Létezik még misztériumjáték? – kortárs válaszok
Hogyan jelenhet meg az egyik legősibb színházi műfaj, a misztériumjáték a színpadon ma úgy, hogy az releváns és érdekes legyen akár több korosztály számára is? Többek között erről is szólt a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Művészettudományi doktori programja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közös szervezésében megvalósuló Misztérium a kortárs színpadon című tudományos konferencia, melyet két helyszínen, a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumában és a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában rendeztek meg.
A konferenciát a három résztvevő egyetem részéről Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja és Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja nyitotta meg.
Sepsi Enikő megnyitóbeszédében megköszönte Prontvai Vera, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusának munkáját, aki a konferencia szervezését vállalta. Az esemény sajátságaként kiemelte, hogy nem csak elméleti, hanem gyakorlati munkákkal is találkozhatnak az érdeklődők, többek között az SZFE doktoranduszainak előadásában.
Birher Nándor a következő szavakkal kezdte köszöntőjét:
„Misztérium, kortárs, színpad – játszunk el a gondolattal: Pázmány, Károli, SZFE. Három fontos egyetem három fontos téma.” Majd Ferenc pápa legújabb enciklikáiban megfogalmazott gondolatával folytatta, mely szerint a mesterséges intelligencia korszakában nem feledkezhetünk meg arról, hogy a költészet és a szeretet elengedhetetlen az emberiség megmentéséhez. Kifejezte örömét, hogy a konferencia keretein belül lehetőség nyílik ezekről a témákról beszélgetni.
Csoma Mózes elmondta: a konferencia célja a kortárs misztériumjátékok sokféleségének feltérképezése. A kétnapos esemény során húsz előadó lép fel, amely a dékán szerint jól mutatja a téma iránti jelentős tudományos érdeklődést.
A konferencia Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docensének előadásával kezdődött, amely összefoglaló képet adott a magyarországi klasszikus, 1850 előtti misztériumjátszás sajátosságairól, alapvető, azaz egyszerre misztériumhordozó, szemléltető és tanító szerepéről. Emellett bemutatta annak gyökereit, típusait, műfajközi összefüggéseit és bizonyos elemeinek folklorizálódását is.
A következő előadó Kedves Emőke doktorandusz, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház rendezője volt, aki Loyolai Szent Ignác nyomán vizsgálta a színházalkotási folyamatokat. Mint rámutatott: a jezsuita rend alapítója 1522-1524 között írott Lelkigyakorlatok című művében több olyan gyakorlatot (imamódszert) ajánl, amelyek értelmezése és helyes adaptálása a színházi munkában is hasznosnak bizonyulhat.
Rideg Zsófia dramaturg, műfordító (Színház- és Filmművészeti Egyetem) „Szűz Mária zsonglőrje” – avagy a teljes önátadás színháza című eladásában azt vizsgálta, hogy hogyan válik színész misztériumszínpaddá, hogyan válhat egy színházi alkotó folyamat ,,közösségi imává”, játszót és nézőt egyaránt átlényegítő, felemelő misztériumjátékká.
Fülöp József, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense az észt Arvo Pärt Robert Wilson segítségével kidolgozott összművészeti alkotását, az Ádám-passiót állította elemzésének középpontjába. Mint rámutatott, Wilson a szcenírozás során arra törekedett, hogy leginkább a világítástechnikával olyan teret hozzon létre, amelyben Pärt meditatív, kontemplatív és mindenekelőtt lassú zenéje érvényesülhet.
Kaj Ádám rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusza a Szegedi Passiójáték történetét vázolta fel a hallgatóságnak. Mint elmondta, a szegedi passiójátszásnak, a Szegedi Szabadtéri Játékok 1931-es nyitódarabjától eltekintve, nem voltak előzményei. 2015-ben azonban az Újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánián passiócsoport szerveződött, majd ezt követően megalakult a Liget Társulat, amely minden évben (2020-ban Magyarországon egyedüliként) új szövegkönyv és koncepció alapján hirdeti a feltámadás örömhírét.
