Csokonai Vitéz Mihály, a magyar drámaírás egyik korai mestere, a bátran újító és kápráztatóan tehetséges alkotó előtt 250. születésnapja alkalmából programsorozattal tisztelegnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárai. Célunk az egyedi, művészi igényű megemlékezés mellett Egyetemünk alkotó-művészeti teljesítményének prezentálása.
Az ünnepet Csokonai szülővárosába, Debrecenbe szerveztük mindhárom intézetünk – drámaelméleti, színházművészeti, mozgóképművészeti – közreműködésével, oktatóink és hallgatóink inspirációinak és eszközeinek felhasználásával.
A programok Győrei Zsolt, Szabó K. István, Funtek Frigyes, Quintus Konrád, Zilahy Tamás Tanár urak szakmai-művészeti vezetésével és Antal Zsolt oktatási és tudományos rektorhelyettes, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjének koordinálásával, csapatmunkában alakultak ki.
Az egyes produkciók létrehozásában, a szövegkönyvek, versválogatások és a színmű létrehozásában nagy szerepet kaptak az SZFE színművész, rendező, dramaturg és televíziós műsorkészítő szakos hallgatói és a debreceni Ady Endre Gimnázium tanulói.
A rendezvények Csokonai életének-műveinek meghatározó és szimbolikus debreceni helyszínein kerülnek bemutatásra, amiért ezúton is köszönetet mondunk Debrecen városának, a Csokonai Nemzeti Színháznak és a Debreceni Református Kollégiumnak.
November 15. szerda 15.00 – 18.00, helyszínek a Debreceni Református Kollégium, a Debreceni Irodalom Háza, a Csokonai Fórum és az Egri Borozó
Jeles költőink kerek évfordulóit versmaratonokkal szokás ünnepelni. Csokonai születésnapjára a Maratont a hozzá jobban illő Nagyerdőre cserélve, rövidebb vers-etűdök tarka füzérében villantjuk fel, milyen inspirációkat adhat a fiatal alkotóknak egy mindössze 250 éves, örökifjú klasszikus.
Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy fiatalember lelkében lezajló folyamatokat, mint versek által? Kiváltképp, ha történetesen egy költőről van szó…
A klasszikus költő fiatal férfiként ugyanolyan problémákkal küzdött, mint mi, fiatal alkotók. A magány, a gyötrő küzdelem, a szerelem és a vágyott cél elérése csak néhány azon témák közül, amelyekkel pályája során foglalkozott. Versei alapján létrejövő adaptációnkban hangsúlyt kap a zsenialitással járó kirekesztettség.
Szereplők: Bihari Klaudia, Debreczeni Péter, Égerházi Petra, Gáti Panna, Holló Emma, Magyar Odett
Dramaturg: Molnár Kata
Rendező: Vasicsek Botond János
Minden ember alkot valamilyen formában. Ennek a folyamatnak a természete azonban az ókor óta megfejthetetlen az emberiség számára. Ez gyakori témája Csokonai életművének is. Az ő gondolatait felhasználva szeretnénk beszélni az ihletről, barátságról, fájdalomról, szerelemről.
A versválogatás szervező elve, fő tematikája a mítosz és a rítus. A szerelmesek találkozása, ismerkedése, a szerelem kiteljesedése és hervadása mind ezekbe a mitikus imákba foglalva, egy szertartás kereteibe zárva, zenével kísérve jelenik meg a színen.
Szereplők: Beregszászi Ábel, Czine Izabella, Eigner Panna, Hüse Gergő Ferenc, Sipos Kata, Szegvári Ákos
Zene: Erdős Bogi, Cserkó Lidda, Móricz Viola, Urbán Kristóf
Dramaturg: Czene-Polgár Donát
Rendező: Horváth Mózes
Egy napba belesűrűsödhet akár egy egész, nagy szerelem. A bimbózó virradat ébresztette fellobbanás fordul át a kiteljesedés eksztázisába, ami végül fájdalmas elmúlásba, elszakadásba, a magánnyal való szembenézésbe hanyatlik. A körülöttünk pulzáló természet és a bennünk lezajló érzések egymás mellett, egymást kiegészítve haladnak. Mindez az élet vélt vagy valós végén egy kórházi ágyon…
Szereplők: Ács Panna, Balogh Annamária, Juhász Nóra, Kocsis Martin Ferenc, Pusztai Mór, Tőgye Lajos
Dramaturg: Szabó Csenge
Rendező: Kepics Mihály
Minden alkotó hatással van a jövő művészeire. Csokonai munkássága számtalan magyar költőt inspirált. De hol rejtőzik ma Csokonai a világunkban? Erre a kérdésre válaszolnak Fazekas Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Dsida Jenő, Weöres Sándor, Orbán Ottó, Csoóri Sándor, Lackfi János, Varró Dániel versei, melyekben egy rég elmúlt lélek vágyai élnek tovább.
