éreztették vele, hogy férfias nyíltságára, bátor egyenes lelkűségére nincs itt semmi szükség… Már fiatal korában mellőzték, amennyire csak lehetett. Nem tetszett szabadelvűsége… (de) ő tapasztalt világfi és bölcs művésze az életnek, jól tudja, hogy egy jövendő nemzedék igazságot fog neki szolgálni.” ? írta Lyka Károly művészettörténész.
Zichy Mihály nem festett csendéletet, a természeti tájak is ritkán ihlették meg, ehelyett már korai alkotásaiban is a fájdalom, a szenvedés, a mély emberi tragédiák bemutatására törekedett.
1874 őszén elutazott Párizsba. Bekapcsolódott a Párizsi Magyar Egylet életébe. Elsősorban azokkal a kritikusokkal, írókkal, művészekkel teremtett kapcsolatot, akik vele rokon forradalmi eszméket és művészi felfogást vallottak. Victor Hugon keresztül baráti szálak fűzték Zichyt Dumas-hoz is. Párizsban készítette el Goethe és Petőfi illusztrációit, folytatta a Shakespeare-i Falstaffokat. Az 1878-as párizsi világkiállítás után ? ahol a Démon fegyverei-t kiállította ? kimerült, és az események megviselték egészségét, így Nizzában keresett gyógyulást.
1883-ban III. Sándor cár meghívására Zichy ismét udvari festő lett. Ebben az időben a magyar irodalom 1862-ben megjelent remekműve, Madách Imre Az ember tragédiája c. színművéhez is készített rajzokat, illusztrációkat. 1885 nyarán merült fel először, Zichy ekkor a sajtó híradása szerint két hónapnyi szabadságot kapott a cártól, hogy Az ember tragédiájához megrajzolja illusztrációit.
Az illusztrációkat ceruzával és fekete krétával készítette el. Először csupán 15 művet készített, amelyeket 1886 őszén a Műcsarnok ki is állított. Ekkor még hiányzott egy-egy egyiptomi, római és bizánci, illetve a két falanszter-jelenet, amelyek a mű első, 1887-es díszkiadásában sem szerepeltek.
Egy évvel később, 1888-ban újabb díszkiadás látott napvilágot, ebben azonban már a ma ismert húsz rajz mindegyike megjelent. A rajzokat a közönség és a kritika egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta. Noha illusztrációs tevékenysége az ötvenes évektől rendkívül kiterjedt és elismert volt, Zichy mégis most először készített teljes sorozatot magyar irodalmi alkotáshoz.
Bár Zichy élete nagy részében egy hatalmas festmény megfestésével kívánta elérni az ismertséget és megbecsültséget, végül elismerte, hogy legtöbbet az irodalmi művek illusztrálásakor nyújthat.
Az alábbi videóban Dr. Huszár Orsolya az SZFE Nemzetközi Igazgatóság vezetője osztja meg személyes kötődését a Zichy illusztrációihoz:
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szervezésében Antal Nimród, magyar származású amerikai filmrendező tart exkluzív mesterkurzust 2025. október 10-én pénteken a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben.
Idén ismét lehet jelentkezni Egyetemünk Tudományos Diákkörének munkájába, ahová minden osztatlan és osztott BA, illetve MA képzésben tanuló, beiratkozott hallgatónk csatlakozhat. A diákköri munka lehetőséget kínál mindazoknak az egyénileg vagy csoportban dolgozó diákunknak, akik a következő két tanévben „nem tantervi feladat, nem vizsgafeladat” keretei között szeretnének egyetemi, intézeti és témavezetői támogatással művészeti és/vagy tudományos projekteket létrehozni – a számukra legizgalmasabb témában és formában. A TDK részletes felhívása az alábbiakban olvasható.
A szakmai gyakorlat az egyik legizgalmasabb része a képzésnek! Ilyenkor próbálhatod ki magad először élesben a választott szakmádban, építhetsz értékes szakmai kapcsolatokat, és sokan már ekkor megtalálják későbbi munkahelyüket. Nézzük meg szakonként, milyen lehetőségek várnak rád!
Varga Sébastien, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) nemrég végzett second unit rendező szakos hallgatója elnyerte a Nemzetközi Motor Filmdíj – Legjobb Diákfilm elismerését.
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetem: október 1-én, kedden bemutatkoztak diplomafilmjeikkel az Urániában a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben végzett első second unit rendező évfolyam hallgatói. A Magyarországon, sőt a régióban is egyedülálló képzést Gulyás Buda Balázs Béla-díjas operatőr, a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjas alkotója vezette, mellette Pirock Gábor, a hazai és nemzetközi kaszkadőr- és akciófilm-szakma kiemelkedő alakja is osztályvezetőként tevékenykedett.
Újabb jelentős kötettel bővült az SZFE Könyvek sorozat: magyarul is megjelent Béatrice Picon-Vallin francia színháztörténész Théâtre du Soleil – Ariane Mnouchkine Napszínházának első fél évszázada című munkája, amely a legendás társulat első 50 évét mutatja be. Az SZFE Doktori Iskolája által szervezett szeptemberi tankönyvbemutatón a szerző mellett részt vett a társulat két színésze, Duccio Bellugi-Vannuccini és Jancsó Judit is.
Október 1-jén, nagy szakmai érdeklődés mellett került sor a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első second unit rendező szakos hallgatóinak diplomafilm-vetítésére az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A végzősök változatos műfajokban, látványos filmtechnikai megoldásokkal és akciódús rövidfilmekkel mutatták be frissen megszerzett tudásukat.
Szülei neki mutatták meg először aktuális filmjük forgatókönyvét. Ahogy egy barátnője viccelődött vele, náluk a család nem ebédet csinál együtt, hanem filmet. Esztergályos Krisztina mégis inkább angol szakra ment, majd végül őt is utolérte a családi karma: rendező lett, majd forgatókönyvíró. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal vele beszélgettünk.