A délutáni szekciót Győrei Zsolt drámaíró, dramaturg, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docensének A misztériumjátékok komikus elemei című előadása nyitotta. Néhány külföldi és magyar, a 20-21. században is jelentős hatást elérő misztériumjáték vizsgálatával arra tett kísérletet, hogy színház- és drámatörténeti forrásokra, illetve szövegelemzésekre alapozva számba vegye és tipizálja a műfaj legmarkánsabb komikus eszközeit, kitérjen a nevettetés dramaturgiai, szcenikai és stiláris regisztereire.
Domokos Johanna nyelvész, a Károli Gáspár Református egyetem egyetemi docensének előadása azt vizsgálta, hogy a misztériumjátékok öt fő jellemzője (szimbolikus és dramatizált összművészet, allegorikus jelentés, vallási/spirituális tartalom, közösségi részvétel, valamint tanító/inspiráló jelleg) hogyan valósult meg Parvathy Baul 2024. szeptember 5-ei kortárs előadásban a Fonóban.
Lips Adrián, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa a női szenvedéstörténet lehetséges olvasatait tárgyalta Rusz Márk Milán Idegenben keserűbb a sírás… című színdarabja alapján. Bemutatta Karády Katalin életpályájának releváns aspektusait, valamint a például szolgáló, az alkotó által középpontba állított női szenvedéstörténet perspektívájából elemezte a színdarabot.
Gleason-Nagy Natália színházi rendező, dramaturg, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója rendezői szemszögből, dramaturgiai szempontok alapján posztmodern passióként tárgyalta Visky András Megöltem az Anyámat című drámáját. A szubjektív alkotói hatástanulmány a londoni 2013-as, majd a 2017-es washingtoni premierek próbafolyamatát, mint a megtérés terét és idejét vizsgálta.
Herczeg Tamás színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem intézetvezető egyetemi docense a szegedi Dóm tér és a Genius loci összefüggését, valamint annak Klebelsberg Kuno által megálmodott kultúrtörténeti jelentőségét vizsgálta. Az előadás fókuszában az előadó, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok akkori igazgatója által 2020-ban bemutatott Akárki című produkció állt, amely párhuzamba állítható a salzburgi tradícióval, újraértelmezve a tér szimbolikus erejét a pandémia időszakában.
A nap utolsó előadását ehhez kapcsolódva Bodolay Géza színházi rendező, színházigazgató, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója tartotta az Akárki moralitásjátékról, melynek ő volt a rendezője.
Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában megrendezett második nap a Miért keresitek az élőt a holtak között? című bibliodramatikus műhelymunkával kezdődött, ahol a résztvevők egyben szereplői is, nézői is, rendezői is voltak a történetnek. A workshopot Virág Edit a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója vezette.
Maczák Ibolya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főmunkatárs a Pilinszky János KZ-oratóriumát vizsgálta, mint passiót. A második világháború utáni megváltozott politikai környezetben ez a mű szinte az első olyan dráma volt, amely passiójátékként is értelmezhető volt. Az előadás felelevenítette a darab korai (,,amatőr”) bemutatóit is, amelyek jelentős mértékben hatottak – az alkotók bevallása szerint – a Nemzeti Színház tíz évvel ezelőtti, Katona Imre által rendezett bemutatóján is.
Hegyi Dániel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza a Nemzeti Színház Johanna a máglyán című oratóriumát értelmezte újra a misztériumjáték szempontrendszere segítségével.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetemről érkezett Bodó Márta újságíró, színházkritikus Az Öregek könyve mint misztériumjáték a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán című előadása a 2016-ban bemutatott darabot vizsgálta, melynek témája és megvalósítása is a misztériumjátékokat idézi.
Nagy Máté, a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusza Benjamin Britten alkotásain keresztül vizsgálta, hogy fel lehet-e támasztani és ha igen, milyen módon a középkori misztériumjátékok világát a XX. század vokális művészetében.
Sirató Ildikó színház- és irodalomtörténész, egyetemi docens (Országos Széchényi Könyvtár / Magyar Táncművészeti Egyetem) Misztérium-história című előadása rámutatott, hogy a kortárs színház szervesen alkalmazza mind a rituális, mind a misztériumjátéki elemeket. Megállapítása szerint a misztériumjáték tehát nem csak túlélni, hanem tovább élni is látszik, a középkori tartalmi, ikonográfiai és dramaturgiai örökség ma is része az európai színházművészetnek.