Szereplők: Becsy Sarolta, Budai Bence, Marosán Bianka, Palotai Réka, Szécsi Dávid, Szilágyi Ádám
Zenei vezető: Fülöp Kristóf
Dramaturg: Balogh Benjámin – Nagy Regina
Rendező: Nagy Regina
November 16-án 10.00-15.45 között: A kincsek negédes csűre című konferencia a Csokonai Fórum Simor Ottó Orfeum terem
A tudományos és művészeti-alkotói megközelítést egyaránt felvállaló konferencián a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatói mellett az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről invitált előadók kínálnak támpontokat Csokonai életművének és utóéletének teljesebb megismerésére.
Előadások:
Antal Zsolt (SZFE): Csokonai és a nevelés
Hernády Zsolt Géza (SZFE): Csokonai és a piaristák
János Szabolcs (PKE): Csokonai nagyváradi kapcsolati hálója: Rhédey Lajos és Sándorffi József
Balázs Géza (SZFE): Csokonai drámai nyelve a „Dorottya vagyis a dámák diadalma a Fársángon” című komikus eposz kapcsán
Gajdó Tamás (OSZMI): Vitéz Mihály ébresztése. Csokonai 1911 és 1949 között a színpadon
Nagybaczoni Nagy Kati (SZFE): „Et in Arcadia ego” (Csokonai és Dsida)
Kiss József (SZFE): Karnyóné a XXI. században
Albu-Balogh Andrea (PKE): Csokonai-előadások partiumi színházakban (1945-től napjainkig)
Timár András (SZFE): A’ özvegy Karnyóné feltámasztása. Ruszt József Csokonai-értelmezésének körüljárása.
Veress Ferenc (SZFE): Csokonai utóélete a képzőművészetben. Gondolatok Ferenczy István és Izsó Miklós szobrairól
Falussy Lilla (SZFE): A Janus-arcú Csokonai
Győrei Zsolt (SZFE): A recensens meg a poéta
Kerekasztal-beszélgetés
November 16. csütörtök 16.30 – 17.30, Simor Ottó Orfeum
Az SZFE a budapesti Színházi Olimpia alkalmából 2023-ban a színházi szakma négy világhírű képviselőjének könyvét jelentette meg. Theodórosz Terzopulosz rendező, a Színházi Olimpia ötletadója Dionüszosz visszatérése című művét, Tadashi Suzuki japán rendező Testben élő kultúra című művét, majd Eugenio Barba – Nicola Savarese A színház öt kontinense című monumentális színházi „útikönyvét” a szerzők jelenlétében, közönségtalálkozók során mutathattuk be.
Megtiszteltetés számunkra, hogy ezeknek a hiánypótló könyveknek a magyar fordításával és kiadásával magunk is hozzájárulhattunk Terzopulosz, Suzuki, Barba és Savarese életművének bemutatásához és a debreceni színházszerető közönséggel való megismertetéséhez.
