Létezik még misztériumjáték? – kortárs válaszok
Hogyan jelenhet meg az egyik legősibb színházi műfaj, a misztériumjáték a színpadon ma úgy, hogy az releváns és érdekes legyen akár több korosztály számára is? Többek között erről is szólt a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Művészettudományi doktori programja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közös szervezésében megvalósuló Misztérium a kortárs színpadon című tudományos konferencia, melyet két helyszínen, a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumában és a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában rendeztek meg.
A konferenciát a három résztvevő egyetem részéről Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja és Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja nyitotta meg.
Sepsi Enikő megnyitóbeszédében megköszönte Prontvai Vera, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusának munkáját, aki a konferencia szervezését vállalta. Az esemény sajátságaként kiemelte, hogy nem csak elméleti, hanem gyakorlati munkákkal is találkozhatnak az érdeklődők, többek között az SZFE doktoranduszainak előadásában.
Birher Nándor a következő szavakkal kezdte köszöntőjét:
„Misztérium, kortárs, színpad – játszunk el a gondolattal: Pázmány, Károli, SZFE. Három fontos egyetem három fontos téma.” Majd Ferenc pápa legújabb enciklikáiban megfogalmazott gondolatával folytatta, mely szerint a mesterséges intelligencia korszakában nem feledkezhetünk meg arról, hogy a költészet és a szeretet elengedhetetlen az emberiség megmentéséhez. Kifejezte örömét, hogy a konferencia keretein belül lehetőség nyílik ezekről a témákról beszélgetni.
Csoma Mózes elmondta: a konferencia célja a kortárs misztériumjátékok sokféleségének feltérképezése. A kétnapos esemény során húsz előadó lép fel, amely a dékán szerint jól mutatja a téma iránti jelentős tudományos érdeklődést.
A konferencia Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docensének előadásával kezdődött, amely összefoglaló képet adott a magyarországi klasszikus, 1850 előtti misztériumjátszás sajátosságairól, alapvető, azaz egyszerre misztériumhordozó, szemléltető és tanító szerepéről. Emellett bemutatta annak gyökereit, típusait, műfajközi összefüggéseit és bizonyos elemeinek folklorizálódását is.
A következő előadó Kedves Emőke doktorandusz, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház rendezője volt, aki Loyolai Szent Ignác nyomán vizsgálta a színházalkotási folyamatokat. Mint rámutatott: a jezsuita rend alapítója 1522-1524 között írott Lelkigyakorlatok című művében több olyan gyakorlatot (imamódszert) ajánl, amelyek értelmezése és helyes adaptálása a színházi munkában is hasznosnak bizonyulhat.
Rideg Zsófia dramaturg, műfordító (Színház- és Filmművészeti Egyetem) „Szűz Mária zsonglőrje” – avagy a teljes önátadás színháza című eladásában azt vizsgálta, hogy hogyan válik színész misztériumszínpaddá, hogyan válhat egy színházi alkotó folyamat ,,közösségi imává”, játszót és nézőt egyaránt átlényegítő, felemelő misztériumjátékká.
Fülöp József, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense az észt Arvo Pärt Robert Wilson segítségével kidolgozott összművészeti alkotását, az Ádám-passiót állította elemzésének középpontjába. Mint rámutatott, Wilson a szcenírozás során arra törekedett, hogy leginkább a világítástechnikával olyan teret hozzon létre, amelyben Pärt meditatív, kontemplatív és mindenekelőtt lassú zenéje érvényesülhet.
Kaj Ádám rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusza a Szegedi Passiójáték történetét vázolta fel a hallgatóságnak. Mint elmondta, a szegedi passiójátszásnak, a Szegedi Szabadtéri Játékok 1931-es nyitódarabjától eltekintve, nem voltak előzményei. 2015-ben azonban az Újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánián passiócsoport szerveződött, majd ezt követően megalakult a Liget Társulat, amely minden évben (2020-ban Magyarországon egyedüliként) új szövegkönyv és koncepció alapján hirdeti a feltámadás örömhírét.
A délutáni szekciót Győrei Zsolt drámaíró, dramaturg, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docensének A misztériumjátékok komikus elemei című előadása nyitotta. Néhány külföldi és magyar, a 20-21. században is jelentős hatást elérő misztériumjáték vizsgálatával arra tett kísérletet, hogy színház- és drámatörténeti forrásokra, illetve szövegelemzésekre alapozva számba vegye és tipizálja a műfaj legmarkánsabb komikus eszközeit, kitérjen a nevettetés dramaturgiai, szcenikai és stiláris regisztereire.
Domokos Johanna nyelvész, a Károli Gáspár Református egyetem egyetemi docensének előadása azt vizsgálta, hogy a misztériumjátékok öt fő jellemzője (szimbolikus és dramatizált összművészet, allegorikus jelentés, vallási/spirituális tartalom, közösségi részvétel, valamint tanító/inspiráló jelleg) hogyan valósult meg Parvathy Baul 2024. szeptember 5-ei kortárs előadásban a Fonóban.
