Zichy illusztrációk színesítették a Madách Szimpóziumot
2023 június 30., péntek 12:44.
A Madách Projekt az év egyik legkiemelkedőbb nemzetközi kulturális eseménye volt, melyen több mint 200 külföldi színművész hallgató dolgozta fel Madách Imre Az ember tragédiája című művét. Koncz Gabriella, az SZFE filmvágó oktatója (Zichy Mihály Alapítvány tagja) lelkesen karolta fel az ötletet, hogy a Madách Szimpóziumon az Eiffel Műhelyházban különleges inspiráció lehessen jelen. Egyedülálló együttműködés jött létre a Szépművészeti Múzeum és a Zichy Mihály Emlékház, valamint az SZFE között, melynek eredményeként az SZFE Madách Projektjének próbaidőszakában lehetőség volt megtekinteni Zichy Mihály Az ember tragédiájához készített illusztrációit. Az inspiráló kiállítást a Szépművészeti Múzeum részéről Büki Barbara koordinálta, nélküle ez az egyedülálló tárlat nem valósulhatott volna meg.
Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” életének nagy részét a cári Oroszországban élte le. Elismertsége is a cári udvarhoz kötötte 1848-tól 1874-ig, majd 1883-tól haláláig. Az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művész volt a magyar képzőművészetben. Ugyan grafikai alkotásainak száma több ezerre rúg, ezeknek csupán egy kisebb hányada ismert Magyarországon. Gondolatiságában azonban nem szakadt el hazájától, illetve szűkebb zalai szülőhelyétől. A kor megkötöttségeivel szemben Goethe, Byron, Lermontov és Puskin romanticizmusa, de ugyanakkor Petőfi, Arany, Madách világa nyomán váltak szabaddá, szárnyalóbbá rajzai.
?Zichy valahányszor kontaktusba került hazájával, mindannyiszor éreztették vele, hogy férfias nyíltságára, bátor egyenes lelkűségére nincs itt semmi szükség… Már fiatal korában mellőzték, amennyire csak lehetett. Nem tetszett szabadelvűsége… (de) ő tapasztalt világfi és bölcs művésze az életnek, jól tudja, hogy egy jövendő nemzedék igazságot fog neki szolgálni.” ? írta Lyka Károly művészettörténész.
Zichy Mihály nem festett csendéletet, a természeti tájak is ritkán ihlették meg, ehelyett már korai alkotásaiban is a fájdalom, a szenvedés, a mély emberi tragédiák bemutatására törekedett.
1874 őszén elutazott Párizsba. Bekapcsolódott a Párizsi Magyar Egylet életébe. Elsősorban azokkal a kritikusokkal, írókkal, művészekkel teremtett kapcsolatot, akik vele rokon forradalmi eszméket és művészi felfogást vallottak. Victor Hugon keresztül baráti szálak fűzték Zichyt Dumas-hoz is. Párizsban készítette el Goethe és Petőfi illusztrációit, folytatta a Shakespeare-i Falstaffokat. Az 1878-as párizsi világkiállítás után ? ahol a Démon fegyverei-t kiállította ? kimerült, és az események megviselték egészségét, így Nizzában keresett gyógyulást.
1883-ban III. Sándor cár meghívására Zichy ismét udvari festő lett. Ebben az időben a magyar irodalom 1862-ben megjelent remekműve, Madách Imre Az ember tragédiája c. színművéhez is készített rajzokat, illusztrációkat. 1885 nyarán merült fel először, Zichy ekkor a sajtó híradása szerint két hónapnyi szabadságot kapott a cártól, hogy Az ember tragédiájához megrajzolja illusztrációit.
Az illusztrációkat ceruzával és fekete krétával készítette el. Először csupán 15 művet készített, amelyeket 1886 őszén a Műcsarnok ki is állított. Ekkor még hiányzott egy-egy egyiptomi, római és bizánci, illetve a két falanszter-jelenet, amelyek a mű első, 1887-es díszkiadásában sem szerepeltek.
Egy évvel később, 1888-ban újabb díszkiadás látott napvilágot, ebben azonban már a ma ismert húsz rajz mindegyike megjelent. A rajzokat a közönség és a kritika egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta. Noha illusztrációs tevékenysége az ötvenes évektől rendkívül kiterjedt és elismert volt, Zichy mégis most először készített teljes sorozatot magyar irodalmi alkotáshoz.
Bár Zichy élete nagy részében egy hatalmas festmény megfestésével kívánta elérni az ismertséget és megbecsültséget, végül elismerte, hogy legtöbbet az irodalmi művek illusztrálásakor nyújthat.
Az alábbi videóban Dr. Huszár Orsolya az SZFE Nemzetközi Igazgatóság vezetője osztja meg személyes kötődését a Zichy illusztrációihoz:
Egyéb hírek
SZFE-s hallgatókkal születik újjá A padlás Debrecenben
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Színes pokol: SZFE-s hallgató filmje is látható a Magyar Filmszemlén
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Ló, AI és Hamvas: ilyen lesz a februári Alkotóműhelyek Hete
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
Élmezőnyben az SZFE a művészeti és művészetközvetítési képzési terület rangsorában
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Művészet és művészetközvetítés képzési területen a 21 hazai rangsorolt felsőoktatási intézmény közül országos szinten a 2. helyen áll az UNIside 2026 legfrissebb egyetemi rangsora szerint. A kiadvány kiemeli, hogy az SZFE különösen erős a hallgatói kiválóság és az oktatói minőség terén, miközben színművész képzése országosan a legnépszerűbb.
Mária örök útjairól – beszélgetés dr. Tari János operatőr-filmrendezővel
Dr. Tari János, operatőr-filmrendező, az SZFE egykori hallgatója, ma elismert oktatója egy ambiciózus dokumentumfilm-projektről mesélt nekünk. A készülő alkotás a Szűz Mária-kultusz európai kultúrtörténetét dolgozza fel. Melyek voltak a film mögött álló személyes motivációk, milyen szerencsés véletlenek adódtak a forgatás során és hogyan lehet hitelesen megjeleníteni ezt a hagyományt? – Többek között ezekről is kérdeztük az alkotót.
„Dolgozzunk gyomorból!” – Szabó Réka a Himnuszról, örökölt történetekről és a jelen kérdéseiről
A Magyar Kultúra Napján Szabó Rékával, az SZFE oktatójával és a Nemzeti Színház dramaturgjával arról beszélgettünk, hogyan él tovább a Himnusz személyes emlékezetünkben, miként lehet a kollektív történelmi tapasztalatokat ma is érvényesen megszólaltatni, és hol húzódik a határ tisztelet és újraértelmezés között a kortárs színház és irodalom világában.
Meghívó Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Magyar siker az Egyesült Államokban: Somossy Barbara diplomafilmje a legrangosabb nyugati parti fesztiválok egyikén
Nagy büszkeséggel számolunk be arról, hogy az SZFE Filmrendező művész MA szakán 2023-ban végzett hallgatónk, Somossy Barbara Takarásban című diplomafilmje meghívást kapott az Egyesült Államok egyik legfontosabb rövidfilmes seregszemléje, a Dam Short Film Festival versenyprogramjába. Az Oscar-jelölt Koltai Lajos kreatív produceri közreműködésével készült alkotást több száz pályamű közül választották be a mindössze 12 nemzetközi filmet számláló mezőnybe.
