„Panaszkodó nyelvhasználat jellemzi a magyarokat. Sokkal inkább, mint másokat” – mondta többek között a Magyar7-nek adott interjújában Dr. Balázs Géza, az SZFE Doktori Iskolájának vezetője, a felvidéki ősökkel rendelkező nyelvészprofesszor, aki arról is beszélt, hogy mit tehetünk ez ellen a hétköznapokban.
Mennyire értenénk meg egy ezer vagy egy kétszáz évvel ezelőtti magyar beszédet?
A magyar nyelv páratlanul egységes. A Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom megszólaltatható és érthető, de nem tudjuk, hogy az átlagemberek hogyan beszéltek.
Az ötszáz évvel ezelőtti szövegeket már többnyire értenénk, és ha föltámadna mondjuk Károli Gáspár, akkor jól eldiskurálnánk vele bármiről.
Világos, hogy a XIX. század még inkább közelebb áll hozzánk, hiszen a Kazinczy-féle nyelvreform nyelvét beszéljük, és az már nagyon mai nyelv.
Hogyan fejlődik nyelvünk a jövőben?
A nyelvi változások az elmúlt ötven évben a média, az internet és az informatika hatására felgyorsultak, ez a folyamat pedig nem áll meg. Mindazonáltal a végtelenségig nem gyorsíthatók a nyelvi változások, mert akkor megszakad a generációk közötti kapcsolat. Lehet, hogy ez meg fog történni, és az nagyon rossz világ lesz. Azt nevezik összeomlásnak. Mintha efelé haladna a világunk. De történhet más is.
A történelemben nagyon sokszor voltak olyan szakaszok, amikor előreszaladt a fejlődés, de azután megnyugodott.
A teljes interjú ITT olvasható.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

