Zichy illusztrációk színesítették a Madách Szimpóziumot
2023 június 30., péntek 12:44.
A Madách Projekt az év egyik legkiemelkedőbb nemzetközi kulturális eseménye volt, melyen több mint 200 külföldi színművész hallgató dolgozta fel Madách Imre Az ember tragédiája című művét. Koncz Gabriella, az SZFE filmvágó oktatója (Zichy Mihály Alapítvány tagja) lelkesen karolta fel az ötletet, hogy a Madách Szimpóziumon az Eiffel Műhelyházban különleges inspiráció lehessen jelen. Egyedülálló együttműködés jött létre a Szépművészeti Múzeum és a Zichy Mihály Emlékház, valamint az SZFE között, melynek eredményeként az SZFE Madách Projektjének próbaidőszakában lehetőség volt megtekinteni Zichy Mihály Az ember tragédiájához készített illusztrációit. Az inspiráló kiállítást a Szépművészeti Múzeum részéről Büki Barbara koordinálta, nélküle ez az egyedülálló tárlat nem valósulhatott volna meg.
Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” életének nagy részét a cári Oroszországban élte le. Elismertsége is a cári udvarhoz kötötte 1848-tól 1874-ig, majd 1883-tól haláláig. Az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művész volt a magyar képzőművészetben. Ugyan grafikai alkotásainak száma több ezerre rúg, ezeknek csupán egy kisebb hányada ismert Magyarországon. Gondolatiságában azonban nem szakadt el hazájától, illetve szűkebb zalai szülőhelyétől. A kor megkötöttségeivel szemben Goethe, Byron, Lermontov és Puskin romanticizmusa, de ugyanakkor Petőfi, Arany, Madách világa nyomán váltak szabaddá, szárnyalóbbá rajzai.
?Zichy valahányszor kontaktusba került hazájával, mindannyiszor éreztették vele, hogy férfias nyíltságára, bátor egyenes lelkűségére nincs itt semmi szükség… Már fiatal korában mellőzték, amennyire csak lehetett. Nem tetszett szabadelvűsége… (de) ő tapasztalt világfi és bölcs művésze az életnek, jól tudja, hogy egy jövendő nemzedék igazságot fog neki szolgálni.” ? írta Lyka Károly művészettörténész.
Zichy Mihály nem festett csendéletet, a természeti tájak is ritkán ihlették meg, ehelyett már korai alkotásaiban is a fájdalom, a szenvedés, a mély emberi tragédiák bemutatására törekedett.
1874 őszén elutazott Párizsba. Bekapcsolódott a Párizsi Magyar Egylet életébe. Elsősorban azokkal a kritikusokkal, írókkal, művészekkel teremtett kapcsolatot, akik vele rokon forradalmi eszméket és művészi felfogást vallottak. Victor Hugon keresztül baráti szálak fűzték Zichyt Dumas-hoz is. Párizsban készítette el Goethe és Petőfi illusztrációit, folytatta a Shakespeare-i Falstaffokat. Az 1878-as párizsi világkiállítás után ? ahol a Démon fegyverei-t kiállította ? kimerült, és az események megviselték egészségét, így Nizzában keresett gyógyulást.
1883-ban III. Sándor cár meghívására Zichy ismét udvari festő lett. Ebben az időben a magyar irodalom 1862-ben megjelent remekműve, Madách Imre Az ember tragédiája c. színművéhez is készített rajzokat, illusztrációkat. 1885 nyarán merült fel először, Zichy ekkor a sajtó híradása szerint két hónapnyi szabadságot kapott a cártól, hogy Az ember tragédiájához megrajzolja illusztrációit.
Az illusztrációkat ceruzával és fekete krétával készítette el. Először csupán 15 művet készített, amelyeket 1886 őszén a Műcsarnok ki is állított. Ekkor még hiányzott egy-egy egyiptomi, római és bizánci, illetve a két falanszter-jelenet, amelyek a mű első, 1887-es díszkiadásában sem szerepeltek.
Egy évvel később, 1888-ban újabb díszkiadás látott napvilágot, ebben azonban már a ma ismert húsz rajz mindegyike megjelent. A rajzokat a közönség és a kritika egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta. Noha illusztrációs tevékenysége az ötvenes évektől rendkívül kiterjedt és elismert volt, Zichy mégis most először készített teljes sorozatot magyar irodalmi alkotáshoz.
Bár Zichy élete nagy részében egy hatalmas festmény megfestésével kívánta elérni az ismertséget és megbecsültséget, végül elismerte, hogy legtöbbet az irodalmi művek illusztrálásakor nyújthat.
Az alábbi videóban Dr. Huszár Orsolya az SZFE Nemzetközi Igazgatóság vezetője osztja meg személyes kötődését a Zichy illusztrációihoz:
Egyéb hírek
MEGHÍVÓ Kovács Ágnes PhD disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Kovács Ágnes PhD disszertációjának nyilvános védésére.
Kiválóságok az SZFE-n
Vers a filmen, Henrik Ibsen-féle élethazugságok, új szemléletmód a forgatókönyvírás oktatásában, Pilinszky János halál-színháza – ezekben a témákban is elmélyedhettek azok, akik részt vettek az Új Nemzeti Kiválóság Program keddi Szakmai Konferenciáján.
Úton az Erzsóka
Míg szombat délelőtt a Magyarországi Bábszínházak Találkozóját nyitják, este már a Múzeumok Éjszakáján lépnek fel a harmadéves bábszínész hallgatók Erzsóka című előadásukkal. De ez a darab képviseli az SZFE-t a szlovéniai FUGA fesztiválon is.
Soproni pályázatok kortárs alkotóknak A színház dinamikusan nyit a magyar dráma felé
A Soproni Petőfi Színház kettő pályázatot hirdet fiatal alkotók számára a kortárs magyar drámairodalom népszerűsítésének, bemutatásának céljával.
Felhívás- Drámaírói pályázat
A Karrieriroda meghirdeti a Soproni Petőfi Színház drámaírói pályázatát. Benyújtási határidő: 2024. október 31. éjfél.
Felhívás- Projektpályázat fiatal színházi rendezőknek
A Karrieriroda meghirdeti a Soproni Petőfi Színház színházrendezői pályázatát. Benyújtási határidő: 2024. 08.21 éjfél.
SZFE-s siker a MOZ.GO-n
Az SZFE két oktatója is szerepel az idei Magyar Mozgókép Fesztivál díjazottjai között. Koltai Lajos a Semmelweissel a legjobb játékfilm és legjobb rendező díját hozta el, míg Baska Barbara a Baska magyarul beszél című alkotásával a legjobb rövid dokumentumfilm-kategóriában győzött.
Interjú az Életműdíjas Gulyás Budával
A Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjját vette át Gulyás Buda, aki idén akciórendező osztályt indít az SZFE-n. Életpályájáról, a second-unit rendezői pályáról és jövőbeli terveiről kérdeztük.
Fotó: Vasvári Tamás