A Nemzeti Színházból érkezett Kozma András színművész, filozófus Anatolij Vasziljev misztériumjátékait állította előadásának középpontjába. Betekintést adott Vasziljev különleges próbamódszereibe és a kortárs színház metafizikai kontextusáról vallott nézeteibe.
Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora a Színházi Olimpia keretében megvalósult Fény-anyag című felolvasás-performanszról tartott előadást. Az angyal válaszol című kordokumentumról és 20. századi kinyilatkoztatásról készült felolvasás-performansz geneziséről és próbáiról szólt, melynek egyik dramaturgja volt Sepsi Enikő, Kardos Gyöngyi és Juliette Binoche mellett, a darab rendezője pedig Wajdi Mouawad. Az előadás kitért a felolvasás-performansz többnyelvűségére és az angyal/angyalok karaktereinek, hangjának megformálására, valamint a történetmesélésre.
Szász Zsolt, dramaturg, a Nemzeti Színház hivatalos folyóirata, a Szcenárium főszerkesztője Önazonosság-tudat misztériumvallások fényében című előadása a Nemzetközi Madách-projekt résztvevőinek előadását vizsgálta, melyből arra a következtetésre jutott, hogy például az athéni, a római és a bizánci színek esetében a színrevitel mikéntje elválaszthatatlan a küldő nemzetek mitikus és történelmi emlékezetétől.
Pálfi Ágnes, költő, a Szcenárium szerkesztője pedig Az ember tragédiája eszkimó színének egy kortárs interpretációját mutatta be. 2023-ban, a Madách Nemzetközi Színházi záróeseményén az egyik legmeglepőbb a bukaresti Caragiale National University of Theatre and Film hallgatói által előadott produkció volt, melyben mintha a középkor és a reneszánsz népi nevetéskultúrája támadt volna föl. Mint az előadó rámutatott, ennek különös jelentősége van ma, a természet, a társadalom és az egyes ember létének válságos időszakában.
A konferencia programjának része volt egy kerekasztal beszélgetés, melyen a szakemberek azt járták körül, miként lehet a spiritualitást és a transzcendens élményt élővé és befogadhatóvá tenni a mai színpadon.
Az előadások után egy beszélgetés keretében bemutatták a Napút folyóirat misztikával foglalkozó számát, mely a Misztérium a kortárs művészetben címet viseli. A beszélgetőtársak a lapszám szerkesztői és szerzői voltak: Szondi György, Sepsi Enikő, Ludvigh Károly, Hegedűs Gyöngyi, Csáji László Koppány, Lovász Irén, Baka Györgyi, Kozma Botond Szilárd. A beszélgetést Prontvai Vera moderálta.
Egyéb hírek
Felolvasószínház és páros könyvbemutató az Alkotóműhelyek Hetén
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz Az előadó-művészettől a művészetfilozófiáig – Felolvasószínház és páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.
Újra vár az Alkotóműhelyek Hete!
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
Rockosított Hamlet tavaly végzett hallgatónkkal a főszerepben
A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 1-jén Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Célegyenesben A cirkuszhercegnő az Operettszínházban
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
Vár a színpad! – új mesterkurzusok az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
Oscar-díjra jelölték Jancsó Dávidot, A brutalista magyar vágóját
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.
Elhunyt Mádi Szabó Katalin
Fájdalommal értesültünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori oktatója, Mádi Szabó Katalin haláláról, aki 95 éves korában hunyt el. Mádi Szabó Katalin húsz évig dolgozott énektanárként az akkor még főiskolán, mely tevékenységet egészen nyolcvan éves koráig folytatta, csupán a 2010-es évek elején vonult vissza.
„Színházba járni nem hasznos, hanem elengedhetetlen” – interjú Győrei Zsolttal a magyar kultúra napján
Mi a kultúra haszna, és hogyan lehet az irodalmi műveltség értékeit átadni a mai hallgatóknak? Mi jelenti korunkban a nagyobb kihívást: az eredetiség vagy az arra való igény eltűnése? – többek között erről is beszélgettünk Győrei Zsolt drámaíró, műfordító és dramaturg oktatónkkal a magyar kultúra napja alkalmából.