Lips Adrián, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa a női szenvedéstörténet lehetséges olvasatait tárgyalta Rusz Márk Milán Idegenben keserűbb a sírás… című színdarabja alapján. Bemutatta Karády Katalin életpályájának releváns aspektusait, valamint a például szolgáló, az alkotó által középpontba állított női szenvedéstörténet perspektívájából elemezte a színdarabot.
Gleason-Nagy Natália színházi rendező, dramaturg, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója rendezői szemszögből, dramaturgiai szempontok alapján posztmodern passióként tárgyalta Visky András Megöltem az Anyámat című drámáját. A szubjektív alkotói hatástanulmány a londoni 2013-as, majd a 2017-es washingtoni premierek próbafolyamatát, mint a megtérés terét és idejét vizsgálta.
Herczeg Tamás színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem intézetvezető egyetemi docense a szegedi Dóm tér és a Genius loci összefüggését, valamint annak Klebelsberg Kuno által megálmodott kultúrtörténeti jelentőségét vizsgálta. Az előadás fókuszában az előadó, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok akkori igazgatója által 2020-ban bemutatott Akárki című produkció állt, amely párhuzamba állítható a salzburgi tradícióval, újraértelmezve a tér szimbolikus erejét a pandémia időszakában.
A nap utolsó előadását ehhez kapcsolódva Bodolay Géza színházi rendező, színházigazgató, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója tartotta az Akárki moralitásjátékról, melynek ő volt a rendezője.
Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában megrendezett második nap a Miért keresitek az élőt a holtak között? című bibliodramatikus műhelymunkával kezdődött, ahol a résztvevők egyben szereplői is, nézői is, rendezői is voltak a történetnek. A workshopot Virág Edit a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója vezette.
Maczák Ibolya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főmunkatárs a Pilinszky János KZ-oratóriumát vizsgálta, mint passiót. A második világháború utáni megváltozott politikai környezetben ez a mű szinte az első olyan dráma volt, amely passiójátékként is értelmezhető volt. Az előadás felelevenítette a darab korai (,,amatőr”) bemutatóit is, amelyek jelentős mértékben hatottak – az alkotók bevallása szerint – a Nemzeti Színház tíz évvel ezelőtti, Katona Imre által rendezett bemutatóján is.
Hegyi Dániel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza a Nemzeti Színház Johanna a máglyán című oratóriumát értelmezte újra a misztériumjáték szempontrendszere segítségével.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetemről érkezett Bodó Márta újságíró, színházkritikus Az Öregek könyve mint misztériumjáték a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán című előadása a 2016-ban bemutatott darabot vizsgálta, melynek témája és megvalósítása is a misztériumjátékokat idézi.
Nagy Máté, a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusza Benjamin Britten alkotásain keresztül vizsgálta, hogy fel lehet-e támasztani és ha igen, milyen módon a középkori misztériumjátékok világát a XX. század vokális művészetében.
Sirató Ildikó színház- és irodalomtörténész, egyetemi docens (Országos Széchényi Könyvtár / Magyar Táncművészeti Egyetem) Misztérium-história című előadása rámutatott, hogy a kortárs színház szervesen alkalmazza mind a rituális, mind a misztériumjátéki elemeket. Megállapítása szerint a misztériumjáték tehát nem csak túlélni, hanem tovább élni is látszik, a középkori tartalmi, ikonográfiai és dramaturgiai örökség ma is része az európai színházművészetnek.
A Nemzeti Színházból érkezett Kozma András színművész, filozófus Anatolij Vasziljev misztériumjátékait állította előadásának középpontjába. Betekintést adott Vasziljev különleges próbamódszereibe és a kortárs színház metafizikai kontextusáról vallott nézeteibe.
Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora a Színházi Olimpia keretében megvalósult Fény-anyag című felolvasás-performanszról tartott előadást. Az angyal válaszol című kordokumentumról és 20. századi kinyilatkoztatásról készült felolvasás-performansz geneziséről és próbáiról szólt, melynek egyik dramaturgja volt Sepsi Enikő, Kardos Gyöngyi és Juliette Binoche mellett, a darab rendezője pedig Wajdi Mouawad. Az előadás kitért a felolvasás-performansz többnyelvűségére és az angyal/angyalok karaktereinek, hangjának megformálására, valamint a történetmesélésre.
Szász Zsolt, dramaturg, a Nemzeti Színház hivatalos folyóirata, a Szcenárium főszerkesztője Önazonosság-tudat misztériumvallások fényében című előadása a Nemzetközi Madách-projekt résztvevőinek előadását vizsgálta, melyből arra a következtetésre jutott, hogy például az athéni, a római és a bizánci színek esetében a színrevitel mikéntje elválaszthatatlan a küldő nemzetek mitikus és történelmi emlékezetétől.
