Tudomány éve a színházban címmel indul program a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából. A programsorozatban magyarországi és külhoni magyar teátrumok, elsősorban a nemzeti színházak tudományos témát feldolgozó bemutatói kapnak helyet. A program részeként a Nemzeti Színház színpadán megelevenedik Semmelweiss Ignác története, a címszerepben – a Koltai Lajos rendezte filmhez hasonlóan – Vecsei H. Miklóst láthatja majd a közönség.
A programban a nemzeti színházak olyan darabokat tűznek műsorukra, amelyek nagy magyar tudósok alakját fókuszba állítva etikai, lelkiismereti dilemmákat, általános emberi sorskérdéseket mutatnak be. A program részeként a Nemzeti Színházban Semmelweis Ignác élettörténetével foglalkoznak, a témából Verebes Ernő dramaturg ír új darabot. Az előadást Magzatlégzés alcímmel, az orvosról szóló, Koltai Lajos rendezte filmhez hasonlóan Vecsei H. Miklós címszereplésével a 2026/2027-es évad első bemutatójának tervezik.

Nagy Katica, Koltai Lajos és Vecsei H. Miklós a Semmelweiss forgatásán. Fotó: Baski Sándor
A Tudomány éve a színházban részeként Debrecenben Németh László Galilei című művét tűzik műsorra, Győrben Jedlik Ányosról, Kecskeméten Kodály Zoltánról, Kolozsváron atomtudósokról mutatnak be előadást. Marosvásárhelyen a két Bolyairól, Miskolcon Szabó Gábor orvos-biológusról szóló új darab készül. Pécsen Madách Imre Az ember tragédiája című művét mutatják be negyedéves hallgatónk, Fejes Szabolcs rendezésében. Szegeden Szent-Györgyi Albertről szóló drámát tűznek műsorra, míg a Magyar Művészeti Akadémia Vajda Katalin Láncreakció című művével szerepel a programban, amelyben a Veszprémi Petőfi Színház is részt vesz.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

