Amikor Molière 360 évvel ezelőtt megírta a Tartuffe című színdarabját, aligha gondolt arra, hogy lesznek korok és társadalmak, amelyekben ez a komédia még mindig fájdalmasan őszinte. S hogy lesznek nők és férfiak, akiknek, ha látják Tartuffe ármánykodását, hirtelen szűk lesz a zsöllye, kényelmetlen a szembesítés. Molière: Tartuffe-kritika.
„S bár a színdarab címe Tartuffe, nem csupán róla szól. Ennek megfelelően a Bartók Színházban Orgon szerepében Quintus Konrád olyan pontosan és kínzó módon jeleníti meg a hiszékeny ember karakterét, hogy ha ez film volna, jelölhetnék Oscar-díjra a legjobb mellékszereplő kategóriájában. Orgon megformálásával finoman idézi meg a barokkos színjátszás lényegét, intonációját; ezt vegyíti korunk kérlelhetetlen, ellentmondást nem tűrő, férfiuralmi kinyilatkoztatásával. Asszonynak, lánynak, cselédnek hallgass a neve, s bár a szíve mélyén érző apa, ebben a családban mégis ő a fejedelem, még akkor is, ha valójában csak a fejedelem vazallusa. Így szivárog le a társadalomba a tekintélyuralom, s ad mintát apáknak, vállalkozóknak, szervilis hivatalnokoknak.”
A teljes kritika ITT olvasható el.
Forrás: index.hu
Az SZFE Hevesi termében az Első hangon – Kortárs Drámafordító Kollekció című felolvasószínházi est keretében mutatták be kortárs írónők angol nyelven írott drámaszövegeinek részleteit, először magyar nyelven. Az idáig vezető útról a projektben részt vevő negyedéves dramaturg hallgatókkal beszélgettünk egy-egy interjú keretében.
Az SZFE Hevesi termében az Első hangon – Kortárs Drámafordító Kollekció című felolvasószínházi est keretében mutatták be kortárs írónők angol nyelven írott drámaszövegeinek részleteit, először magyar nyelven. Az idáig vezető útról a projektben részt vevő negyedéves dramaturg hallgatókkal beszélgettünk egy-egy interjú keretében.
Az SZFE Hevesi termében az Első hangon – Kortárs Drámafordító Kollekció című felolvasószínházi est keretében mutatták be kortárs írónők angol nyelven írott drámaszövegeinek részleteit, először magyar nyelven. Az idáig vezető útról a projektben részt vevő negyedéves dramaturg hallgatókkal beszélgettünk egy-egy interjú keretében.
A Pécsi Nemzeti Színházban megtartották a Hazám, hazám című operabeavató ősbemutatóját. Az előadást negyedéves rendezőhallgatónk, Fejes Szabolcs állította színpadra, akivel arról is beszélgettünk, hogy miért is annyira nehéz műfaj az opera.
Hevesi Fanni: „Csodálatos érzés, ahogyan a színpadon megszületik az, ami addig a fejemben élt” – Az ötödéves fizika színházrendező szakos hallgató gondolt egy merészet és itthon elsőként vitte színre a számos díjjal elismert kortárs brit drámaíró, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című alkotását. Hevesi Fanninak nemcsak a darabválasztása bátor, a megvalósítás is: koncentrálóképességünket folyamatosan teszteli, ugyanis három generáció történetét egyidőben láthatjuk a színpadon. A rendezővel a Bethlen Téri Színházban a bemutató előtt beszélgettünk.
A kecskeméti Neumann János Egyetem adott otthont a Férfi-női futsal MEFOB 1. fordulójának, ahol két nemben összesen 6 egyetemi csapat mérte össze erejét. Az SZFE most először vett részt a megmérettetésen.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Vizkeleti Dániel DLA disszertációjának nyilvános védésére.
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be októberben a Műcsarnokban. A kötet öt történetét harmadéves rendező hallgatónk, Kepics Mihály és elsőéves, már turkológia szakon végzett rendező hallgatónk, Miklós-Kovács Bernát állította színpadra. A darabot most bemutatták Isztambulban is, az SZFE-vel a Madách-projekt óta szorosan együttműködő Istanbul Aydin Unvesity-n.