Pálfi Ágnes, költő, a Szcenárium szerkesztője pedig Az ember tragédiája eszkimó színének egy kortárs interpretációját mutatta be. 2023-ban, a Madách Nemzetközi Színházi záróeseményén az egyik legmeglepőbb a bukaresti Caragiale National University of Theatre and Film hallgatói által előadott produkció volt, melyben mintha a középkor és a reneszánsz népi nevetéskultúrája támadt volna föl. Mint az előadó rámutatott, ennek különös jelentősége van ma, a természet, a társadalom és az egyes ember létének válságos időszakában.
A konferencia programjának része volt egy kerekasztal beszélgetés, melyen a szakemberek azt járták körül, miként lehet a spiritualitást és a transzcendens élményt élővé és befogadhatóvá tenni a mai színpadon.
Az előadások után egy beszélgetés keretében bemutatták a Napút folyóirat misztikával foglalkozó számát, mely a Misztérium a kortárs művészetben címet viseli. A beszélgetőtársak a lapszám szerkesztői és szerzői voltak: Szondi György, Sepsi Enikő, Ludvigh Károly, Hegedűs Gyöngyi, Csáji László Koppány, Lovász Irén, Baka Györgyi, Kozma Botond Szilárd. A beszélgetést Prontvai Vera moderálta.
Egyéb hírek
Mozgókép MA vizsgafilm vetítés
Az SZFE filmrendező művész MA, filmoperatőr művész MA és a látványtervező művész MA hallgatói bemutatják vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja december 15-e, 18 óra.
„A csoda akkor jön, amikor te nem vagy" – szakralitás a kortárs színházban
A rituális színház és a misztériumjátékok kortárs értelmezése kapcsán rendezők, színházi szakemberek keresték a választ arra, miként lehet a spiritualitást és a transzcendens élményt élővé és befogadhatóvá tenni a mai színpadon, miközben a színház legmélyebb küldetését kutatták.
Aranyszárny nagydíjat nyert hallgatónk vizsgafilmje, a Cukormáz a 10. Nemzetközi Speciális Filmfesztiválon
Ünnepélyesen kiosztották a 10. Nemzetközi Speciális Filmfesztivál díjait, amely a fogyatékossággal élő emberek témáját és alkotásait helyezi a középpontba. A rendezvény Magyarország egyetlen olyan filmes eseménye, amely kifejezetten e társadalmi csoport önkifejezésére, inklúziójára és kapcsolatteremtésére irányítja a figyelmet. A fesztivál Aranyszárny nagydíját professzionális kategóriában hallgatónk, Demeter Hunor Cukormáz című vizsgafilmje nyerte el.
Elfogadás és inkluzivitás a II. éves drámainstruktor – drámajátékos osztállyal
November 22-én a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetbe invitálta a II. éves drámainstruktor – drámajátékos osztály az „Ébresztő – Mi a helyzet a roma fiatalokkal?” című eseményére az érdeklődőket, ahol egy behívó foglakozáson és egy kerekasztal beszélgetésen vehettek részt.
Az SZFE épületeinek ünnepi nyitvatartása
Felhívjuk tisztelt oktatóink és hallgatóink figyelmét, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem valamennyi épülete zárva tart december 24-25-26-án. A teljes ünnepi nyitvatartás a lentebbi táblázatban látható.
Görög tragédia ma: az emberi szabadság kérdései
Az SZFE Doktori Iskolája nemzetközi konferenciát rendezett 2024. november 14-16. között. A neves kutatók az antik tragédia jelenkori elméleti, etikai-esztétikai lehetőségeit vizsgálták, összekapcsolva azt a színházi előadhatóságuk mai gyakorlatával. Képes konferenciabeszámolónk következik.
„Szeretem, amikor véletlenszerűen esik egy anyagra a választásom” – interjú Csáki Benedekkel
Csáki Benedek ötödéves színházrendező fizikai színházi koreográfus szakos hallgatónk nevéhez máris olyan népszerű előadások rendezése kötődik, mint a Chicago, a Cabaret vagy a Tempefői. Most nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy színre viszi Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztoperáját. A darab a negyedéves zenész színművész osztály vizsgaelőadása lesz, a közös munkáról is kérdeztük a fiatal alkotót interjúnkban.
Az SZFE TDK részletes programja
Egyetemünk 2024. november 29-én (pénteken) a Mészáros utcai oktatási épület 2. emeleti tárgyalótermében tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyre az egyetemi kurzusokon kívül készült műalkotásaikkal és elméleti dolgozataikkal jelentkezhettek mindhárom intézetünk hallgatói. A filmes szekció 09:00 órakor, a színházművészeti szekció 14:00 órakor kezdődik.
