Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Kis Xavér örömmel tapasztalta, hogy Színes pokol című filmje operatőri és rendezői szempontból is kedvező fogadtatásra talált. Bár a film különböző fesztiválokon, a RAK –Ravasz A Kakas Filmszemlén és a 70. Országos Függetlenfilm Fesztiválon is szerepelt, a 2026. február 2. és 8. között megrendezésre kerülő 45. Magyar Filmszemlén való részvétel lehetősége is megerősítette ebben, ahol alkotása nemzetközileg elismert produkciók mellett kerül a mozivászonra.
„Ott, olyan filmek mellett látom a saját filmemet, amik a Berlinalén voltak, vagy a Cannes-i Arany Pálmáért versenyeztek, mint például Kenyeres Bálint filmje” – fogalmazott Xavér.
A Színes pokol központi témája a nemek közötti kommunikáció, a vágyak és a félreértések, valamint a színészi pálya kiszolgáltatottságának kérdése. A film két részből áll; ebből az első egy rémálomról szól, a második pedig egy fiatal lány nagyvárosi életének kezdetéről. A lány színházi siker után vágyódik és ezekkel az érzésekkel indul el egy randevúra. A találkozás azonban rosszul sül el, sőt az este fokozatosan pszichothrillerbe fordul, majd abúzusba torkollik. A két fejezet összefűzése egy kísérletezés, amellyel kapcsolatban Xavér úgy vélekedik, a hagyományos filmes struktúra teljesen kizárná, hogy van egy 5 perces és egy 17 perces fejezet „nincs kontinuitásban.”
A főbb karaktereket profi és amatőr színészek is alakítják. A férfi főszereplő, Katona Péter Dániel, aki korábban sorozatokban is játszott (A tanár, Apatigris, Tündérkert, Hunyadi stb.), profizmusával és markáns jelenlétével formálja a filmet. Ezzel szemben a női főszereplőt Vass Noémi alakítja, aki kerülve a színházi gesztusokat, amatőrként, természetes játékával ragadja meg a nézőt.
Ezzel együtt nem könnyű azonosulni a szereplőkkel; egyikük sem teljesen szimpatikus, így a nézőnek kényelmetlen, de elgondolkodtató kérdésekkel kell szembenéznie az együttérzés és a felelősség kérdéseivel kapcsolatban. Ez nem titkoltan célja is a filmnek: generációs és társadalomkritikát gyakorol a felszínes kommunikáció, a figyelemhiány és az elismerés vágyának bemutatásán keresztül. „Azt vettem észre, hogy a kortársaim már elfelejtettek jól kommunikálni. Ha kérdeznek vagy beszélnek, az is csak egy gesztus, de őszinte érdeklődés nincs mögötte, mert mindenki be van zárva a saját világába, és az érdekli a legjobban, hogy ő a saját világában hogyan tud a legjobban profitálni valamiből. Ez tudat alatt is benne van az emberekben, ez maga a pokol szerintem” – fogalmaz a rendező.
Xavér egy vidéki magyar családban nőtt fel, ahol a filmek főként a klasszikus, széles közönségnek szóló alkotások voltak, így a szerzői filmek világa sokáig hiányzott az életéből. Tizenöt évesen találkozott egy operatőrrel, aki megkérdezte: „Ha ennyire szereted a filmeket, miért nem csinálod te magad?” Ez elindította el a rendezői pálya felé, annak ellenére, hogy tisztában volt a szakma nehézségeivel.
2020-ban érettségizett, és mivel akkor rendező szak épp nem indult, így a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő szakára jelentkezett – de nem jutott be. Ezt követően OKJ-s képzést végzett: animációkkal foglalkozott, majd 2023-ban – már ismét az SZFE-nél – felvették Koncz Gabriella vágó osztályába. Egy év elteltével világossá vált számára, hogy saját történeteit akarja elmesélni.
A vágó szakon készült vizsgafilmje kiemelkedő lett, ami bátorította a rendezés felé vezető úton. Ezt követően felvételt nyert Pacskovszki József filmrendező osztályába, ahol másfél éve tanul, és ebben a félévben a novella adaptáción dolgozik.
Xavér jelenleg egy külsős diplomafilmen dolgozik egy operatőr ismerősével. Ennek a filmnek is a kiszolgáltatottság a témája azzal a különbséggel, hogy a férfi nézőpontjából közelíti meg, egyfajta “body horrorként”.
A Színes pokol című film mellett több SZFE-s alkotás (Papp Márton – Megértésüket köszönjük, Tóth Kristóf Zsolt – Alíz, a torreádor szeretője, Berta éjszaka, Géczy Dávid – Merülés az éjszakában, Tasi Tibor – Rozsdás lóvé) is megtekinthető lesz 2026. február 4-én, 18:30-tól a Corvin Moziban, a 45. Magyar Filmszemle keretein belül.
Jegyek az alábbi linken érhetők el: https://corvinmozi.hu/filmek/45-magyar-filmszemle-rovidfilm-blokk-
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Művészet és művészetközvetítés képzési területen a 21 hazai rangsorolt felsőoktatási intézmény közül országos szinten a 2. helyen áll az UNIside 2026 legfrissebb egyetemi rangsora szerint. A kiadvány kiemeli, hogy az SZFE különösen erős a hallgatói kiválóság és az oktatói minőség terén, miközben színművész képzése országosan a legnépszerűbb.
Dr. Tari János, operatőr-filmrendező, az SZFE egykori hallgatója, ma elismert oktatója egy ambiciózus dokumentumfilm-projektről mesélt nekünk. A készülő alkotás a Szűz Mária-kultusz európai kultúrtörténetét dolgozza fel. Melyek voltak a film mögött álló személyes motivációk, milyen szerencsés véletlenek adódtak a forgatás során és hogyan lehet hitelesen megjeleníteni ezt a hagyományt? – Többek között ezekről is kérdeztük az alkotót.
A Magyar Kultúra Napján Szabó Rékával, az SZFE oktatójával és a Nemzeti Színház dramaturgjával arról beszélgettünk, hogyan él tovább a Himnusz személyes emlékezetünkben, miként lehet a kollektív történelmi tapasztalatokat ma is érvényesen megszólaltatni, és hol húzódik a határ tisztelet és újraértelmezés között a kortárs színház és irodalom világában.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Nagy büszkeséggel számolunk be arról, hogy az SZFE Filmrendező művész MA szakán 2023-ban végzett hallgatónk, Somossy Barbara Takarásban című diplomafilmje meghívást kapott az Egyesült Államok egyik legfontosabb rövidfilmes seregszemléje, a Dam Short Film Festival versenyprogramjába. Az Oscar-jelölt Koltai Lajos kreatív produceri közreműködésével készült alkotást több száz pályamű közül választották be a mindössze 12 nemzetközi filmet számláló mezőnybe.
„Miből áll a felvételi?” és „Van-e esélyem bejutni?” – ezek voltak a leggyakrabban feltett kérdések a 2026. január 8–10. között megrendezett Educatio Oktatási Szakkiállításon, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén is saját standdal vett részt. A háromnapos rendezvény során az érdeklődők az egyetem hallgatóival, munkatársaival és számos oktatóval is találkozhattak, akiknek személyesen is feltehették kérdéseiket.