Résztvevők:
Antal Zsolt (SZFE) oktatási és tudományos rektorhelyettes, intézetvezető, a könyvkiadási program vezetője
Győrei Zsolt (SZFE) habil. egyetemi docens, drámaíró
Szabó K. István (SZFE) színházi rendező szak 2. évfolyam társosztályvezetője, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője
Timár András (SZFE) egyetemi adjunktus, színháztörténész
Puskás István (DE) habil. egyetemi docens, Debrecen város kulturális alpolgármestere
Moderátor: Smid Róbert (SZFE) egyetemi adjunktus, a színházi dramaturg szak 1. évfolyam társosztályvezetője
November 16. csütörtök 18.00 – 18.15, Kóti terem
Szeretném megmutatni, hogyan nyúlhatunk vissza a magyar irodalomhoz, és hogy mennyire könnyen beépíthető valójában a mindennapokba. Mikor Bálint Csaba parfümőrt megkerestem a koncepciómmal, amiben ráadásul csak a Reményhez című vers rövid részlete volt, rögtön tudott hozzá kapcsolódni. Kiderült, hogy korábban már játszadozott egy nárcisz-alapú parfüm megalkotásának a gondolatával, és végül ez a vers adta meg neki a löketet és a kellő inspirációt, ahhoz, hogy az ötlet kinője magát, és végül parfümmé válhasson. Elképzeléseim szerint, ha valaki később használja majd ezt a parfümöt, annak az irodalommal máris lesz egyfajta kapcsolata a mindennapokban – később pedig talán hamarabb fog leemelni egy Csokonai-kötetet a polcról, vagy jutnak eszébe a régen megtanult verssorok.
Az ötletet adta és a reklámot készítette: Pekár Hanna Éva
November 16. csütörtök 18.15 – 20.30, Kóti terem
„Csokonai Vitéz Mihály alig húszéves volt, mikor elkezdte írni A méla Tempefői című drámát, amelyet sosem fejezett be. A történet egy adósságoktól szenvedő fiatal magyar költőt mutat be, akinek származását, hátterét rejtélyek övezik. A környezetében nála igénytelenebb, tehetős emberek szórják el a pénzt mindenféle drága hóbortra, csak a költészet támogatására nem szánnak egy fillért sem. Tempefői fontos ügyért harcol, amellyel bármelyikünk könnyen azonosulhat. Csokonai beleírta saját életét és tapasztalatait is a drámába, amitől még feszültebbé és hitelesebbé válik a történet. Szeretnénk megmutatni, hogy bár a darab mai szemmel nézve nem korszerű, mégis helye van a színházakban – csak egy kis átdolgozással kell segíteni rajta. Úgy véltük: Csokonai születése 250. évfordulójának szép megünneplése lenne, ha létrehoznánk az eredeti mű alapján egy színpadra alkalmazható drámát.” (Az írók)
Az elkészült darab végül Horváth Csaba Tanár úr fizikai rendező növendékének: Csáki Benedeknek a rendezésében, Funtek Frigyes és Quintus Konrád Tanár úr másodéves színészhallgatóinak közreműködésével valósul meg.
Írta: Bakos Apolka, Orosz-Bogdán Noémi, Pálfi Zsófia, Szalánczi Ágota, Varga-Amár Rudolf
Konzulens: Győrei Zsolt
Rendező: Csáki Benedek
Szereplők: Ábrahám Kíra, Garamvári Ádám, Horváth Gábriel, Hostyinszki Máté, Kern Adrienn, Kirády Marcell, Laczkó Bálint, Lajcsik Domonkos, Nadrai Zita, Rigó Mária, Seres Alexandra, Tabajdi Anna, Varga Szabolcs, Veress György
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.
Ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési megállapodását a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár november 11-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dokumentumot prof. dr. habil. Sepsi Enikő, az SZFE rektora és prof. dr. habil. Szakály Sándor, DSc, a VERITAS főigazgatója látta el kézjegyével.
Lukács Ádám rendező 2025-ben végzett az SZFE színművészhallgatójaként. Soron következő interjúnkban vele beszélgettünk a Prométheusz-projekt című előadás kapcsán a görög mitológia időtlen érvényességéről és a jelenkori szorongásokról.
A Karrieriroda ajánlásával a Soproni Petőfi Színház és a Csokonai Nemzeti Színház meghallgatást hirdet.
Az idén 160 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem jubileumi programsorozatának részeként, első alkalommal rendezi meg november 13–15. között a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A korábban hasonlóképpen az intézmény szervezésében megvalósult Összhang Gálaest után az egyetem hagyományteremtő szándékkal indítja a filmfesztivált is, amelynek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a fiatal filmkészítőket, valamint inspiráló, nemzetközi közeget teremtsen a párbeszéd, illetve a közös tanulás és gondolkodás érdekében.

